Szent Miklós-freskó Dunasápújfalun
A település temploma egy mesterséges dombon, részben a hallstatti (A felső-ausztriai Hallstatt település közelében feltárt vaskori kultúra, Kr. e. 750–450 körüli időszak – a szerk. megj.) kultúrára jellemző temetkezési helyre épült. Ez lehetett oka annak, hogy az évszázadok során többször is át kellett építeni, hiszen a templom egy része szilárdabb, más része lazább, homokos talajra épült.
Elkészülte után rövidesen egy része leomlott, újjá kellett építeni. Mindezek ellenére a szakemberek rámutatnak, de ezt bárki arra járó is láthatja, hogy a templom az épületek tájba történő beillesztésének gyönyörű példája. Bízunk benne, hogy a vidékre történő gyors betelepítések nem változtatják meg a táj jellegét és még sokáig gyönyörködhetnek az itt élők vagy erre járók a tájba simuló templomocska látványán.
A területet, ahol a templom áll, Dunaújfalu kataszterébe jegyezték be, de az istenháza sokkal közelebb van Sáphoz. A két falu mai megnevezése Dunasápújfalu. A templomhoz közeli területen helyezkedett el anno a Pomsaként ismert település. Emlékét a Pomsa-dűlő őrzi a mai napig.
A szakemberek kimutatták, hogy a román korban, majd a gótika korában épült és átépített templom szentélye és hajója nem egy időben készült. A 14. század közepén a templomot kifestették. Később az épület jelentős károkat szenvedett, a szentély, a torony, a kegyúri karzat és a hajó egy része is leomlott. A felújítás, illetve restaurálás során a szentély falába beépítették a leomlott épület festett tégláit is. Az eredeti román szentély az átépítés során alacsonyabb lett és gótikus boltozatot kapott. Erre bizonyíték a román diadalív alacsonyabb, csúcsívesre történt átalakítása.
A templomban három freskót láthatunk: Szent Mihály, Szent Katalin és Szent Miklós ábrázolását. Szent Miklós a diadalív szentély felőli oldalán látható, a legnépszerűbb szentek közé tartozik, szinte minden kultúra a magáénak érzi és ünnepli december 6-án.
Életéről számos legenda ismert. A legismertebb elbeszéli, hogy egy szegény ember hozomány hiányában nem tudta férjhez adni három leányát, akikre így bizonytalanság várt, és nagy valószínűséggel nyilvánosházba kerültek volna. Miklós püspök egy éjszaka titokban arannyal teli erszényt dobott be a szegény lányok ablakán. Cselekedete eredményeként megmentette a gyalázattól a nagyobbik lányt, s amikor a két kisebb lány is eladósorba került, ugyanúgy az ablakon keresztül kaptak egy-egy erszény aranyat. Így mindhárom lány tisztességgel férjhez tudott menni.
Szent Miklós 342. december 6-án halt meg a mai Törökország területén fekvő Myrában.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2025/49. számában.