Szociális terepmunka a Lévai járásban
A munka-, szociális és családügyi minisztérium által életre hívott Együtt a közösségekért elnevezésű projekt 2023 augusztusától igyekszik személyre szabott támogatást nyújtani a nehéz élethelyzetek megoldásában, aktivizálva a szegénység és a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett személyeket a gördülékenyebb társadalmi beilleszkedésük érdekében. A Lévai járásban e célokért tizenegy közösségi központ és több tucat szociális terepmunkás dolgozik.
A szakminisztérium tájékoztatása szerint az országos projekt segít enyhíteni az egyenlőtlenségeket az oktatáshoz, a lakhatáshoz és a munkavállaláshoz való hozzáférés terén, az eladósodás kezelésében, valamint növeli a szociális és a támogató szolgáltatások elérhetőségét, „figyelembe véve a kliens és közössége aktivizálását, fejlődését, támogatva a szociális kompetenciáik újbóli megszerzését. A célcsoport a szegénység és a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetettek, a marginalizált roma közösségek tagjai, valamint a hátrányos szociális helyzetben lévők és a hajléktalanok”.
A Lévai járásban jelenleg tizenegy közösségi központ működik: Csatán, Oroszkán, Nagyölveden, Málason, Nagysallóban, Garamtolmácson, Léván, Ipolyvisken, Ipolyszakálloson, Báton és Bakabányán. Ezek közül nyolc az Együtt a közösségekért nevű projekt nyugat-szlovákiai koordinátora, Turček Aranka felügyelete alá tartozik; hét központban magyar nyelven is kommunikálnak.
– fogalmazta meg a szakember, majd a koordinálása alatt dolgozó szociális terepmunkások, illetve a központok feladatairól is beszélt.
A zavartalan és hatékony munka érdekében szorosan együttműködnek az állami és a városi rendőrséggel, a munka-, szociális és családügyi hivatallal, a bíróságokkal, az orvosokkal és az oktatási intézményekkel.
A fent említetteken kívül a közösségi központokban hálózatépítő tevékenységet is végeznek, teret biztosítva más szervezeteknek és önkénteseknek is.
– magyarázta Turček Aranka, aki 2017-től szociális terepmunkásként dolgozott.
Ahogy az ország más régióiban, úgy a Lévai járásban is az jelenti a legnagyobb problémát, hogy a szociálisan és egyéb módon hátrányos helyzetű lakosság iskolai végzettsége alacsony, amivel szorosan összefügg a körükben tapasztalható munkanélküliség. Mindez természetesen kihat a közösség életére is. A térséget jelentősen sújtja a generációs szegénység és az azt kísérő jelenségek. A szakemberek szerint az érintettek beszélnek ugyan a problémáikról, de nincs elég lehetőségük, anyagi eszközük a gondjaik megoldására, lakhatási körülményeik javítására.
Turček Aranka szerint a problémamegoldás akadályai közé sorolható a korlátozott pénzügyi lehetőségek mellett az önkormányzatok érdektelensége, a szociális lakások hiánya és a többségi társadalom előítéletei.
A közösségi központok munkatársai rendszeresen részt vesznek különböző szakmai találkozókon, tematikus képzéseken. Törvényi kötelezettségük, hogy évente legalább kétszer szakmai gyakorlatokba és személyiségfejlesztő, kompetencianövelő tréningekbe is bekapcsolódjanak.
A terepmunkások az ún. monitoringot közvetlenül a terepen végzik a közösséggel, a közösségi tanács tagjaival, a partnerekkel és a közösségi központ munkatársaival. Ennek alapja a feltérképezés, az észrevételek összegyűjtése beszélgetések, kérdőívek kitöltése, felmérések és megfigyelések formájában.
A koordinátor meglátása szerint a közösségi központok fokozatosan olyan fontos helyekké válnak, ahol az emberek nemcsak tanácsokat kérnek és szolgáltatásokat keresnek, hanem lehetőséget is igényelnek a társadalmi tevékenységekre és kapcsolatépítésre. A hozzáállásuk általában véve a nagyobb nyitottság és az együttműködési hajlandóság felé változik. A kliensek motiváltabbak, s jobban bekapcsolódnak a közösségi tevékenységekbe, főleg, ha a közös cél részének érzik magukat. Úgy véli, a legfontosabb, hogy a szociálisan és egyéb módon hátrányos helyzetű lakosok, így a szegregátumokban élők is tudják, kihez fordulhatnak segítségért; legyen lehetőségük képzésre és fejlődésre a saját adottságaik szerint, szocializálódjanak és motiváltak legyenek helyzetük megváltoztatására.
Babindák Ernő Csatán, a Romane Jile Közösségi Ház menedzsereként tevékenykedik. Munkaköre kiterjed a szakmai koordinálásra, a település feltérképezésének irányítására, a szociális tanácsadásra és természetesen a közösségi ház programjainak vezetésére, legyen szó különféle szabadidős foglalkozásokról, sportkörről, zenei és tánckörről, szavaló- és sportversenyekről, de szerveznek prevenciós előadásokat, kirándulásokat, táborokat, valamint identitáserősítő és környezetvédelmi alkalmakat is. Nagy örömmel foglalkozik gyerekekkel is.
A legnagyobb kihívás az eladósodottság.
Babindák Ernő úgy látja, hogy ha tényleg aktív a szociális munkás és a közösségi házban is mindenki számára nyitottan, érdemi munka folyik, nagyon kedvezően hat a közösségre: elfogadóbbak, toleránsabbak, nyitottabbak lesznek az emberek; a szociális helyzetük javul, ezáltal az egész életük más irányba indulhat el.
– tette hozzá Babindák Ernő.
Zselízen 2025 márciusában kapcsolódtak be az Együtt a közösségekért elnevezésű pályázatba. A célcsoport Zselízen is a roma közösség, de további célcsoportok képviselői is igénybe vehetik a két terepmunkás szolgáltatásait, legyen szó szociálisan hátrányos helyzetű családokról, egyénekről vagy akár a városban rokonokkal vagy hozzátartozókkal nem rendelkező időskorú lakosokról.
– foglalta össze a Zselízi Hírmondó hasábjain az egyik helyi terepmunkás, Bellus Dániel.
A terepmunkások a kérvények kitöltésében is segítenek, fel tudják venni a kapcsolatot a különböző intézményekkel, az iskolákkal például az igazolatlan hiányzások kapcsán, de mint fogalmazott Bellus Dániel, fontos megjegyezni, hogy ők elsősorban a felnőttekkel foglalkoznak.
A potenciális célcsoportokat igyekeznek aktívan megszólítani; személyesen látogatnak el az egyes családokhoz, ahol szóban és szórólapok segítségével is tájékoztatnak az általuk nyújtott tanácsadás lehetőségeiről.
– fűzte hozzá a szintén Zselízen tevékenykedő Bellus Györgyi.
Amint hozzátette, elsősorban szociális témakörben nyújtanak ügyintézési támogatást, például a szociális ellátás terén rejlő lehetőségek kihasználásában, de együttműködnek a munkakeresésben is. Kapcsolatba lépnek a munkáltatókkal, munkaközvetítő ügynökségekkel, és felkészítik a jelentkezőket az meghallgatásokra. Segítenek továbbá a lakhatási kérdések megoldásában, illetve a családok energiaköltségeinek és általános kiadásainak észszerűsítésében is.
Munkája során nagy kihívás számára a bizalom megszerzése annak ellenére, hogy a helyi roma kisebbség legtöbb tagja magánemberként már ismeri őt.
A leszűrhető tanulság tehát, hogy a közösségi központok akkor dolgoznak jól, ha tevékenységük elvezet az önsegítő csoportok kialakításához. Ebből a szempontból a Lévai járásban jó úton járnak, a rendszer azonban néhány helyen további reformokra szorul, ahogy arról Turček Aranka is beszélt.
Megjelent a Magyar7 2025/31. számában.
