Szilvás-mákos tradíciók Felsőszeliben – VIDEÓVAL ÉS KÉPGALÉRIÁVAL
Az őszi termények közül a szilvának és a hozzá gasztronómialag leginkább illő máknak nagy kedveltsége van a Mátyusföldön. Felsőszeliben ötödször rendezték meg a Szilvás-mákos Kulturális Fesztivált. A szüreti idényt egy különleges helyi receptgyűjtemény kiadásával köszöntötték a faluban.
Szeptember utolsó hétvégéje a szilva és a mák jegyében zajlott a mátyusföldi Felsőszeliben, a múlt században szinte nem volt olyan porta a faluban, ahol ne állt volna szilvafa, vagy pompázott volna mákültetvény a kertekben. A csemadok Felsőszeli Alapszerevezete fél évtizeddel ezelőtt úgy döntött eleik hagyományai előtt tisztelegve, azokat az utókornak továbbadva tradíciót teremt egy szilvás-mákos fesztivál megrendezésével.
Az idei eseményt egy népi konyha-kiállítással nyitották meg,
amelyen olyan kincseket tekinthetnek meg az érdeklődők, mint a századeleji konyhai kiegészítők, hímzett és varrott faliterítők, sporhelt, szekreter és egyéb parasztvilágból származó tárgyakat.
A tárlat különlegessége az 1800-as évek derekáról származó Kis szakácskönyv, amely „polgári családok számára” lett összeállítva.
Jelenlegi tulajdonosa, Flaska Rita elmondta, már az ő felmenői is szerettek gyűjtögetni, így maradt meg és száll generációról generációra a családban a szakácskönyv is, a tárlaton látható darabok többsége is az ő magángyűjteményéből származik.
A fesztivál nyitányaként Mészáros Magdolna, a Csemadok Felsőszeli Alapszervezetének elnöke ismertette a helyi Széchenyi István Alapiskola egykori diákjainak kutatómunkáját a szilva és mák terményekkel kapcsolatban. A tanulók hosszas néprajzi kutatásokat végeztek a mák és szilva kultúrájával és a belőlük készült étkekkel kapcsolatban. Előadásukat a Kincskeresők és más versenyeken, táborokban is hallhatta már a közönség. Mészáros Magdolna elárulta, szeretnének egy falumúzeumot, vagy kis tájházat létrehozni Felsőszeliben, ahol helyet kapnának a régi tárgyak és ahol különböző rendezvényeket, foglalkozásokat tudnának tartani annak érdekében, hogy az utókor se hagyja feledésbe merülni hagyományait és mindig emlékezzen gyökereire.
Ennek a gondolatnak az értelmében
állították össze a Szilvás, mákos és egyéb finomságok Felsőszeliből című receptkönyvet.
A Bethlen Gábor Alap által támogatott receptgyűjtemény igazi ízelítőt ad az ősök hagyatékából, tartalmazza a diákok kutatásainak anyagát, szilvás és mákos finomságok receptjeit, hiszen a szilvához ízileg a falubeli terményekből mindig is a mák illett a legjobban. A recepteket az Alsó- és Felsőszeli háziasszonyoktól gyűjtötték be.
Az édes étkek mellett a régiek is szerették a sós pogácsákat és pereceket, így a falusi recepttárban a sajtos, túrós, krumplis pogácsák és tepertős kiflik receptjei is megtalálhatók. A kiadványt az elmúlt évek szilvás-mákos fesztiváljain készült felvételek színesítik. A Mészáros Magdolna által összeállított könyvecske keresztelőjén az érdeklődő jelenlevők meg is kóstolhatták az asszonyok által már előre elkészített finomságokat, páratlan volt a szeli mákos kalács, a pogácsa és az ínycsiklandóan illatozó, szemet-lelket gyönyörködtető kuglóf.
A rendezvény szeptember 28-án, szombaton folytatódott. A falu apraja nagyja a reggeli órákban vonult fel a Vágsellyei Fúvószenekar kíséretében, hogy előadja szüreti műsorát a helyi téren.
Nyitányként Zuzana Slížiková, a felsőszeli evangélikus gyülekezet lelkésznője megáldotta az idei termést, majd a helyi magyar óvodások, a Topogók és a Höcögők, valamint a Mátyus tánccsoportok léptek fel, a talpalávalót a Bicskás zenekar húzta, a pergős, jellegzetes citeramuzsikát a Kikelet citerazenekar biztosította.
A műsor zárásaként a vágsellyei fúvósok szórakoztatták a szeli népet. A falu apraja-nagyja megkóstolhatta a szilvás-mákos étkeket. A falu parkjában Mihály-napi termésvásárt tartottak.
A szilvás-mákos tradíciókról és a kiadványról részletesebben a Magyar7 lap következő számában olvashatnak.
