2021. augusztus 20., 20:25

Szent István napi megemlékezés Komáromban: a magyar történelemnek nincs nála tartósabb és különb állócsillaga

A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület augusztus 20-án 15. alkalommal tartott Szent István napi ünnepi megemlékezést államalapító királyunk komáromi lovasszobránál. Ünnepi beszédet Szarka László történész, a Selye János Egyetem tanára és a Rubicon Intézet főmunkatársa mondott. A rendezvény katolikus és református igehirdetéssel zárult a helyi Szent András-bazilikában, valamint a református templomban, majd a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes és az Esszencia Zenekar lépett fel a Tiszti Pavilon dísztermében.

Nemzeti színekben pompázó koszorúk államalapító királyunk szobrának talapzatánál
Galéria
+4 kép a galériában
Nemzeti színekben pompázó koszorúk államalapító királyunk szobrának talapzatánál
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

A Külhoni Magyarságért-díjas Szőttes Kamara Néptáncegyüttes táncosainak és zenekarának ünnepre hangoló fellépése után Melecsky Kristóf frissdiplomás színművész Reményik Sándor Mi a magyar című versét mondta el. Ahogy az előző években, úgy most is Keszegh Margit, a „Jókai Egyesület“ elnöke köszöntötte a szép számú ünneplőt. Többek között Magyarország pozsonyi nagykövetségének képviseletében Kiss Balázs diplomatát, továbbá a két Komárom polgármesterét: Molnár Attilát és Keszegh Bélát, valamint Taár Izabellát a túlparti járási hivatal vezetőjét, Szarka László történészt, illetve az MKP, Összefogás és Most-Híd vezető politikusait, s nem utolsósorban az egyházi, kulturális és oktatási intézmények, civil szervezetek képviselőit.

Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke köszöntője közben
Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke köszöntője közben
Fotó:  Dunatáj - Jakab István

Keszegh Margit köszöntőjében elmondta: a komáromiak augusztus huszadikát első alkalommal Szénássy Zoltán, egyesületük örökös tiszteletbeli elnöke kezdeményezésére 2007-ben ünnepelték, s az egykori emlékoszlop helyén 2009-ben avatták fel Szent István lovasszobrát. Majd felkérte ünnepi beszéde megtartására Szarka László történészt, a rendezvény szónokát.

Az első magyar királydinasztia későbbi uralkodói közt senki sem tett többet Istvánnál, akinek súlyos döntései és tettei megalapozták a magyarság európai helyét, állami létét és nemzeti megmaradását.

A Közép-Európában élő népeknek ezer éven át – minden megpróbáltatás, belső és külső háború, egymásnak okozott tragédia, nagyhatalmi beavatkozás ellenére – sikerült újra és újra megtalálniuk a régió újraszervezésének és nemzeteik fennmaradásának módját... Ezen a napon azt is érdemes tudatosítanunk, hogy a magyar államalapítás nemzeti emlékezetünkben és a közép-európai népek közös történetében a leghosszabb ideig fennmaradt politikai folytonosság kezdőpontját jelenti“ – hangsúlyozta elöljáróban a szónok.

Páran a meghívott vendégek közül
Páran a meghívott vendégek közül
Fotó:  Dunatáj - Jakab István

Majd rátért a 21. századbeli helyzetünkre: a Duna-táji kis nemzeteknek ismét megadatott a lehetőség, hogy összefogjanak, és tartósan elkötelezzék magukat az európai értékek és együttműködés mellett.

Ismét rajtunk múlik, képesek vagyunk-e összhangba hozni az egyetemes európai, regionális és nemzeti értékeinket. Vagy régi rossz reflexeinknek engedve, egymás közti vitáinkba, sérelmeinkbe menekülve, ismét elkanyarodunk a Szent István által kijelölt nyugati iránytól. Merthogy bár Szent István örökségét az elmúlt ezer évben sokféleképpen értelmezték, a magyar történelemnek nincs nála tartósabb és különb állócsillaga“
Szarka László
Szarka László történész ünnepi beszéde közben
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

– szögezte le.

Úgy véli, hogy „a kiélezett politikai légkörben felavatott komáromi Szent István-szobornál érdemes évről évre ünnepi lelkülettel, de lehetőség szerint és őszinte számadással sorba vennünk az államalapító királyhoz való kötődéseinket, a történeti valóság sokszor és sokféleképpen vitatott tényeit. Merthogy az ezeregyszáz éves Szent Király hatalmas művének öröksége és hagyománya a mostaninál jóval nehezebb időkben is erőt és hitet adott, s a megmaradás lehetőségét biztosító állami kereteket teremtett a Kárpát-medence sokajkú népeinek. Jó tudni, hogy ma már a szlovák történészek körében sem számít szentségtörésnek az a ténymegállapítás, hogy a szent istváni magyar állam létrejötte tette lehetővé a mai szlovák nemzet történeti, területi, etnikai bázisának létrehozását“.

 

Végül hitet tett amellett, hogy

csak a közösséget szolgáló és értéket teremtő munka, a közösség belső egységének, illetve az egymás iránti tiszteletnek a megszilárdítása, a szomszédainkkal való jóviszony alkalmas és méltó arra, hogy az ország és a nemzet ezeréves fejlődési ívének kapcsait erősítse úgy, ahogy azt a Szent Koronát alkotó bizánci és latin korona pántjai mintázzák“.
Földes István pékmester cipója most is ripsz-ropsz elfogyott.
Földes István pékmester cipója most is ripsz-ropsz elfogyott.
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

Ezt követően sor került a hagyományos kenyérszentelésre és koszorúzásra, mert „szent jelkép a kenyér“. Pár éve Szolnokon hagyománnyá vált a Kárpát-medence kenyerének sütése, amelyhez a komáromiak eddig nyolcszor csatlakoztak. Ezen az eseményen a dunaparti várost és a Felvidéket a komáromi Földes - Kraslan pékség képviselte. Az új kenyér ünnepén a Földes István pékmester által ez alkalomra sütött cipót megkóstolhatták a jelenlevők. Azt előbb Ft. Fazekas László emeritus református püspök - lelkipásztor és Ft. Lépes Lóránt atya, a Mária Rádió igazgatója áldotta, szentelte meg.

Szent István szobrának megkoszorúzása, a Himnusz eléneklése és a kenyérkóstoló után a Szent András-bazilikában ünnepi szentmisével, a református templomban pedig istentisztelettel zárult a magyar államalapítás ünnepe, illetve legvégül a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes és az Esszencia Zenekar lépett fel a Tiszti Pavilon dísztermében.

Molnár Attila és Keszegh Béla, az összetartozó két Komárom polgármesterei
Molnár Attila és Keszegh Béla, az összetartozó két Komárom polgármesterei
Fotó:  Dunatáj - Jakab István

Az Egressy Béni VMK által első ízben megrendezett  A népművészet ünnepe című ingyenes folkfesztivál szombaton 10 órától a pavilonudvaron kézműves foglalkozásokkal és ügyességi játékokkal folytatódik. Majd 10.30-tól Écsi Gyöngyi és Kováts Marcell bábos meseelőadása, 11.30-tól a Ghymesi Igricek koncertje,14.00-tól gyermek-táncház a Hárompatak zenekarral, 15.00-tól pedig az Ördöngös Népzenetanoda koncertje következik.

Kötetlen eszmecsere cipókóstoló közben
Kötetlen eszmecsere cipókóstoló közben
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

Említésre méltó, hogy ez idő tájt a Naszvadi Városi Művelődési Központ udvarán még mindig tart Naszvad Város Szent István napi ünnepsége, amelyet a Csemadok helyi szervezete, a Naszvadiak Polgári Egyesülete és a Novum Naswod Polgári Társulás, Naszvad Önkormányzata a Csoóri Sándor Alap és a Bethlen Gábor Alap támogatásával rendezett meg.

Az eseményen ünnepi beszédet mondott Petneházy Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának magyar-magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztosa. Majd a komáromi Locomotiv Revival Band ad ingyenes nagykoncertet.

„Szent István napja a Kárpát-medencei összetartozásunk ünnepe. Az idei évben István király szentté avatásának 937. évfordulójára emlékezünk, aki erős egységgé formálta az országot, és oly´ bőséges iránymutatással indított el minket a nemzeti keresztény népek útján, amelyből immár ezer éve erőt merítünk. A Magyar Kormány – évezredes szent hagyományokra tekintve –, a 2010. évi Alaptörvényben kijelenti és megerősíti a nemzet egyesítésének szándékát, egyben hirdeti a kereszténység melletti elköteleződést.

Rajtunk múlik, hogy ez a nemzet olyan legyen, amilyennek Szent István, Szent László megálmodta, amilyennek több mint ezer éve az isteni gondviselés által megtartatott: szabad, erős, független, keresztény nép, amelynek legerősebb egysége a család.

Legfontosabb kötelességünk gyermekeinknek elmondani, átadni, szellemi testamentumként hagyni családunk, lakóhelyünk történetét, hirdetni a nemzeti hősök, szent királyok jó példáját, irányt mutatni az utánunk következő nemzedékeknek. Felvidék idén ismét hitet tesz magyarsága mellett. A naszvadi emberek magyarságuk mellett nehezebb időkben is kiálltak. Emlékük előtt fejet hajtva vállaljuk magyarságunkat!“ – fogalmazott az ünnepi szónok.

A kenyérszentelés immár a Szent István napi ünnepség kihagyhatatlan része.
Galéria
+4 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.