A nagy földrablás, a kétnyelvű pékség és az elháríthatatlan felelősség – megjelent a MAGYAR7 idei 5. száma

Sodródásban van a szlovák politika, ez is a címe a vezécikknek, amelyet lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly írt. Azt mondja Danko kapitány Robert Ficónak, hívja vissza Marek Šefčovičot. Esze ágában sincs, ám Fico bírálja az EU vezetését, amelynek oszlopos tagja Šefčovič, a kereskedelem felelőse, például a Mercosour megállapodásban is benne van. Danko ezért is szeretné elzavarni, és persze azért is, hogy odaszúrjon Ficónak, hogy aki át mond, mondjon bét is; ha kritizálja Brüsszelt, kezdje az emberével.

Beneš újratöltve: a nagy földrablás. Ha valamit az állam nem tud és/vagy nem akar megoldani, akkor ellehetetleníti a róla való beszédet, ez régi kommunista praktika. Múlt pénteken mintegy száz potenciális „dekrétumtagadó", vagy legalábbis a megkérdőjelezés iránt érdeklődést mutató felvidéki magyar gyűlt össze a MOL Arénában, írja Kocur László.

Semmi vízió, semmi biztatás, hogy van receptünk, vagy legalább ötletünk, hogy miképpen lehetne felpörgetni a gazdaságot, hiszen mi vagyunk a világ esze… Haják Szabó Mária: Davos.

December folyamán elfogadták és hatályossá is vált a Btk.-módosítás, amely szerint ezután már csak börtönbüntetés terhe mellett lehetünk kritikusak vagy kérdőjelezhetjük meg azokat a második világháború utáni dokumentumokat, amelyek nemcsak egyes emberek, hanem egyházi közösségeink életét is negatívan befolyásolták és befolyásolják mind a mai napig. Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke nem sokkal a parlamenti döntés után levélben fordult a köztársasági elnökhöz. Egyebek mellett erről a levélről, a személyes felelősségvállalásról, illetve egyházának a második világháború utáni tortúráiról beszélgetett vele Somogyi Szilárd. Az interjú címe: Senki nem háríthatja át a felelősséget!

Jár-e a magyaroknak bocsánatkérés és jóvátétel? A januári Metszetben erre keresték a választ a szlovák parlament által decemberben elfogadott és az államfő által is jóvágyott szájzártörvény társadalmi és közéleti hatásai mellett Csáky Pál korábbi miniszterelnök-helyettes, Forgács Attila producer, Somogyi Alfréd lelkész, egyetemi oktató és Szalay Zoltán újságíró.

Törvény, szankció már van, de mi lesz a tényekkel? Ez a címe N. Gyurkovits Róza jegyzetének. „Ki olyan tudatlan ebben az országban, hogy ezeket a ‘békerendelkezéseket‘ kétségbe vonná vagy tagadná? Mi, még itt élő maradék magyarok biztosan nem tartozunk a Beneš-dekrétumok tagadói vagy megkérdőjelezői közé.“

Az Európai Unióban ma már egyértelmű, hogy a klímacélok miatt a tömegközlekedés támogatása nem opcionális, hanem kötelesség. Szlovákiában azonban az az érzése az embernek, hogy évek óta ugyanazt a vasúti menetrendet nyomtatják ki, ugyanazokat a nagy ígéreteket halljuk az ember, közben pedig egyre több a bosszús, fázó utas a peronon. Rajkovics Péter: Egy újabb lekésett járat.

Csótó László Gömörben született majd a Bodrogközben élt és alkotott. A grafikusművész alakját leginkább a családtagok emlékei őrzik. Léányai, Rita és Bea más-más nézőpontból idézik fel édesapjuk mindennapjait és alkotói világát. Ezekből az emlékfoszlányokból egy összetett, fegyelmezett és mégis érzékeny művész portréja rajzolódik ki. Balla Rita: Egyben tartott életmű.

Az utolsó utáni levél Fülöp Antalnak címmel Kövesdi Károly az egész szerkesztőség nevében is elbácsúzott munkatársunktól. Arról is tudósítunk, hogy Pólyánban segítik a nagykaposi tragédia áldozatának családját. A magyar urak téli utazásaival foglalkozik Lacza Tihamér a Leporolt históriákban.

Alig volt magyar gyarmatok nyomában második részének címe: Magyar az, akinek fáj a Salamon-szigetek elvesztése. Csonka Ákos írt ezekről az érdekességekről.

Tervek és lehetőségek. Az év kezdetén felettébb időszerű beszélni összegzésről és tervekről, ezért felkerestük a Csallóközi Múzeum vezetőjét, és a Dunaszerdahelyi járás városainak könyvtáraiba is ellátogattunk. A szerző: Lacza Gergely.

Bár szülei nem voltak Csemadok-tagok, a friss Életmű-díjas Krommer Rudolf gyermekkora óta természetes közegként élte meg a szervezet rendezvényeit. Meggyőződése szerint a Csemadok ma is nélkülözhetetlen szerepet tölt be a felvidéki magyar közösség kulturális életében, de sürgeti a reformokat is! Szomolai Andrea beszélgetett vele, cikkének címe: Népzene – de másképp!

A természet őszinte és igaz, vallja Gaál Lajos rimaszombati barlangkutató, egyben szerzőnk, aki évtizedeken át mély kapcsolatban élt a természettel, és munkájával csendben, de következetesen szolgálta a megismerését és védelmét. Ezt ismerte el életműdíjjal Besztercebánya megye, amelynek elnöke, Ondrej Lunter adta át az elismerést. Virsinszky Tamás beszélgetett vele.

Mozgalmas év vár Fülekre, írja Agócs Szvorák Emese. A városi mellett a megyei önkormányzat, az állam, illetve a magánszektor szereplői is számtalan fejlesztést terveznek ebben az évben a nógrádi városban.

Lipóti Pékség – a kétnyelvűség mintája. Erre hívja fel a figyelmet Kaszmán Zoltán.

Fennállásának 75. évfordulóját ünnepli a Helmeczy Mihály Alapiskola Királyhelmecen. Ebből a városból indult Helmeczy Mihály nyelvújító, Kazinczy Ferenc közeli ismerőse, innen vezetett útja a világot jelentő deszkák felé Nádasdi Péter színművésznek és innen indult Geri Ádám is, aki magyar létére ma egy szlovák futballklub vezetőjeként dolgozik, írja Hudák Katalin.

A Felvidéken is hódít a Szakma Sztár Fesztivál, írja Nagy-Miskó Ildikó. A magyarországi kamarával, a nemzetpolitikai államtitkársággal és az innovációs tárcával karöltve szervezte meg immár 11. alkalommal a Pedagógusszövetség január 15-e és 22-e között a felvidéki elődöntőket Kassa, Dunaszerdahely, Perbenyik, Komárom és Ógyalla egy-egy szakközépiskolájában.

A hit védelme és segítség a rászorulóknak - a Máltai Lovagrend történetéről, felépítéséről és tevékenységéről, elsősorban a Máltai Szeretetszolgálat szlovákiai szervezetének karitatív munkájáról Foglszinger Zsolt, a szlovákiai szervezet egyik önkéntese, egyházmegyei levéltáros tartott előadást a Pozsonyi Casinóban. Dunajszky Éva osztja meg olvasóinkkal az elhangzottakat.

Kettős könyvbemutatót tartottak Tornán. Surovec Róbert Foszlányok Torna múltjából című, valós eseményeken alapuló helytörténeti novellákat tartalmazó kötetével és a Tornai mozaikok című, a helyi költők és írók válogatott műveit összegyűjtő antológiával ismerkedhettek meg az érdeklődők. Fábián Gergely: Torna múltjának rejtett történetei.

A festés helyett a meszelés előnyeivel foglalkozik lakberendezőnk, Bazsó Krisztina.

Szatmárcseke, a Himnusz bölcsője, ahol 25 éven keresztül élt Kölcsey Ferenc. Zsebk Ildikó kalauzolja el olvasóinkat a faluba.

Pecsenye friss kenyérrel, savanyított lila hagymával, ez Szarka Zsófi kínálata.

Ez nem a mi Eb-nk, írja Mátis Rudol a magyar férfi kézilabda-válogatott szereplése kapcsán. Rajkovics György: Eb-ezüstérmes a magyar vízilabda-válogatott. Kár, hogy elúszott az arany. A Szurkoló rovat utolsó írásában olvashatják Hajtman Gábor: Magyar és szlovák remények Milánóban című cikkét.

A MAGYAR7 idei 5. számának hátlapján a nagymagyari templomot és Szent Rita Feszty Masa által festett képét láthatják.