2021. január 31., 17:17

Tallósi cölöpös vízimalom: hogy unokáink is láthassák

Csendben bújik meg téli álmában Mátyusföld egyik legszebb és legértékesebb néprajzi öröksége, a tallósi cölöpös vízimalom. Ha minden jól alakul, a közeljövőben elkezdődik a malom és környezete teljes körű felújítása, hogy unokáinknak is változatlanul érték maradjon.

A Kis-Duna és a Vág háromszögében fekvő Mátyusföld életét mindig is meghatározta a víz közelsége, amelyet elődeink hatékonyan használtak ki a gazdasági életben. Ennek a hagyománynak a továbbvivői a térségben található, ma már a néprajzi örökség részét képező vízimalmok is, amelyeket a régi világban főként őrlésre, darálásra, hántolásra, kásatörésre és fűrészelésre használtak. Az erőforrásként vízi energiát felhasználó malomszerkezetek többnyire folyók vagy patakok mellé emelt épületek, melyek gépeit vízikerék hajtotta. A Galántai járásban két ilyen ékkő is található.

A jókai vízimalmot 2019-ben újították fel teljesen, így az mára teljes pompájában és erejében, regionális kismúzeumként hordozza egy letűnt kor üzenetét. A tallósi vízimalom hasonló megváltásra vár, hiszen a szerkezetet és az épületet alaposan megkóstolta az idő vasfoga. A szerkezet és a cölöprendszer nagyon rossz állapotban van, a felújításhoz az egész malmot darabjaira kell majd szedni. Szerencsére a szlovák–magyar határon átnyúló Európai Uniós együttműködési programnak (INTER-REG) köszönhetően a Galántai Honismereti Múzeum védnöksége alatt álló tallósi vízimalom és környéke teljes mértékben megújul a közeljövőben. A közel másfél millió eurós projektben mintegy 800 ezer eurót szánnának magának a malom épületének és szerkezetének a felújítására. Ezenkívül a malomhoz vezető bekötőutat is terveznek építeni, a malom mellett pedig lesz egy turisztikai és vendégfogadó gócpontként szolgáló látogatóközpont.

tallósi vízimalom

Takács Mihály, a Galántai Honismereti Múzeum igazgatója nem mond újat azzal, hogy a projekt munkálatait nagyban nehezíti a koronavírus-járvány, hiszen a hivatalok is csak fél kapacitással működnek, a bürokrácia útvesztői pedig nem engednek. Jelenleg (lassan fél éve már) az építkezési engedélyek intézése van folyamatban, s amíg az le nem zárul, addig közbeszerzést sem tudnak indítani. Az igazgató felveti a másik problémát is, mégpedig, hogy nem ők a tulajdonosai a malom körüli teleknek. Az Interreg-projekt keretében ezt is megpróbálják rendezni bérleti szerződések formájában.

Mint mondja, ebbe azért fogtak bele, mert a malom körül minden felület és földterület állami tulajdonban van: azt a területet, ahová a látogatói központot építenék, például az állami erdészet birtokolja, az a rész pedig, ahol maga a malom áll, a Duna vízkezelője alá tartozik. Az áldatlan helyzet miatt nagyon nehéz lenne érdemben nyilatkozni arról, mikor indulhatnak el az átépítési és építkezési munkálatok, de az igazgató reméli, hogy késő tavasszal már hozzáfoghatnak a fizikai munkához.

A vízimalom statikailag nagyon rossz állapotban van. A felújításának oroszlánrészét az teszi majd ki, hogy az egész malmot le kell szedni a cölöpökről, mivel az alsó tartócölöpök egészen elhasználódtak. Az igazgató elárulja, ez nemcsak a legnehezebb, de a legköltségesebb lépés is a felújítási munkálatok során. Eközben persze be kell tartani a műemlékvédelmi előírásokat, mindent meg kell őrizni a hagyományos, eredeti formájában.

Takács Mihály érdekességképpen elmondja, hogy magukat a cölöpöket nem kell kicserélni, hiszen kemény, szívós akácfából készültek. Ki kell őket szedni a vízből, letisztítani a korrodálódott kérget, és így, letisztítva újra leverni a mederbe. A cölöpöknek egyébként nem a víz alatt lévő részük van rossz állapotban, hanem a víz feletti 140-160 cm. Egy-egy ilyen cölöp elérheti akár az 5-6 méter hosszúságot is.

Takács Mihály szerint az épület belső terében nem nyúlnak ahhoz, amihez nem muszáj, minden megmarad abban a formában, ahogyan eredetileg volt.

A belső tér is nagyrészt időtálló akácfából készült, főleg a fenyőből készült elemek szorulnak cserére. Megújulnak a külső területek is, például a malomhoz vezető híd és a kerék körüli kinti terep is. Új elektromos vezetékkel is ellátják az építményt, miközben modern technológia segítségével építik ki a tűzbiztonsági berendezéseket.

tallósi vízimalom

A tallósi vízimalomnál több éve okoz problémát az elmúlt években már kicserélt malomkerék, amelynek működése annak ellenére sem tökéletes, hogy több ízben megpróbálták kijavítani. A felújítási munkálatok során ezért a főtengelyt is kicserélik.

A múzeumigazgató lelkesen invitálja a közönséget a malom online megtekintésére, hiszen a Galántai Honismereti Múzeumnak sikerült elkészíteni a Maticza malom háromdimenziós látványát. A virtuális galériába a múzeum weboldalán könnyen be lehet lépni, és részletekbe menően megismerkedni a malom kinézetével, történetével, mindezt két nyelven – magyarul és szlovákul. Bár az online térben a hamisítatlan, lisztes, kissé dohos, jellegzetes malomillatot nem lehet érezni, nem hallani a Kis-Duna zúgását, senki nem kapcsolja be a gyermeke szórakoztatására a malomkereket, nem integetnek a csónakázók a látogatóknak, azért a látvány így sem utolsó. Remélhetőleg másfél év múlva már a felújított vízimalomnak örülhetnek a mátyusföldiek.

Az 1895-ből származó tallósi Maticza vízimalom két kilométernyire található a községtől, a Kis-Duna partján. Az épület őrlőberendezésével együtt ma is eredeti állapotában található. A malomban egészen 1960-ig folyt az őrlés. A megyei fenntartású Galántai Honismereti Múzeum kezelésében 1982-től vált a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, mint a népi molnármesterség egyedülálló műszaki emléke.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.