Szájzár nélkül folytatni a harcot!
A Kárpátia Sport Polgári Társulás, a Felvidéki Értékőrzők és a Szövetség a Közös Célokért január 8-án harmadszor tartott koszorúzással egybekötött megemlékezést a komáromi Eötvös utcai INTERCAD épületnél, ahol 2023-ban leplezték le Duray Miklós emléktábláját. Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke és Somogyi Alfréd, a SZAKC elnöke nemcsak az 2022-ben elhunyt felvidéki politikusról, íróról, jogvédőről és az 1994-es komáromi nagygyűlésről emlékeztek meg, hanem azt is hangsúlyozták, hogy a történelmi igazságtalanságok kimondása nem lehet büntetőjogi kérdés.
Őry Péter beszéde elején arról szólt, hogy nem félni, hanem a Duray-féle útravalóból merítve, nehéz helyzetben is bátran szólni és tenni kell.
– fogalmazott.
Rámutatott, a félelem leküzdésének módszertana a hit.
– Egy jobb, demokratikusabb, az emberi jogok betartásán alapuló társadalomban kell hinni. Ez gyűrte le a félelmet Duray Miklósban, amikor egyetlen csehszlovákiai magyarként aláírta a Charta '77-et, és ez gyűrte le az 1994. január 8-án kivezényelt karhatalmat annál a 3500 magyarnál, aki eljött a komáromi nagygyűlésre. Nem féltek, hittek, és mi is hiszünk az igaz szó erejében. Hittek a saját erejükben. Bizony, a nyitott kérdéseket akkor lehet megoldani, ha megfogalmazzuk igényeinket, ha van megoldási javaslatunk, és ha van önálló pártunk, amely ezt képviseli.
Mondanivalóját Duray Miklós szavaival nyomatékosította a Magyar Szövetség alelnöke.
– Csak az önálló és egységes magyar politika vezet célra, a többségi pártok világnézeti vitáiban minket bedarálnak, mert két malom között mi nem a csiriz, hanem a por leszünk – mondta Őry Péter, s a Duray Miklós által örökül hagyott útravalót a méltó folytatás eszközének nevezte.
– Nem félünk. Hiszünk, mi több, tudjuk, hogy meg fogjuk csinálni. A Charta 50. évfordulójának évében visszavisszük a szlovák törvényhozásba az emberi jogok tiszteletének alapelvét. Kérem, tartsanak velünk ezen a közös úton! Miklós, köszönjük az útravalót!
A megemlékezés másik szónoka, Somogyi Alfréd, a SZAKC elnöke is nagyon éles hangot ütött meg, miközben a második világháború utáni jogrenddel kapcsolatos tabukról, a Beneš-dekrétumok máig ható következményeiről, illetve kriminalizálásáról beszélt, ami a felvidéki magyarság nyílt megfélemlítésére irányul.
Ehelyett, sokan azok közül, akikkel egy hazában élünk, sót hintettek a gyógyulni nem tudó, nyílt sebeinkre, és ezzel egy időben még a szánkat is beragasztották, hogy se sírni, se nyögni ne tudjunk. Hallgassunk!
Somogyi Alfréd nyílt megfélemlítési kísérletként értékelte a Büntetőtörvénykönyv 2025. december 11-én módosított 417 f paragrafusát, idézve: „Aki nyilvánosan tagadja vagy megkérdőjelezi a második világháború utáni békés elrendezést, amely a Csehszlovák Köztársaság vagy a Szlovák Nemzeti Tanács képviselő-testületeinek jogi aktusai alapján jött létre, hat hónapos szabadságvesztéssel büntetendő”.
– Amennyiben a „második világháború utáni békés rend” alatt azokat a törvényeket is értik, amelyek Edvard Beneš elnök dekrétumainak szó szerinti átiratai, amelyeket – idén lesz 80 éve, hogy – 1946. március 28-án a csehszlovák törvényhozás visszamenőleges hatállyal törvényerőre emelt, akkor azok közül a magyarokat és a németeket megkülönböztető 13 jogszabály létjogosultságát én nyilvánosan tagadom, és hatályosságának értelmét megkérdőjelezem annak tudatában, hogy ezért akár fél év börtön jár. Ha ezzel a kijelentésemmel aláástam a Szlovák Köztársaság szuverenitását, megingattam az államiság tekintélyét, azt nagyon sajnálom – mondta Somogyi Alfréd, majd párhuzamot vont Esterházy János és Duray Miklós felvidéki magyarságért folytatott harca, valamint a jelenlegi küzdelmeink között.
– Az államhatalom akkor is erőből, izomból reagált, s ez a logika ma sem változott. A Szövetség a Közös Célokért elnöke, egyben a SJE Református Teológiai Karának tanára rámutatott: a szájzártörvény annak a történelmi gyakorlatnak a folytatása, amelyben a felvidéki magyar közösség puszta léte is „zavarja a nemzetállami elképzelések valóra váltását”. Duray Miklós öröksége állásfoglalásra is késztet, s a ránk erőltetett szájzár nélkül, bátran ki kell állnunk a jogaink mellett, a sorsfordítás reményében folytatni kell a küzdelmünket, vállalva a következményeket is, hangsúlyozta ünnepi beszédében a SZAKC elnöke.
Az eseményen több felvidéki és magyarországi társadalmi és politikai, kulturális, illetve civil tömörülés képviselői helyezték el koszorúikat Duray Miklós komáromi emléktáblájánál. Megjelent Forró Krisztián, az államfő volt nemzetiségi tanácsadója, aki a lex Beneš miatt a közelmúltban lemondott posztjáról, valamint Keszegh Béla, Komárom polgármestere és a hazai magyar közélet meghatározó alakjának fia, Duray Áron Bálint is.
Megjelent a Magyar7 2026/3. számában.
