2022. szeptember 27., 13:28

Szencen már tíz százalék az ukrán menekültek aránya

Szencen 2011-ben 2467 lakos vallotta magát magyarnak, ami a város lakosságának 14,47%-át tette ki. A legutóbbi népszámlálás adatai alapján ez az arány tovább csökkent.

A régi téglagyár területén nagy iramban folyik az építkezés
A régi téglagyár területén nagy iramban folyik az építkezés
Fotó: Agárdy Gábor

A magukat első helyen magyarnak vallókat számítva számbelileg ugyan nem olyan jelentős mértékű a magyarok számának (2287) csökkenése, arányaiban azonban már jelentősebb a különbség: 2021-ben ugyanis már csak 11,37% volt az itt élő magyarok aránya. Ha beszámítjuk a magukat második helyen magyarnak vallókat, az arány akkor is csak 12,91%, azaz jócskán a 15 százalékos nyelvhasználati küszöb alatt van a város – immár másodszor. 

A felhígulást kétségkívül befolyásolta az óriási ütemű bevándorlás, ami már az ukrajnai háború előtt is jelentős volt. A régi téglagyárnál például felépítettek egy lakóparkot, több mint ezer családi házzal, ahova az utóbbi 5-8 évben mintegy 5-6 ezer ember költözött.

Általában Kelet- és Észak-Szlovákiából érkeznek, akik a jobb élet reményében először a fővárosban telepednek le, majd néhány éven belül házat vesznek Szencen vagy a környéken.

Elmaradt az infrastrukturális fejlődés

Németh Gabriella önkormányzati képviselő szerint az új városrendezési terv még mindig nem készült el, csak a régihez fogadtak el több változtatási javaslatot. A magyar képviselők rendre nem szavazták meg ezeket a módosításokat, mivel nyilvánvaló volt, hogy ezáltal a magyarok részaránya még inkább felhígul. 

Az új lakótelepekre és építkezésre kijelölt telkekre nem a szenci vagy a Szenc környéki falvak magyar lakosai költöztek be, hanem javarészt az ország keleti és északi részeiről ide települő szlovákok"

– fogalmazott lapunknak az önkormányzati képviselő hozzátéve, az infrastrukturális fejlődés azonban elmaradt. 

Ezért állunk most azzal a problémával szemben, hogy a szlovák gyerekek számára nincs elegendő hely az iskolákban, és kénytelenek voltunk ebben az évben magas áron telket vásárolni az új szlovák iskola felépítésére. További probléma, hogy Szencen nincs kórház, az egészségházunk meg nagyon lerobbant állapotban van, de a legnagyobb gond az, hogy égető szükség lenne a városban szakorvosokra. Nincs neurológus, nincs ortopéd orvos, a belgyógyászoknál óriási a várakozási idő. A város képtelen saját erőből pótolni azt a lemaradást, amit ez a nagyfokú bevándorlás eredményezett"

– tette hozzá Németh Gabriella.

Az új lakótelepekre és építkezésre kijelölt telkekre nem a szenci vagy a Szenc környéki falvak magyar lakosai költöztek be
Az új lakótelepekre és építkezésre kijelölt telkekre nem a szenci vagy a Szenc környéki falvak magyar lakosai költöztek be
Fotó:  Agárdy Gábor
Az ukrán a második legnagyobb kisebbség lehet 

Az ukrajnai orosz invázió már milliókat üldözött el az otthonaikból, akik közül sokan Közép-Európa országaiban, többek közt Szlovákiában találtak menedéket. Újabban egyre többen mondogatják, hogy az Ukrajnából menekülő tömegek jelentősen megváltoztatják térségünk lakossági összetételét és demográfiai helyzetét. Csehország és Ausztria is rekordszámú lakoshoz jutott az ukrán menekültek által, Szlovákiában pedig, ahol a háború kitörése óta több mint 90 ezer ukrán kapott ideiglenes menedéket, könnyen előfordulhat, hogy az ukrán lesz a második legnagyobb kisebbség a magyar után.

Sok ukrán menekült Szencen telepedett le, de segítség az állam részéről ezúttal sem érkezett az önkormányzatoknak. 

"Az ukrán menekültek kapcsán az állam ugyanúgy magára hagyta az önkormányzatokat, mint annak idején a koronavírus-járvány kitörésekor. Ígéretek akkor is voltak, de a kiadások nagy részét akkor is az önkormányzatoknak kellett kigazdálkodniuk, mint ahogyan az állam a mai napig nem adott egyetlen centet sem a menekültproblémával kapcsolatos kiadásainkra sem. A tavaly elfogadott költségvetésünkben pedig nem volt olyan tétel, amiből az ukrán menekültek ellátását fedezni lehetett volna, így ezt a pénzt egyéb területektől kellett elvonni. Több tervezett beruházás, illetve általános kiadás nem valósulhatott meg – mondta a képviselő asszony hozzáfűzve, természetes, hogy segítenünk kell, és a menekülteket be kell fogadnunk, de el kell mondani azt is, hogy ez óriási terhet jelent az önkormányzatok számára. Szenc lakosságának például már a 10%-át meghaladja a hivatalosan itt tartózkodó ukrán menekültek száma, a város 20 ezer lakója közül már 2000 körüli a számuk."

Ez a helyzet azért is alakulhatott így, mert már az orosz–ukrán háború kitörése előtt jelentős számú ukrán állampolgár dolgozott a logisztikai központban. Természetes, hogy ezek az emberek a családtagjaikat is idemenekítették

– folytatta a képviselő. Mint mondta, kiadásaik nagy része az integrációs központ kialakításával kapcsolatos, a kétezer menekült közül ugyanis több mint 170 az iskolaköteles diák.

"Mivel azonban az itteni szlovák iskolában a szenciek számára sincs elegendő hely, kerestük a lehetőségét annak, hogyan tudnánk az ukrán gyerekek számára biztosítani az oktatás elindítását. Így Szlovákiában egyedüliként létrehoztunk egy integrációs központot, ahonnan a gyerekek online bekapcsolódhatnak az Ukrajnában folyó oktatásba, azoknak meg, akik számára a háború lehetetlenné teszi ezt, az itt lévő ukrán pedagógusok biztosítják az oktatást. Az ukrán fél ugyanis nem kívánja, hogy a szlovák tanterv alapján tanuljanak az ukrán gyerekek. Az ezzel kapcsolatos kiadásaink már a múlt iskolaév végén 50-60 ezer euróra rúgtak" – tette hozzá a képviselő.

Az ukrán menekültválság kezdetén a szlovák hatóságok nagyon rugalmasan reagáltak, és szinte mindenütt megjelentek az ukrán feliratok, ellenben mi, őshonos kisebbségek, sok esetben hiába várunk erre. 
 Egyrészt örülök, hogy ilyen rugalmasan reagáltak a hivatalok, és szinte egyik napról a másikra megjelentek az ukrán feliratok. Sajnos, mi, magyarok, akiknek a szülei, nagyszülei, dédszülei is itt éltek, itt fizetjük az adót, segítettük a szülőföldünket fejleszteni, ennyi év alatt sem tudtuk elérni, hogy a szlovák többség részéről irányunkban is ilyen fokú megértés nyilvánuljon meg. Erre pedig törvényből eredően is jogunk lenne"

– mondta Németh Gabriella hozzátéve, reméli, hogy a többségi nemzet idővel irányunkban is olyan előzékeny és megértő lesz, mint az ukrán menekültekkel szemben.

Megjelent a MAGYAR7 38. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.