Megjelent a Magyar7 hetilap legújabb, 45. száma
Már az újságárusoknál hetilapunk, a Magyar7 legújabb, 45. száma.
Alig pár nappal azelőtt, hogy az ukrán hatóságok kitiltották országukból Forró Krisztiánt, a Szövetség elnökét, írja Utódállamok játékai című vezércikkében Kövesdi Károly, lapunk főmunkatársa, „Szlovákia a glasgow-i klímacsúcson eminens tanulóként tollbamondást írt arról, hogy segíti Ukrajna EU-s csatlakozását. Megérne egy kérdést a szlovák külügy részéről, hogyan képzeli Ukrajna az együttműködést? Vagy Kijev netán bátorítást kapott a bátor szlovák külügytől? Mivel Ivan Korčoknak eszébe sem jutott tiltakozni a barátságtalan lépés miatt, nagy a valószínűsége, hogy a lelke mélyén mélységesen egyetértett vele.“
Versenyt futunk a koronavírussal. A járványügyi szakértők azonnali szigorítást javasolnak, kérdéses azonban, mekkora politikai árat hajlandó megfizetni a koalíció, hogy elejét vegye a járványhelyzet további gyors romlásának, olvasható a Közélet rovatban, Kolek Zsolt tollából.
A brünni származású Petr Fiala nemcsak úgy néz ki, mint egy professzor, hanem úgy is beszél, megfontoltan, okosan, de nincs is ezen semmi csodálkoznivaló, hiszen ő tényleg egy professzor. Aprólékos munkával konszolidálta a konzervatívoktól és liberálisoktól hemzsegő rendszerváltó ODS pártot, megnyerte a választást és most beül a miniszterelnöki székbe, olvasható Haják Szabó Mária külpolitikai jegyzetében.
Száraz Dénes az arcáról, hangjáról, de elsősorban színészi játékáról ismert művész, egy személyben példája az egyén és a hivatás szinte kizárólagos egymásra találásának. A Kék róka című film bemutatója előtt beszélgetett vele Somogyi Szilárd kedvenc uszodájában. Mindig arra koncentrál, amit csinál, ezért is lett az interjú címe: Úszás közben Michael Phelps vagyok.
Mi a fene az a greenwashing? Matus Tibor nemcsak kérdez, hanem válaszol is. Az a greenwashing, amikor a vállalat vagy a politika megpróbálja a nyilvánvalóan környezetszennyező tevékenységét elrejteni egy jól propagálható zöld program mögé. Persze az ilyen „kamu zöldségek” igencsak átlátszóak, könnyen lebuknak az elkövetőik.
Nem találkoztam olyan szlovák újságíróval, aki értené, hogy a 143 Beneš-dekrétumból a felvidéki magyarságnak tulajdonképpen azokkal van problémája, amelyek kollektív bűnösként bélyegzik meg a közösségünket. Ezt a Szövetség elnöke mondta Téma rovatunk aktuális cikke szerzőjének, Pomichal Krisztiánnak. Nagy részük tájékozatlanságból ringatja magát abba a kényelmes hitbe, hogy a dekrétumok eltörlése államiságukat veszélyeztetné, holott erről, ahogy azt majd később látni fogjuk, szó sincs! Éppen ezért lehet jó irány, hogy a Szövetség politikusai a téma kapcsán lépten nyomon azt hangsúlyozzák, közösségként azzal a tízegynéhány dekrétummal van problémánk, amelyek kollektív bűnösnek bélyegezték meg a felvidéki magyarságot.
Kis országunk most arra készül, hogy törvénnyel írja elő: a jövőben a személyi igazolványunk chipje kötelezően tartalmazza az ujjlenyomatunkat is. Eddig csak a bűnügyi nyilvántartós profil arcmásunk került bele a szigorúan védett személyes adataink mellett. N. Gyurkovits Róza jegyzetében az adatvédelem felemás hazai gyakorlatáról ír.
Mi folyik itt? Felsőoktatási reform, vagy az egyetemek kivéreztetése? B. Vida Júlia azt írja, a változás általában előbbre visz, új utakat és távlatokat nyit, mégis a felsőoktatási törvény módosító javaslata, ami már tárcaközi egyeztetésen van, kiverte a biztosítékot az akadémiai közösségben és a rektorok között. Hogy miért, kiderül az összefoglalóból. Pozsonypüspökiben idén emlékeztek meg a község hű polgáráról, Nagy József festő- és grafikusművészről, születésének 95. évfordulója alkalmából. Műveszétébe, emberségébe Szabó-Haltenberger Kinga enged betekintést. Azt írja Kultúra rovatunkban, hogy Nagy József egész életében küldetéstudattal végezte művészi alkotómunkáját. Elsődleges célja volt, hogy a művészi közléssel a lehető legszélesebb közönséget szólítsa meg. A művészetet egész életében szolgálatként fogta fel.
Magyar László (1818–1864) az első magyar Afrika-kutató volt, aki 16 évet töltött a fekete kontinensen és elsősorban a mai Angola területét járta be, de aztán menekülnie kellett. A Leporolt históriák legújabb fejezetében Lacza Tihamér azt is megírja, hogy pálinkával már akkor is lehetett korrumpálni.
A Madách Posonium romjain létrejött Madách Egyesület vétkes mulasztását pótolva a napokban – születésének 90. évfordulója után egy évvel – megjelentette a közéleti Dobos Lászlót bemutató breviáriumot. Erről szól Juhász Dósa János Aki kultúrát teremtett című könyvismertetője.
Egy szigorúan bizalmas prágai minisztertanácsi értekezletről olvashatunk Múltunk című rovatunkban. Arról értesülhetünk, hogy a cseh politikusok hogyan osztották, mérték, vágták Magyarország területét, hogyan fogalmazták meg legmerészebb hódító elképzeléseiket. A szerző Popély Gyula. Mikor lesz szennyvízhálózat a kis településeken? Teszi fel a kérdést Fábián Gergely, s a cikk végére megtudjuk, ha minden marad a régiben, a válasz az, hogy soha. A kisebb települések ugyanis nem tudják előteremteni az önrészt, a pályázatok pedig rosszul vannak megfogalmazva rosszul felállított pénzügyi keretekkel.
A nyílászárók cseréje után a homlokzat javítása és festése is befejeződött a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola épületén, amely a felújítások után végre a múltjához méltó külsőt kapott, olvasható Virsinszky Tamás beszámolójában.
Szellemkórház áll Pozsony szélén, amely mellett azonban már épül a Penta új, szuperkórháza. Hogyan döntenek a politikusok? Megveszik azt, vagy a szellemkórház romjait eltakarítva nekilátnak egy új szuperkórház megépítésének? Még nem született döntés, tudjuk meg Dunajszky Éva cikkéből.
Álomból valóság a címe annak az írásnak, amely egy idős ember álmának megvalósulásáról számol be. A közelmúltban felavatták a keresztet Óvárban, amely település ugyan Ipoly partjától ugyan csak pár kilométerre fekszik, de már szlovák községek határolják. Magyar végvár tehát, ahol Agócs Szvorák Emese járt.
Magyarországi és Nyitra megyei támogatásból befejeződött a kialakítása annak a két várbeli bemutatóteremnek, amelyet a Komáromi Szekeresgazda Hagyományőrző Egyesület 2017-ben önkormányzati jóváhagyással 25 évre kapott kölcsön a várostól. Az emlékkiállítás megnyitásával egybekötött avatóünnepség résztvevői november 6-án a Bandérium vezetésével, a Lipót-kapun át vonultak az esemény helyszínére, amelyet Fazekas László emeritus püspök áldott meg. Az eseményről Nagy-Miskó Ildikó tudósított.
Simek Viktor neve a nagyközönség előtt nem kizárólag gyönyörű festményeinek köszönhetően cseng ismerősen, hiszen kedvelt tanár, karnagy és a néphagyományok kutatója is. Nem sokkal nyolcvanadik születésnapja előtt kapta meg a rangos Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat. Festményei között beszélgetett vele Horváth-Szomolai Andrea.
„Nagy kár, hogy nincs kortárs szöveg az alapiskola felsőbb osztályainak tananyagában. Ha én nem viszek be, nem is találkoznak vele a diákok. Nagy hátrány, hogy magyartanárként magyaráznom kell a verset, ugyanis a felmérők ezt kérik számon a diáktól, pedig a vers az érzések átadása, és mindenkit másként ragad meg”, mondta Bokor Klárának Hajman Kornél költő és tanár.
A tanodának köszönhetően sikerül a tevékenységeknek műhely jelleget adni, és egyben nem titkolt cél a közösség összekovácsolása, írja a királyhelmeci Bodrog Tanoda kapcsán Molnár Gabriella. A cikk címe: A népi kultúra fiatal reménységei.
Mert adakozni jó, de előbb össze kell gyűjteni azokat a könyveket, amelyeket később, karácsony előtt szeretne elajándékozni rászoruló családoknak Molnár Kantner Éva. A gyereknevelés mellett nem unatkozik, meseterápiás foglalkozást vezet, könyveket forgalmaz. A minap a közösségi oldalán alapított egy csoportot, amely jótékonysági könyvgyűjtéshez keresi az adakozókedvű embereket. Dunaszerdahelyen már el is kezdődött a gyűjtés, amelyről Reczai Lilla írt.
November 13-án volt 111 éve, hogy Ipolyságon megszervezték az azóta is legendás hírű kanászhangversenyt, amelyet Bartók Béla fonográf felvételen is megörökített. Ezzel foglalkozik Kaszmán Zoltán Megidézett dalnokverseny című írásában. A beszédfejlődésnek nélkülözhetetlen előfeltételei vannak. Ezek az aktív beszélő környezet, az emlékezet, az ép látó-, halló-, és mozgató központ, a beszédmegértő képesség, a hangképző szervek épsége, és a gyermek utánzási vágya. Milyen az ideális beszédfejlődés az óvodáskor egyes időszakaiban? A kérdésre Zupko Mária logopédus válaszol.
Szolyva a kárpátaljai magyar népirtás szinonimája. Buzsorán keresztül a Borló lábához, Dolha településig, Rákóczi várához látogatunk el a Hazajáróban Kenyeres Oszkár vezetésével. A Bodrogközben élő Matyi Erika már gyerekkorában találkozott az origami fortélyaival, de szenvedélyesen csak egyetemistaként kezdte művelni. Erről szól Zsebik Ildikó Papírcsodák című írása a Hobbi rovatunkban. B. Szabó Csilla mesés egytálétel és a sütőtökös kuglóf receptjét közli. Vas Gyula letesztelte az új csodadízelt, a BMW X6 40D XDRIVE autót. Rajkovics György arról ír, hogy jövőre Magyarországon kezdődik a GIRO. Rajkovics Péter az öttusában kezdeményezett változtatás kapcsán elmélkedik azon, vajon milyen lehet a sport jövője, ha azt íróasztalnál írják meg, és nem a hagyományból és a realitásból indulnak ki.
Olvasóink írták rovatunkban egy majdnem százéves háromnyelvű dokumentumot mutatunk be.
A Magyar7 45. számában is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt. A templomokat bemutató sorozatunkban ezúttal Márkusfalva község Szent Mihály-temploma került lapunk hátsó borítójára. Kellemes időtöltést, jó olvasást kívánunk lapunkhoz. És ne feledjék, ha még nem előfizetői a Magyar7-nek, a Felvidék egyetlen közéleti hetilapjának, meg is vásárolhatják, nem csupán a standokon, már a postahivatalokban is kapható.
