2022. december 2., 19:31

Természettudományi diákkonferencia Szencen

Amikor beléptem a terembe, a gyerekek már mind ott ültek. Türelmesen várakoztak, a „velem van a tudás” magabiztosságával és nyugalmával felvértezve. Amikor megkérdeztem tőlük, izgulnak-e, azt felelték: nem igazán. Pedig hamarosan ki kell majd állniuk a színpadra, és előadni mindazt, amit a választott témájukban kikutattak.

természettudományi konferencia
A kis kutatók felkészítő tanáraikkal és a konferenciabizottsággal együtt
Fotó: Facebook

Ahogy egy gyakorlott felnőtt előadó tenné: érthetően, jól megválogatva a szavakat s mindeközben lebilincselően is, hogy felkeltse a hallgatóság érdeklődését. Sőt, többet is tudniuk kell annál, mint amennyit elmondanak, hiszen fel kell készülniük a konferenciabizottság „nem várt” kérdéseire is.

A Szenci Molnár Albert Magyar Tannyelvű Alapiskolában megrendezett V. Természettudományi Diákkonferencia résztvevői a régió magyar tannyelvű alapiskoláiból jöttek, hogy a tudásukról számot adjanak.

természettudományi konferencia
Az előadásra várva
Fotó:  Dunajszky Éva

A konferenciabizottság tagjai, Hamerlik László egyetemi oktató, aki nem mellesleg maga is a Szenci Molnár Albert Alapiskolából indult, Mészáros Alajos professzor és Fedorová Jana, a szenci múzeum munkatársa is elégedetten nyugtázták, hogy

a tanulók felkészültek voltak, magabiztos előadásmódjukat pedig sok egyetemi hallgató is megirigyelhetné.

A konferenciabizottság elnöke, Mészáros Alajos el is mondta: a diákkonferencia egyik célja, hogy a gyerekek megtanuljanak helyesen kommunikálni, tömören, érthetően el tudják mondani azt, amit szakmai munkájuk terén eddig elértek, arról nem beszélve, hogy ez a tudás ugródeszkát jelenthet további sikereikhez.

Változatos témák – rengeteg információval

A diákkonferencia hét résztvevője különböző témákba avatta be a résztvevőket. A Pozsonypüspöki Magyar Tannyelvű Alapiskolából két tanuló érkezett: az egyik Porubská Viktória, aki azt kutatta, hogyan veszi vissza a természet újra a hatalmat ott, ahonnan az ember már kivonult. A másik püspöki tanuló, Écsy Eszter cseppet sem egyszerű témát választott: a gyerekek mentális zavarairól adott elő.

Az volt a célom az előadásommal, hogy megpróbáljam elfogadtatni másokkal is, mentális zavarokkal élni nem szégyen

– fogalmazott lapunknak Écsy Eszter, akit kicsi kora óta foglalkoztatja a pszichológia, és ezzel szeretne foglalkozni felnőtt korában is. A pozsonypüspöki tanulók felkészítő tanára Berta László volt.

természettudományi konferencia
Hogyan lehetett sellőnek nézni a tengeri teheneket - erről is szólt a szenci Oravec Rita előadása
Fotó:  Dunajszky Éva

A szenci magyar tannyelvű alapiskolából Oravec Rita, Takács Eszter és Németh Anikó kápráztatta el a hallgatóságot, ki-ki a témájában szerzett ismeretekkel. Előadásuk sorrendben: a Sellők és szirének, A hangyák sokszínűsége és Tüskés kis barátom; felkészítő tanáruk Párkány Antónia volt. Janočko Emília a pozsonyi Duna utcai alapiskola tanulója a ló és az ember viszonyába avatott be bennünket, felkészítő tanára Marták Zsolt volt. A féli Borik Dalma előadásának címe: Rabbit Show Jumping, a felkészülésben Borik Adriana segítette.

természettudományi konferencia
Janočko Emília sok érdekes információt megosztott a résztvevőkkel a lovakról
Fotó:  Dunajszky Éva

Az előadásokból sok érdekességet megtudhattunk mi, felnőttek is. De vajon mi ösztönözte a kis előadókat, hogy mélyebben beleássák magukat előadásuk támájába? Takács Eszter például, aki a hangyák sokszínűségét kutatta, azt mondta, nagyon prózai oka volt annak, hogy felfigyelt ezekre a nem túlságosan közkedvelt rovarokra.

 A lakásunkat ellepték a hangyák, így kezdtem megfigyelni őket, és nagyon érdekesnek találtam. Ha például közelebbről megnézünk egy hangyát, nem is olyan rémes, ahogyan azt az emberek hiszik

– mondta. Megfigyelte, a hangyák eléggé félénkek, és nagyon szeretik a cukrot, a hangyaboly elé tett cukoroldatra például egy sereg azonnal kivonult, hogy felszívogassa.

Oravec Rita álma, hogy egyszer majd beiratkozhasson egy sellőiskolába. Azt is elmondta lapunknak, nagyon is el tudja képzelni, hogy a tengerészek, akik már hosszú ideje étlen-szomjan hánykolódtak a tengeren, hableányoknak nézték az ormótlan tengeri teheneket, vagyis a sziréneket.

Amikor tanulmányozni kezdtem őket, nagyon meglepődtem, hogy a dugonfélék milyen nagyok, mekkora a súlyuk és milyen hosszúak. Megtudtam továbbá azt is, hogy a zsírjukért vadásszák őket az emberek.

Janočko Emília évek óta lovagol, díjugrató, sok-sok érdekes információt megosztott velünk a lovakról.

 – Mivel én beleszerettem a lovakba, úgy gondoltam, hogy ez az én témám, és jó lenne másokkal is megismertetni a lovak szépségét és erőteljességét – mondta hozzáfűzve, a lovak gyönyörűek és hasznosak, a lovaglást pedig rendkívül izgalmas sportnak tartja.

 A farmon, ahova járok, van egy arab ló, Linda, és én rengeteget tanultam rajta és tőle, mert gyakran változik a kedve, amihez nekem alkalmazkodnom kellett.

Versenyezni is voltam már vele, ő is ismer már engem, talán vele van a legjobb kapcsolatom – tette hozzá.

Mostohán bánik az oktatásügy a természettudományokkal

Az V. Természettudományi Diákkonferencia a Szenci Molnár Albert Alapiskolában megrendezett magyar tudomány hetének keretében valósult meg. A diákkonferencia mellett a hét egyes napjain különböző előadások hangzottak el, Veress Péter például csillagászati előadásokat tartott, de volt csillagászati filmvetítés is, Nagy Enikő docens az Óbudai Egyetemről pedig a 21. századot átalakító robotokról adott elő.

Párkány Antónia, a szenci tanulók felkészítő tanára szerint a tudomány hete rendezvény azért is jelentős, mert mindig az adott korosztálynak megfelelő tudományos előadásokat hoznak el ilyenkor.

A természettudományokkal ugyanis kicsit mostohán bánik az oktatási rendszer, kevés az óraszám belőlük, ráadásul a matematika óraszámát is lecsökkentették.

Ha tehát mi nem fogunk külön foglalkozni ezzel, akkor a diákokat nem fogja érdekelni a tudomány, és nem is akarnak majd ilyen irányba továbbtanulni – mondta a biológia–kémia szakos pedagógus. Szerinte nagy hiba volt, hogy megszüntették matematikából az érettségit, de az is probléma, hogy az egyes természettudományi tantárgyak oktatása nincs összehangolva.   

Megjelent a Magyar7 hetilap 48. számában. 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.