Tardoskeddi séták jelenleg kis szünettel
Mostanság ciki, ha semmit vagy csak nagyon keveset tudunk a falunk, városunk múltjáról, amelyről idegenek sokszor több információval rendelkeznek. Talán ezért is van egyre nagyobb érdeklődés a településismereti séták iránt, ahol a résztvevők a helyszínen, interaktív módon ismerkedhetnek a múlttal a természeti környezettel, a neves elődökkel. Tardoskedd nagyközségben a sétákat a „Pro Turdesqued” polgári társulás elnöke Bara Mihály kezdte szervezni és vezetni. Őt kérdeztük.
Honnét jött a tardoskeddi séták szervezésének ötlete?
Az elmúlt években sakk-kört vezettem a helyi alapiskola fiataljainak, és a nyári meleg napokban a faluházból gyakran kimentünk a falu központjában lévő Szent István térre, ahonnan 7-8 helyi műemlék, épület, szobor is látható. Legnagyobb megdöbbenésemre a gyerek a templomon kívül egyik műemlékről sem tudták, hogy mi is az, mire szolgált a múltban. Még pozsonyi diákéveim alatt, gyakran részt vettem iskolatársam Lehel Zsolt „városjáró” sétáin, aki már fiatalon is az egyik legnagyobb tudású idegenvezető volt Pozsonyban. Az ott elhangzott információk a mai napig megmaradtak bennem, ennek hatására jött a gondolat, hogy ezeknek a gyereknek is valami hasonlót kellene nyújtani. Összeraktuk az első séták útitervét, meghirdettük a helyi hangszóróban, a közösségi oldalon és izgatottan vártuk, hogy megjelenik-e valaki az első sétánkon. Meglepetésemre a gyerekek, akiknek a sétákat szántam, csak gyéren, szüleik kíséretében jelentek meg. Ám jöttek mások, leginkább középkorúak, s minden sétánkon átlagban 20-30-an vettek részt.
A séták útvonalát témák szerint állítottuk össze. Először a falu belterületét jártuk be, követve annak évszázados fejlődését, a faluközpontból a jelenlegi kiterjedéséig, majd a kataszter következett, de átrándultunk egy-egy sétát a szomszédos Tótmegyer Károlyi-katélyparkjába és Dögösre is. Nagyon érdekes volt Tardoskedd természetvédelmi területeinek, a Rácz-tói szikes legelőknek a megtekintése, ahol sok különleges növényt és állatot ismerhettünk meg. A séták időtartamát eleve 1,5-2 órásra terveztük, hogy ne legyen nagyon fárasztó, de a kültelki sétáknál előfordult, hogy bőven átléptük ezt az időkorlátot és senki sem zúgolódott.
Megmaradtak, netán megújultak Tardoskedd nevezetes épületei, vagy már alig található belőlük valami?
Tardoskedd legrégibb, megmaradt épülete a templom, amelynek egyes, mai is látható részei az 1300-as években épültek és az 1700-as években nyerte el mai alakját. Ekkor épült a régi községháza is, amely jó állapotban a mai napig megmaradt, benne található a tardoskeddi tömlöc is, amely elsősorban a duhajkodó legények kijózanítására szolgált. Tardoskedd központi részében még több, az 1800-as évek végén, illetve az 1900-as évek elején emelt, viszonylag jó állapotú épület található.
Úgy tudom, segítője is akadt…
Szerencsére sok segítőm akad, s gyakran maguk a résztvevők is kibővítik az általam elhangzott ismereteket. Mindenképp meg kell említenem Tóth Attila, a nyitrai egyetem tanára és Balogh Attila természettudós nevét, akik a kataszterünkben található állat- és növényvilág jeles ismerői és önálló sétákat vezettek.
Hogy áll a sétákhoz a község?
Nem csak a lakosok, hanem a község vezetősége, élükön Tóth Marian polgármesterrel is pozitívan fogadták a séták ötletét, hiszen minden ilyen aktivitásnak közösségépítő ereje is van. A polgármester úr nagyban hozzájárult a PRO TURDESQUED polgári társulás megalakulásához, illetve annak hivatalos bejegyzéséhez. A séták ennek a társulásnak az égisze alatt folynak. Szarka Gyula informatikus elkészített egy nagyszerű honlapot, ahol az érdeklődők nyomon követhetik minden aktivitásunkat.
Mikor lesz legközelebb?
A koronavírus teljesen lefékezte ez évi aktivitásainkat, mivel ezek csoportos összejövetelek, és nem szeretnénk megkerülni a hivatalos egészségügyi előírásokat. Reméljük, hogy a helyzet javulásával mi is folytathatjuk sétáinkat és a többi tervezett programunkat is.
