2021. július 11., 10:41

Regionális turizmus Gömörben – Élni kell a lehetőségekkel!

A koronavírus-járvány által leginkább sújtott ágazatok közé tartozik az idegenforgalom. A járvány megtörte azt a fejlődést, ami az utóbbi években kezdődött Kassa megyében, s amely Gömörben, Rozsnyó környékén is éreztette hatását. Arra keressük a választ, holt tart most a regionális turizmus, illetve fejlesztése érdekében milyen irányban kellene elindulni.

02_foto_gombaszog

Az elmúlt években egyre erősödött a turizmus Kassa megyében, ami jelentős részben a megyei idegenforgalmi ügynökség tevékenységének köszönhető. A látogatottsági adatok évről évre rekordokat döntöttek.

2018-ban a látogatók száma az előző évhez képest, több mint öt százalékkal növekedve, meghaladta a 386 ezret. Egy évvel később ez a szám már több mint 456 ezer volt, ami több mint 18 százalékos növekedés.

A vendégéjszakák száma 2019-ben több mint egymillió volt. Ezt a fejlődést törte derékba a koronavírus-járvány, amelynek hatására megfeleződtek az említett mutatók, a vendégek száma 2020-ban 226 ezerre, a vendég-éjszakáké pedig 545 ezerre csökkent. Igaz, hogy a látogatók zömét a hazai vendégek tették ki, de még az ő számuk is több mint százezerrel csökkent éves viszonylatban.

A 2021-es esztendő első negyedévének adatai már szinte katasztrofális helyzetet vázolnak fel, de persze érthető, hogy drasztikusan csökkent a turisták száma, hisz kijárási tilalom idején nem igazán lehet utazgatni.

A járvány terjedésének megfékezésére hozott intézkedések sokak életét megnehezítették, számos ágazatot hoztak nehéz helyzetbe. Arról már írtunk, hogy a vendéglátósok milyen kétségbeejtő helyzetbe kerültek amiatt, hogy be kellett zárniuk, de az idegenforgalom területén tevékenykedők, a szállásadók sincsenek jobb szituációban. Többen arról számoltak be, hogy az emberek nagy része nem mer utazni, sem a hazaiak, sem a külföldiek nem jönnek, a foglalások száma jelentősen visszaesett.

01_a_betleri_andrassy-kastely_foto_fabian_gergely
Fotó:  Fábián Gergely
A végtelenségig nem lehet bírni

Ezt erősíti meg Parditka József, a várhosszúréti Jozefina panzió tulajdonosa is.

1997-ben alakították át a családi házat panzióvá, a kezdeti három szoba mára 26-ra bővült.

Az elmúlt években egyre többen keresték fel a panziót, amelynek történetében a tavalyi évre volt a legtöbb foglalásuk, a vendégek márciustól októberig megtöltötték volna a szállást. Azonban közbeszólt a koronavírus, csak az első csoport jött el, de az ő ottlétük is félbeszakadt, idő előtt haza kellett utazniuk. A többiek pedig már el sem jöttek.

 A tavalyi év a nyári másfél hónapon kívül teljesen kiesett. Július második fele úgy-ahogy elindult, az emberek féltek még, augusztus ment, ahogy szokott, aztán szeptemberben ismét minden leállt. A nagyon jónak ígérkező év nagyon gyenge lett, messze a nulla alatt végeztünk

– mondja hozzátéve, nagyon nehéz helyzetbe kerültek, felújításra, bővítésre gondolni sem mernek, minden erejükkel azon vannak, hogy megtartsák a panziót, újabb kölcsönt kellett felvenniük, hogy az előzőket fizetni tudják.

Az idei szezonban sem számít sok jóra. Igaz, a nyárra több rendezvényt is szerveznek a környéken, de nem tudni, mit hoz a jövő, mikor hoznak ismét szigorúbb intézkedéseket.

Ha még 2-3 éven keresztül megszorítások lesznek, az teljesen tönkreteszi az ágazatot. Már most, a második szezonban is sokan bezártak, vendéglők, panziók, de ha ez tovább folytatódik, csak fogyni fog a számuk. Mindenki próbál foggal-körömmel kitartani, hisz sok esetben egy élet munkájáról van szó, de a végtelenségig nem bírjuk

– mondja Parditka József.

Nekünk is sokat kell hozzátennünk

A gömöri régióban idegenforgalmi szempontból óriási potenciál van, gondoljunk csak a természeti kincsekre, a nemzeti parkokra, az UNESCO-s világörökségi helyszínek között számon tartott barlangokra, vagy az épített örökségre, a krasznahorkai várra – amelynek felújítását remélhetőleg már belátható időn belül befejezik –, a betléri Andrássy-kastélyra vagy a krasznahorkavár-aljai mauzóleumra, számos templomra, kulturális, történelmi és ipartörténeti emlékre.

Hosszasan folytathatnánk a sort. A gond, hogy a lehetőségek legtöbbször nincsenek kiaknázva. Helyenként vannak jó kezdeményezések, egyes helyszíneknek jó a marketingjük, viszont hiányzik egy átfogó koncepció, amely egységes csomagba gyűjtené össze a magyarlakta vidék látnivalóit, nemcsak a legismertebbeket, hanem azokat is, amelyek eddig nem kerültek a figyelem középpontjába.

Nem elég azonban a meglévő helyszíneket reklámozni, a szükséges infrastruktúrát is ki kell építeni, hogy a turistákat helyben lehessen tartani.

Ezen dolgoznak Gombaszögben is. Orosz Örs, a Sine Metu egyesület vezetője szerint állami szinten az egész idegenforgalom elég mostohán van kezelve, viszont Kassa megye kihozza a rendelkezésre álló forrásokból, amit lehet, nem aprózza el feleslegesen a fejlesztési pénzeket, a döntéseknél a szakmai érvek kerekednek felül. Az elmúlt években pozitív trend vette kezdetét, de nem ülhetünk ölbe tett kézzel.

Ehhez nekünk, magyaroknak még sokat hozzá kell tenni. Ez a térség óriási potenciállal rendelkezik, ráver a Kárpát-medence bármely régiójára, csak ezt sokan nem tudják. Kell egy jó sztori, amit el kell tudni adni. Kellenek brandek, mindenféle társult szolgáltatások, vendégágyak, bicikliutak, turisztikai csomagok…

– fejti ki.

Rámutat, Erdély példáján láthatjuk, hogy van a határon túlra igyekvő turizmus, és ezt lehet nagyon jól csinálni. Erdélyt már tömegével felfedezték az emberek, be kell mutatni nekik, hogy ez a régió is gyönyörű, érdemes felkeresni.

Egy Kárpát-medencei turisztikai integráló kampány előbbre vinné a dolgot. Egy olyan, Kassa megyével szorosan együttműködő turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) szervezet kiépítésére is szükség van, amelynek szívügye a magyar nyelvterület, és amely úgy állítja össze népszerűsítő anyagait, a kínált csomagokat, hogy a mindenki által ismert desztinációk mellett a kisebb magyarlakta települések látványosságai is helyet kapjanak

– mondja Orosz Örs.

03_foto_gombaszog
„Alig menthető hibánk”

Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című monográfia-sorozatában a Gömör és Kis-Hont vármegyével foglalkozó kötet előszavában gróf Andrássy Géza úgy fogalmaz, a gömöriek szeretik szűkebb hazájukat Kis-Magyarországnak nevezni, mert ott az ország minden kincse megtalálható, kicsiben.

(…) egy alig menthető hibánk is van, hogy vármegyénk páratlan természeti kincsei, ritkaságai: az aggteleki cseppkőbarlang, a dobsinai jégbarlang, a sztra-czenai, a szádelői völgyek, stb. nehezen hozzáférhetők. A mi ez irányban eddigelé történt, nem elég; sok még itt a teendő. Ásványvizeink, gyógyfürdőink – az egy csízit kivéve – nem képesek fellendülni, mert magunk sem pártoljuk azokat, sőt szemet hunyunk az azokra hátrányos, a látogatókat elidegenítő, kis jóakarattal eltávolítható állapotok fölött. Vármegyénk felső részének kies tájai, kitűnő, ózondús hegyi levegőjükkel a legalkalmasabbak lennének nyaralótelepek, üdülő-helyek megteremtésére s tekintve enyhébb éghajlatunkat, mindenesetre jobbak, mint a Felvidék bármely más, felkapott, de zord éghajlatú vidékei. E tekintetben is mulasztás terhel bennünket. Nincs meg nálunk a szükséges vállalkozó szellem, mely megelégedve a tisztességes polgári haszonnal, kiaknázná azokat a tényezőket, a melyek vármegyénk jólétének biztosítására önmaguktól kínálkoznak

– írja Andrássy Géza.

Azóta eltelt közel százhúsz év, de ezen a téren nem sok minden változott. A mozgalmas 20. század rengeteg változást hozott a régió életébe, időnként jót, gyakrabban rosszat. Az egykor fejlett, gazdag térség mára már szinte minden tekintetben a sereghajtók között kullog.

05_a_csetneki_evangelikus_templom_beltere_foto_fabian_gegely
Fotó:  Fábián Gergely

Az idegenforgalom fejlesztése meghozhatná a várva várt fellendülést a régióba. Ehhez egyrészt szükség van arra, hogy a helyiek felismerjék, hogy a turizmus és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások tisztes megélhetést biztosíthatnak, ehhez csak egy jó ötletre és vállalkozószellemre van szükség, és persze pénzre.

Itt jön a képbe a másik fontos dolog. A mindenkori kormány feladata, sőt, kötelessége lenne támogatni az idegenforgalom felvirágoztatását, főleg egy olyan régióban, ahol egymást érik a látnivalók, talán sehol máshol nem találunk ilyen kis területen ennyi érdekes, látogatásra érdemes helyszínt, mégis az országban a legmagasabbak között van a munkanélküliség.

De, mint látjuk, nemhogy ezek kiépítésére, felvirágoztatására, még egy autópályára, gyorsforgalmi útra sem telik. Pontosabban nincs rá akarat. Bezzeg északon…   

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/27. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.