Szellemkórház a város szélén
Még 1987-ben kezdték el építeni Pozsony Lamacs városrészének erdős területén a leendő új egyetemi kórházat. A nagyszabású épületkomplexumban a szokásos kórházi létesítményeken kívül helyet kaptak volna előadótermek, oktatóközpontok, kísérleti laboratóriumok, de még kollégium és kampusz is.
A rendszerváltás azonban 1990-ben leállította ennek a monstrumnak az építését, majd a Csehországtól való elszakadás után több évre teljesen abbamaradt a Rázsochynak nevezett kórház felépítésének ügye.
Néhányszor még nekilendültek ugyan az építkezésnek, de mindig abbahagyták, 2003-ban pedig végleg leállt a több ezer férőhelyet ígérő kórházkomplexum építése. Az addig ráköltött több millió euró azóta ott enyészik az egyre rosszabb állagú szellemkórház málladozó falaiban.
2018-ban aztán megállapították, hogy az épület nem felel meg a szabványoknak, s a Fico-kormány úgy döntött, lerombolja azt, és új alapokon építi fel az egyetemi kórházat. Persze, ez se lett volna ingyen, több mint 17 millió eurónkba került volna ez a szakemberek által bírált lépés, ennek ellenére 2019-ben elkezdték a bontási munkálatokat.
Aztán sokáig megint nem történt semmi, csak a kormányok jöttek, mentek, mígnem idén tavasszal az egészségügyi tárca bejelentette, továbbra is számol az egyetemi kórház új épületének felépítésével.
Az előzetes becslések alapján a projekt mintegy 500 millió euróba kerül majd, ám a közbeszerzést – a koronavírus-járványra hivatkozva – azóta sem sikerült lezárni.
A tárca ennek ellenére azt állítja, az új egyetemi kórház továbbra is a minisztérium egyik prioritása, a szakértői folyamatosan elemzik a piacot meg a lehetőségeket, Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter pedig sorra látogatja a kórházakat, és a meglévő projekteket értékeli.
Az államnak 34 év alatt sem sikerült előbbre jutnia az egyetemi kórház ügyével. Az egészségügyi szektorban érdekelt Penta vállalat viszont 2018-ban engedélyt kapott az új generációjú Bory kórház felépítésére, mégpedig a Rázsochy közelében (az új kórházreform szerint egyébként csak ott lehet ezentúl majd új kórházat létesíteni, ahol az állam megengedi, nem pedig ott, ahol a beruházó szeretné), és úgy tűnik 2023 elejére el is készül ez a 200 millió eurós beruházás.
A Penta 14 csúcsminőségű műtőt, új generációs betegfelvételt, nyolc intim szülőszobát ígér a szülőboxok helyett, robotizált gyógyszer-előkészítést, multidiszciplináris programokban szervezett egészségügyi ellátást, innovatív eljárásokat és korszerű sugárdiagnosztikai berendezéseket, egyszemélyes betegszobákat és gyógyító hatású környezetet.
Nyár elején a kórházlátogató projekt keretében Lengvarský miniszter a Bory kórház területére is ellátogatott. Ennek kapcsán a sajtóban újfent megjelentek olyan háttérinformációk, amelyek szerint lehetséges, hogy sokadszor is elnapolják az egyetemi kórház felépítésének ügyét.
A kormány és az egészségügyi tárca szerint ugyanis sokkal egyszerűbb lenne megvenni a Pentától a Boryt, és nem bajlódni tovább a Rázsochy kórház felépítésével, amire az állam úgyse képes, ráadásul a helyreállítási terv eszközei sem merülnének ki ebben.
Pedig a történelemben először lenne rá pénz, véli például Tomáš Drucker volt egészségügyi miniszter, aki még a nyár folyamán felszólította Lengvarský minisztert, garantálja, hogy az új egyetemi kórház építési munkálatait felgyorsítja.
– Óriási lehetőség nyílt a Rázsochy kórház befejezésére európai pénzből, sajnos azonban ahelyett, hogy a tárca elkezdene ezen dolgozni, fennáll annak a veszélye, hogy megint nem lesz belőle semmi. Megint azt hallom ugyanis, hogy az állam megvásárolja a Pentától a Bory kórházat – jelentette ki még a nyár elején Drucker.
A Peter Pellegrini által két éve megnyitott lehetőség tehát most új életre kelt.
Az egészségügyi tárca is elismerte, hogy a magánkórház megvásárlásának alternatíváját továbbra sem vetették el, ámbár jelenleg a kórházhálózat optimalizálása és a kórházi reform körüli jogalkotási folyamat van napirenden, s a cél az, hogy az országban mindenütt legyen elegendő egészségügyi dolgozó.
Az ügy megoldása a helyreállítási terv kapcsán tehát most újra időszerű. Tomáš Drucker szerint az onnan kapott pénzből fel lehetne építeni a régóta tervezett egyetemi kórházat.
Az egészségügyre fordítandó 1,5 milliárd euróból ugyanis 998 millió kórházépítésre és kórházfelújításokra menne, s Drucker szerint az egyik ilyen kórháznak éppen a Rázsochynak kellene lennie, amelyre nemcsak Pozsony, hanem Szlovákia valamennyi lakosának égető szüksége van.
A politikusok és a szakemberek véleménye sem egyezik a kérdésben. Több szakember is ellenzi a magánkórház megvásárlását, Druckerrel az élen. Véleményük szerint a Penta kórházát nem oktatási és tudományos kutatóintézetként építették, így aztán nem is képes olyan tevékenységekre, amelyek egy egyetemi kórház esetében kulcsfontosságúak lennének az orvostudomány fejlesztése és a lakosság egészségügyi ellátásának minősége szempontjából.
Többen azt is a magánkórház rovására írják, hogy nem rendelkezik majd elegendő fekvőhellyel, az ugyanis csak 400 kórházi ággyal számol, s mivel a Penta kórháza körül egy új lakónegyed létesül, a későbbi bővítésre sincs nagyon lehetőség, ellentétben azzal a területtel, ahol a Rázsochynak kellene felépülnie. A Bory alatti telek ezenfelül a Penta tulajdona, így a telekrendezés egy további gondot vetne fel. S nem utolsósorban a magánkórház megvásárlásakor az államnak komoly hitelességi kockázattal is szembe kell néznie – azzal, hogy a Gorilla-aktából elhíresült Penta pénzügyi csoporttal üzletel.
Ellenkező véleményen van Boris Kollár parlamenti elnök, aki szerint inkább a Penta majdnem kész magánkórházát kellene az államnak megvásárolnia, mint a rendkívül költséges egyetemi kórház felépítésével foglalkoznia.
Tomáš Szalay, Pozsony megye egészségügyi osztályának igazgatója szerint, ha megnyílik a Bory kórház, értelmetlen lesz a közelben egy újabb kórházat felépíteni. Sokkal előnyösebb lenne egy kórház a város másik szélén, pontosabban annak keleti részén, a D1-es autópálya mellett, ahol van elég hely, és ott alapvetően hiányzik egy ilyen létesítmény. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a Pozsonytól keletre fekvő régiókból betegeket szállító mentőknek így nem kellene keresztülhaladniuk a városon. Hogy végül melyik megoldási lehetőség győz majd, egyelőre még nem tudni.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/45. számában.
