Reneszánsz szószék - Bazin
Bazin első okleveles említése 1208-ból származik, amikor a birtokot a Szentgyörgyi és a Bazini családok alapítója, a Hont-Pázmány nemzetségből származó Tamás kapta birtokul. Első temploma 1280-ban épült, majd többször átépítették, bővítették és a ma is látható Nagyboldogasszony-templom a 14. század második felében nyerte el a formáját.
1499-ben temetőkápolnát építettek hozzá, amely a Szentgyörgyi és a Bazini grófok temetkezési helyéül szolgált. Gotizálták is a templomot, a szentélyét csillagboltozattal, a főhajót és az oldalhajókat hálós boltozattal fedték be. A következő átépítés már a reneszánsz jegyében valósult meg. 1523-ból származik a gyönyörű, kőből faragott szószéke, amelyet a szakirodalomban mindenütt megemlítenek.
Máig kérdés, hogy az olasz reneszánsz átvételére és meghonosítására törekvő Mátyás király hatására történt-e mindez? Az azonban biztosan ennek a királyi szándéknak köszönhető, hogy a reneszánsz elég gyors ütemben terjedt az egész országban. Pozsonyban és környékén is szép pédáit láthatjuk a teret nyerő új stílusnak, például Szentgyörgyön is és Bazinban.
„A főoltárokon és a mellékoltárokon kívül a templombelsők egyik legfontosabb része a figurális díszekkel és domborművekkel díszített szószék, ahonnan az igehirdetés elhangzik. A szobrászok nagy figyelmet fordítottak az ábrázolások tematikájára, művészi megoldására, hiszen a hívek tekintete is hosszan elidőzik egy-egy részleten” – írja Mikó Árpád művészettörténész.
A szakemberek a bazini szószék díszítésében határozottan olasz, vagy olaszos jegyeket vélnek felfedezni. A korai reneszánszban, 1523-ban felépített, oszlopon álló attikai-ión stílusú, alexandriai ornamentikával, virágos és tengeri motívumokkal (delfinek és akác) díszített kőből készült szószéket a főhajóban az első oszlop mellett helyezték el, a felvezető kőlépcsővel együtt.
A bazini Nagyboldogasszony-templom értékes reneszánsz emléke jól mutatja a korabeli magyarországi művészeti színvonalat és hatásokat.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2026/18. számában.
