Regionális turizmus Gömörben – Élni kell a lehetőségekkel!
A koronavírus-járvány által leginkább sújtott ágazatok közé tartozik az idegenforgalom. A járvány megtörte azt a fejlődést, ami az utóbbi években kezdődött Kassa megyében, s amely Gömörben, Rozsnyó környékén is éreztette hatását. Arra keressük a választ, holt tart most a regionális turizmus, illetve fejlesztése érdekében milyen irányban kellene elindulni.
Az elmúlt években egyre erősödött a turizmus Kassa megyében, ami jelentős részben a megyei idegenforgalmi ügynökség tevékenységének köszönhető. A látogatottsági adatok évről évre rekordokat döntöttek.
2018-ban a látogatók száma az előző évhez képest, több mint öt százalékkal növekedve, meghaladta a 386 ezret. Egy évvel később ez a szám már több mint 456 ezer volt, ami több mint 18 százalékos növekedés.
A vendégéjszakák száma 2019-ben több mint egymillió volt. Ezt a fejlődést törte derékba a koronavírus-járvány, amelynek hatására megfeleződtek az említett mutatók, a vendégek száma 2020-ban 226 ezerre, a vendég-éjszakáké pedig 545 ezerre csökkent. Igaz, hogy a látogatók zömét a hazai vendégek tették ki, de még az ő számuk is több mint százezerrel csökkent éves viszonylatban.
A 2021-es esztendő első negyedévének adatai már szinte katasztrofális helyzetet vázolnak fel, de persze érthető, hogy drasztikusan csökkent a turisták száma, hisz kijárási tilalom idején nem igazán lehet utazgatni.
A járvány terjedésének megfékezésére hozott intézkedések sokak életét megnehezítették, számos ágazatot hoztak nehéz helyzetbe. Arról már írtunk, hogy a vendéglátósok milyen kétségbeejtő helyzetbe kerültek amiatt, hogy be kellett zárniuk, de az idegenforgalom területén tevékenykedők, a szállásadók sincsenek jobb szituációban. Többen arról számoltak be, hogy az emberek nagy része nem mer utazni, sem a hazaiak, sem a külföldiek nem jönnek, a foglalások száma jelentősen visszaesett.
Ezt erősíti meg Parditka József, a várhosszúréti Jozefina panzió tulajdonosa is.
1997-ben alakították át a családi házat panzióvá, a kezdeti három szoba mára 26-ra bővült.
Az elmúlt években egyre többen keresték fel a panziót, amelynek történetében a tavalyi évre volt a legtöbb foglalásuk, a vendégek márciustól októberig megtöltötték volna a szállást. Azonban közbeszólt a koronavírus, csak az első csoport jött el, de az ő ottlétük is félbeszakadt, idő előtt haza kellett utazniuk. A többiek pedig már el sem jöttek.
– mondja hozzátéve, nagyon nehéz helyzetbe kerültek, felújításra, bővítésre gondolni sem mernek, minden erejükkel azon vannak, hogy megtartsák a panziót, újabb kölcsönt kellett felvenniük, hogy az előzőket fizetni tudják.
Az idei szezonban sem számít sok jóra. Igaz, a nyárra több rendezvényt is szerveznek a környéken, de nem tudni, mit hoz a jövő, mikor hoznak ismét szigorúbb intézkedéseket.
– mondja Parditka József.
A gömöri régióban idegenforgalmi szempontból óriási potenciál van, gondoljunk csak a természeti kincsekre, a nemzeti parkokra, az UNESCO-s világörökségi helyszínek között számon tartott barlangokra, vagy az épített örökségre, a krasznahorkai várra – amelynek felújítását remélhetőleg már belátható időn belül befejezik –, a betléri Andrássy-kastélyra vagy a krasznahorkavár-aljai mauzóleumra, számos templomra, kulturális, történelmi és ipartörténeti emlékre.
Hosszasan folytathatnánk a sort. A gond, hogy a lehetőségek legtöbbször nincsenek kiaknázva. Helyenként vannak jó kezdeményezések, egyes helyszíneknek jó a marketingjük, viszont hiányzik egy átfogó koncepció, amely egységes csomagba gyűjtené össze a magyarlakta vidék látnivalóit, nemcsak a legismertebbeket, hanem azokat is, amelyek eddig nem kerültek a figyelem középpontjába.
Nem elég azonban a meglévő helyszíneket reklámozni, a szükséges infrastruktúrát is ki kell építeni, hogy a turistákat helyben lehessen tartani.
Ezen dolgoznak Gombaszögben is. Orosz Örs, a Sine Metu egyesület vezetője szerint állami szinten az egész idegenforgalom elég mostohán van kezelve, viszont Kassa megye kihozza a rendelkezésre álló forrásokból, amit lehet, nem aprózza el feleslegesen a fejlesztési pénzeket, a döntéseknél a szakmai érvek kerekednek felül. Az elmúlt években pozitív trend vette kezdetét, de nem ülhetünk ölbe tett kézzel.
– fejti ki.
Rámutat, Erdély példáján láthatjuk, hogy van a határon túlra igyekvő turizmus, és ezt lehet nagyon jól csinálni. Erdélyt már tömegével felfedezték az emberek, be kell mutatni nekik, hogy ez a régió is gyönyörű, érdemes felkeresni.
– mondja Orosz Örs.
Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című monográfia-sorozatában a Gömör és Kis-Hont vármegyével foglalkozó kötet előszavában gróf Andrássy Géza úgy fogalmaz, a gömöriek szeretik szűkebb hazájukat Kis-Magyarországnak nevezni, mert ott az ország minden kincse megtalálható, kicsiben.
– írja Andrássy Géza.
Azóta eltelt közel százhúsz év, de ezen a téren nem sok minden változott. A mozgalmas 20. század rengeteg változást hozott a régió életébe, időnként jót, gyakrabban rosszat. Az egykor fejlett, gazdag térség mára már szinte minden tekintetben a sereghajtók között kullog.
Az idegenforgalom fejlesztése meghozhatná a várva várt fellendülést a régióba. Ehhez egyrészt szükség van arra, hogy a helyiek felismerjék, hogy a turizmus és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások tisztes megélhetést biztosíthatnak, ehhez csak egy jó ötletre és vállalkozószellemre van szükség, és persze pénzre.
Itt jön a képbe a másik fontos dolog. A mindenkori kormány feladata, sőt, kötelessége lenne támogatni az idegenforgalom felvirágoztatását, főleg egy olyan régióban, ahol egymást érik a látnivalók, talán sehol máshol nem találunk ilyen kis területen ennyi érdekes, látogatásra érdemes helyszínt, mégis az országban a legmagasabbak között van a munkanélküliség.
De, mint látjuk, nemhogy ezek kiépítésére, felvirágoztatására, még egy autópályára, gyorsforgalmi útra sem telik. Pontosabban nincs rá akarat. Bezzeg északon…
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/27. számában.
