Régi képeslapok nyomába eredtek a fülekiek
A Palóc kalauz vlog vezetője, Mesiarik Marián második alkalommal szervezett városnéző sétát, ezúttal Fülek központjában. A séta során az érdeklődők tematikus útvonalakon haladva ismerkedtek meg a város történetével. Az érintett helyszínekről régi képeslapok is meséltek. Írásunkban a séta legfőbb helyszíneit mutatjuk be röviden.
A város első terén 1928-ban közadakozásból állították az első fekete márvány emlékművet. Az első világháborúban elesett fülekiek emlékére készült az obeliszk, melynek négy oldalán a katonák nevét is feltüntették. A Hősök tere avatóünnepségén a magyar dalárda adott koncertet, és az akkori ferences házfőnök, Szalvator Ferenc áldotta meg az emlékművet, amit aztán az első világháború befejeződésének évfordulóján minden évben megkoszorúztak. 1938-ban, amikor az első bécsi döntés értelmében Fülek visszatért Magyarországhoz, a helyiek itt tartották az ünnepséget.
Titokban készítették a zászlórudakat, a tribünt, magyar ruhákat varrtak, díszkapuk épültek, hogy november 9-re minden készen álljon.
A bevonuló magyar katonák egy nemzeti színű zászlót is adományoztak a városnak, amit egy évvel később megáldottak és országzászlóvá szenteltek. „Így volt, így lesz” – olvasható a zászlón. Nem így lett, mert jött a háború és a szocializmus évei. 1960. május 9-én egy hatalmas emlékmű került a Hősök terére az 1944 decemberében elesett 150 szovjet katona emlékére. A katonákat 1945 januárjában ténylegesen erre a helyre temették. Később exhumálták, majd átszállították őket a zólyomi katonai temetőbe. A téren található továbbá az 1848–49-es szabadságharcban küzdött nógrádiak emlékműve is, amelyet a Koháry Polgári Társulás közadakozásból építtetett 2008-ban. Március 15-én és október 6-án itt emlékeznek a füleki magyarok.
1912-ben multifunkciós épületnek alkották meg. Helyet kapott benne az akkor már működő önkéntes tűzoltó egyesület szertára és egy tűzfigyelő torony. A korabeli képeslapok arról tanúskodnak, hogy volt rajta egy toronyóra is, amelynek megtalálták a szerkezetét. A korábban Füleken szolgáló Rajmund atya órásmester is volt, és szerette volna megjavítani, de nem sikerült neki. Viszont a tervek között szerepel, hogy ha működőképessé tudják tenni, a városi múzeumban kap majd helyet. A városháza alsó részében régen boltok is működtek. Később itt kapott helyet a városi könyvtár, majd a városi rendőrség. Jelenleg az ügyfélfogadó központ található ezen a részen, és az épület teljes egészében városi hivatalként működik.
A Stephani család támogatásával, 1907-ben állították a templom előtti téren a Szent Anna-szobrot. Korábban állt itt egy harangláb is, Fülek lélekharangjával, amely idővel felkerült a templom tornyának legalsó szintjére. A Koháry tér kulturális összejövetelek helyszínéül is szolgált. A templommal szemben lévő épületek a ferences rend tulajdonában voltak, a 17. században az egyikben iskolát létesítettek. A katolikus iskolából később népiskola lett, majd gimnázium és művészeti iskola. A katolikus olvasókörnek is voltak itt termei, ezen a helyen mutatták be a színdarabokat, de használták bálokra, különféle mulatságokra, találkozókra. 1924-ben a nagyteremben kapott helyet Fülek első mozija is.
A ferences templom Fülek egyik éke. A források szerint az eredeti templom 1513-ból származik, ám a város 1554-ben történt törökök általi elfoglalását követően még abban az évben dzsámivá alakították át. Ezt a funkcióját töltötte be a vár 1593-as visszafoglalása után is. 1682-ben a Thököly Imre vezette erők jelentős török segítséggel megostromolták és elfoglalták Füleket, amely gyakorlatilag teljesen elpusztult a mai templom épületével együtt. A füleki Szűz Mária mennybevétele római katolikus templom 1694 és 1727 között Koháry István országbíró támogatásával épült újjá, immár barokk stílusban. A templom főoltára is különleges. Jellegzetessége méreteiben rejlik, hiszen nagyjából tizenöt méter magas és nyolc méter széles faoltárról van szó. A templom alatti kriptáról sokáig nem lehetett tudni. Amikor restaurálták az épületet, georadarral feltérképezték a talapzatot és megtalálták a kripta lejáratát. Kiderült, hogy soha nem használták a szerzetesek, mert a templom alatti rész rendkívül nedves, ugyanis mocsárra épült, ezért feljön a talajvíz. Emiatt behordták földdel és lezárták.
A templom tornya 1727-ben épült. Az írásos források szerint az első harangokat 1728-ban Lipót császár adományozta a füleki ferenceseknek. Majd 1753-ban nagy tűzvész pusztított a városban, amely elérte a templomot és a kolostort is, és a templom tornyát sem kímélte. A tűz olyan erővel égett, hogy a toronyban lévő harangok megolvadtak és használhatatlanná váltak. Ezért rá két évre két kisebb harang érkezett Fülekre.
Később a tűzvészben elpusztult harangokat újraöntötték és két nagyobb harang került a füleki ferences templom tornyába.
A történet folytatása szerint 1923-ban Zupko Mihály, a katolikus olvasókör tagja olyan ötlettel állt elő, hogy szervezzenek gyűjtést új harangok beszerzésére. A gyűjtés olyan jól sikerült, hogy 1924-ben már harangszentelésre került sor Füleken. Mivel a templom tornya a nyilvánosság számára nem látogatható, ezért Mesiarik Marián egy korábbi vlogjában bemutatta őket, hogy minél többen megismerjék a történetüket.
A Palóc kalauz vezetője a séták szervezését is rendszeressé kívánja tenni, hiszen mint mondja, rengeteg olyan értéket rejt a város, amit érdemes közelebbről is megismerni.
Megjelent a Magyar7 2021/40.számában.
