Szabadságszeretetünk élteti újabb és újabb küzdelmeinket – Rákóczi-megemlékezés Borsiban
A több évtizedes hagyományhoz híven, az idén is ünnepség keretén belül emlékeztek meg II. Rákóczi Ferenc születésnapjáról egykori szülőházában, a borsi kastélyban.
A kultúrháztól induló ünnepi felvonulási menetben résztvevő kuruc hagyományőrzők a többi csoporttal, zenekarral, együttessel együtt a két éve felújított kastély belső udvarában megrendezett ünnepi megemlékezés színes ékkövei lettek.
A Diószegi László által összeállított nívós műsorban elsőként Nagy Csaba tárogatóművész játékát hallhatták a szép számban megjelentek. Az ezt követő zenei összeállítás „főszereplője” a Rákóczi-induló volt, amit különböző megzenésítésekben és feldolgozásokban hallhatott a közönség - vonósoktól, fúvósoktól, zongorán, tárogatón, kecskedudán át még akapella változatban is a Szent Efrén Férfikar előadásában.
Ahogy Mosonyi Mihály zeneszerző írta 1860-ban:
A műsor házigazdájától, Illés Oszkár színművésztől megtudhattuk, nemzeti szent ereklyénkhez meseszerű történeti emlékek is tartoznak. Sokáig a himnuszunk is az volt, mert Kölcsey Erkel által 1844-ben megzenésített Hymnus-át állami himnuszként nem énekelték. Évtizedekig a monarchia német nyelvű himnusza, a Gott erhalte szólalt meg, amit alkalomszerűen egyfajta magyar kiegészítésként a Rákóczi-induló követett. Az akkori osztrák ellenes forradalmi légkörben nagy népszerűségnek örvendett. A kor neves magyar és más – Erkel, Liszt, Mosonyi, Reményi, Brahms- zeneszerzőinek feldolgozásai mellett nemzetközi ismertségét Hector Berlioz hallhatatlan feldolgozásával érte el, ami egy 1846-os pesti utazása során, egy véletlennek köszönhette létrejöttét. A zeneszerző fennmaradt feljegyzéseiből ezen útját megörökítő írását hallgatva megtudhattuk, hogy Berlioz útja előestéjén írta meg azt az indulóját, ami később a Faust legendája részévé lett. Kompozíciója alapjául egy bécsi műkedvelőtől kapott, régi magyar dallamokat tartalmazó kötet szolgált. Az illető tanácsát megfogadva Berlioz, hogy a magyarok kedvében járjon, olyan darabot írt, amiben nemzeti témájuk egyikét, a Rákóczi-indulót használta fel. A visszaemlékezésből az is kiderült, a mester hogyan élte meg a pesti koncerten bemutatott darabjának sikeres fogadtatását.
A születésnapi megemlékezés ünnepi szónokaként dr. Panyi Miklós, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára, a nagyságos fejedelemre emlékezve, bevezetőjében röviden ismertette annak életútját. Emlékeztetett arra, hogy Rákóczinak és kuruc seregének köszönhetően, 180 évvel a mohácsi vereség után Magyarország újra hatalmi tényezővé vált. Ahogy mondta,
mi, magyarok 500 éve minden évszázadban megvívjuk szabadságharcainkat, amik ugyan vesztes küzdelmeknek tűnhetnek a kényszerű békekötések miatt. A valóságban viszont ezen harcainkat mindig olyan eredménnyel zártuk, amelyek biztosították a magyar államiság továbbélését, a szabadság, a béke, a fejlődés kereteit. A nálunk jóval erősebb birodalmakkal képesek voltuk, előbb vagy utóbb, de jó kompromisszumokat kötni.
Rámutatott arra, hogy az ellenfeleink hamar megtanulták, hogy magyar szabadságharcosokkal jobb a megegyezés, mint az állandó harc és riadókészültség.
Fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy szabadságharcaink nem gyengítettek és nem gyengítenek, hanem erősítettek és erősítenek minket: azok tesznek éberebbé, józanabbá, ellenállóbbá, e harcok táplálnak hittel, szellemi, lelki erővel s tesznek minket képessé a jövőbeli küzdelmeinkre.
Véleménye szerint időnként kell egy kis kurucosság és különös értékkel bír, ha ehhez a kurucos virtushoz a Kárpát-medence más nemzetei is csatlakoznak, ahogy a Rákóczi szabadságharc alatt és 1848-49-ben a szlovák és rutén katonák is tették.
Szólt arról, hogy a jelenkori ideológiai küzdelmek során a közép-európai népek együttműködésének és szövetségének értéke felbecsülhetetlen, éppen ezért a magyar kormány a meglévő vitái ellenére is a szövetség megerősítésén fog dolgozni, mert erre Kárpát-medencei, közép-európai létkérdésként tekint. Utalt arra, hogy a szabadságot nem adják ingyen, az nem magától értetődő, hiába jogosítana fel rá történelmi teljesítményünk. Arra hívta fel a figyelmet, hogy mindig lesznek olyanok, akik szabadságunk korlátozásán és azon dolgoznak majd, hogy hazánkat abszolitisztikus birodalmakba tagolják, azon fáradozva, hogy szép lassan ellopják mindazt, amiért 1000 éven keresztül a Kárpát-medencei népekkel együtt közösen harcoltunk. Éppen ezért, ahogy az előző századokban, úgy a XXI.- ben is újra meg kell vívnunk szabadságharcunkat, még ha át is alakult mára a küzdelmünk: nem karddal, hanem szavakkal, vitákkal vívjuk meg azt.
– hangoztatta az államtitkár.
Ünnepi megemlékezése végén nem felejtett el utalni arra a mérhetetlen gazdagságra, amit a magyarság a szabadságharcosok forrásvidékének, a borsi kastélyt is magába ölelő zempléni tájegységnek köszönhet. Ahogy mondta, e föld szülöttei és neveltjei, Rákóczi, gróf Andrássy Gyula, Kossuth és még sokan mások itt szívták magukba a haza- s szabadságszeretetet. Hangsúlyozta, hogy Zemplén és vidéke öröksége nélkül nem lennénk azok, akik ma vagyunk: Európa legnagyobb szabadságharcos nemzete. Ahogy mondta,
a kurucosság az a hungarikum, aminek forrásvidéke Zemplén vármegye. Éppen ezért e történelmi örökség ápolása és e vidék megóvása első számú összmagyar nemzeti feladat és felelősség is egyben.
Tolmácsolta a megjelenteknek, hogy a magyar kormány büszke, amiért a térség történelmi-kulturális örökségének megőrzéséhez minden korábbi időszaknál több támogatást biztosíthatott. S mint megtudhattuk, az sem véletlen, hogy éppen vezérlő fejedelmünkről kapta nevét a mára már a Kárpát-medence legnagyobb szervezetévé nőtt Rákóczi Szövetség, amelynek iskolabusz programja a magyar kormány jelentős anyagi forrásának köszönhetően Felvidék- szerte sok száz magyar gyermek számára segíti az ikolába jutást.
Elmondta, hogy az anyaország kormánya megteszi, amit tud a határon túli magyarság megőrzése és megerősítése érdekében, jelenleg is kiemelt felelősséggel küzd a kárpátaljai magyarságért. A felvidéki magyarság megőrzésének és gyarapodásának kulcsa szerinte elsősorban e közösség kezében van. Azon véleményének adott hangot, hogy a sikerhez országos szintű politikai képviseletre van szükség, s mint megjegyezte, Pozsonyból túl régen hiányoznak a kurucok.
- hangzott bátorítása.
Záró gondolatában emlékeztetett rá, hogy a szabadságszeretetünk élteti újabb és újabb küzdelmeinket, ezek pedig generációról generációra viszik tovább a szabadság lángját minden magyar szívében. Ezért ismerik világszerte Rákóczit, Kossuthot és az 56-os pesti srácokat, ezért vagyunk mi magyarok a világ legnagyobb szabadságharcos nemzetei között számon tartva. Ahogy mondta, a kuruc hagyomány azt diktálja, hogy: ne féljünk megvívni harcainkat a Felvidéken, Európában és a nagyvilágban! Rákóczi örök érvényű jelmondatával zárta szavait: Istennel a hazáért és a szabadságért!
Forró Krisztián, a Szövetség országos elnöke, megyei képviselő ünnepi beszéde bevezetőjében hangot adott azon meggyőződésének, hogy a nagyságos fejedelem emléke előtt fejet hajtva, egyben hitet is teszünk a magyar szabadság soha el nem évülő ügye mellett. Emlékeztetett arra, hogy
a Rákóczi zászlaján díszelgő jelmondat bő három évszázaddal ezelőtt egyesített nemest és jobbágyot, magyart, szlovákot és ruszint.
Véleménye szerint a vezérlő fejedelem magyar emléknappá lett születésnapja arra emlékeztet minket, utódokat, hogy a hazaszeretet és a szabadság örök érték. Majd azzal folytatta, hogy mi, felvidéki magyarok jól tudjuk mit jelent mindaz, amit éppen a fejedelem életútja példáz legjobban: a szabadság nem teljesedhet ki hazaszeretet nélkül. Hiszen bő száz évvel Trianon után, elszakítva az anyaországtól, még mindig százezrek álmodnak, imádkoznak magyarul a Felvidéken és tanítják gyermekeiket a magyar szóra. Ha van kurucos dac, amely szembe megy az idők sodrával, véleménye szerint, akkor éppen ez az. Utalt arra, hogy
a Kárpát-medencétől távol született nem is értheti a kurucos dac lényegét, azt, ami a határon túliak lételeme: még ha kényelmesebb is lenne a többségbe való beolvadás, az utódainknak átadott magyar szó számunkra a megmaradást jelenti.
Szavai szerint:
Véleménye szerint a felvidéki magyar közösség az elmúlt években gyengének mutatta magát. Egymást akartuk legyőzni, így nem volt lehetősége arra, hogy a közösség erejét mutassuk fel a pozsonyi parlamentben. Mint mondta, az idei, ránk váró sorsdöntő próbatételen a Szövetség párt parlamenti erőként ismét a magyar-szlovák kapcsolatok, a közép-európai együttműködés erős építőkövévé válhat. Az őszi önkormányzati választásokon a tűzkeresztségen sikerrel áteső és a reménnyel felvértezett párt eredményeinek tükrében a magyar Szövetség ott van a politika főutcáján az ország legerősebb szlovák pártjai a partnerséget keresik vele. Biztosította a megjelenteket, hogy szeptember 30-án a Szövetségre leadott voks nem elveszett szavazat. A magyar emberek, létfontosságú gondjaik orvoslásán túl a viták helyett megoldásokat, erős, kiszámítható vezetést várnak. Az elmúlt három év alatt, miután az ügyeink felvállalását ígérő koalíciókban csalódtunk, megtapasztalhattuk, hogy csakis magunkra számíthatunk...
