Új korszak kezdődik a felvidéki magyar politikában? Megjelent a Magyar7 40. száma
Megalakult a Szövetség, a magyarok, nemzetiségek, régiók pártja. Lapunk a magyar egységpárt elnökével készített interjút. Forró Krisztián szerint megmaradásunk záloga, hogy legyen parlamenti képviselete a magyarságnak, ehhez kölcsönös bizalomra lesz szükség a választók és a politika között. Kolek Zsolt részletesen beszámol az egységpárt somorjai alakuló kongresszusáról is.
Dőreség lenne objektivitást elvárni, különösen, ha köztudott, hogy a hét Budapesten járt bizottsági tag közül öt balos és liberális volt, ketten konzervatívok. Így aztán borítékolható, milyen feljelentés készül újra, amin majd elcsámcsoghatnak az Európai Parlament honatyái, írja jegyzetében Kövesdi Károly.
Magánszemélyek, szervezetek ötleteit várják, hogy a Merre tovább, Európa? kérdésre válaszok szülessenek. Ma még nem tudhatjuk, hogy milyen eredményekkel zárul majd az összeurópai társadalmi vita, néhány szempontot azonban nem ártana figyelembe venni. Azt például, hogy az uniós állampolgárok már azzal választ adnak az Európa jövőjével kapcsolatos kérdésre, hogy elmennek választani.
Arra a pártra voksolnak, amely meg tudta őket győzni vezetője rátermettségével, egy jól felépített kampánnyal vagy – ez a legritkább – programjával, olvasható Haják Szabó Mária FutureEU című írásában.
A jelenlegi energiakrízisnek számtalan oka van, a CO2 emissziós kvóták árának emelkedése, illetve az, hogy mindenki nagyon gyorsan igyekezett megszabadulni a fosszilis energiák használatától, miközben az alternatív energiaforrások még nem álltak rendelkezésre a megfelelő mértékben. Viszont a megújulók energiaellátása nem egészen megbízható. Az idei év szeptembere igencsak szélcsendesnek bizonyult Nyugat-Európában, és álltak a szélturbinák, írja Matus Tibor a Gáz van! Nincs gáz! című összefoglalójában.
De mi van a cseh-lengyel vita hátterében? A helyzet azért különösen érdekes, mert a cseh álláspont legalább annyira védhető, mint a lengyel.
A környezetszennyezés régóta jelentős probléma a térségben, a lengyel–cseh–német határsávot nem véletlenül nevezik „fekete háromszögnek”. A cseheknél végül az verte ki a biztosítékot, hogy a lengyelek nemrégiben a lignitbánya bővítése mellett döntöttek. További részletekért olvassa el Pomichal Krisztián írását, amelynek címe: A kutya ugat, a lignitet meg bányásszák
A Magyar7 augusztus végi számában beszámoltunk arról, hogy immár a nyugat-szlovákiai Pozsony vonzáskörzetébe tartozó magyarországi Rajka községben hogyan változott meg a lakosság összetétele. Most hasonló példáról számolunk be a két ország keleti végéből, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, Kéked községből. Az Új népvándorlás Kassa tövében Somogyi Szilárd cikke.
A nemrég elfogadott EP-határozat, amely kötelezővé tenné az egész Európai Unió területén az LGBTQ-jogok (elsősorban a melegházasság) elismerését, sok tagországnak a jogrendjébe történő beavatkozás.
Feltéve, ha egyszer beépül az uniós jogba. De miért is ne épülne bele, hiszen az új virtuális európai nagy fal lassan a kínaival vetekszik, írja Szempont rovatunkban Kövesdi Károly a Szép új világ kovásza című elemzésében.
A kövek mestere Csontos Attila, a naszvadi születésű kőszobrász-restaurátor, nemzetközileg elismert éremművész, aki inkább tartja magát művészi vénával megáldott vállalkozónak, mint művészembernek. 2021. szeptember 21-én adták át a Magyar Nemzeti Múzeumban az Év Széchenyi Vállalkozása Díját. Annak emlékére, hogy 230 éve született a legnagyobb magyar. A Gróf Széchenyi Család Alapítvány és a Magyar Éremkibocsátó Kft. közös együttműködéséből született meg a Gróf Széchenyi István emlékérem, amelyet Csontos Attila tervezett.
A Leporolt históriák rovatunkban Lacza Tihamér a legmagyarabb Habsburgról ír.
József Antal főherceg 1795. szeptember 20-tól 1847. január 13-án bekövetkezett halála napjáig a Magyar Királyság nádora volt – úgy él a magyarság emlékezetében, mint a legmagyarabb Habsburg. Erre tetteivel méltán rászolgált, hiszen megtanult magyarul, nagy rokonszenvvel követte a magyarországi reformtörekvéseket és a bécsi udvarnál a magyar érdekekért gyakran „lobbizott” is.
Babucs Zoltán hadtörténész „Az élet fagyva van s megdermedett” című írását azzal kezdi, hogy Tompa Mihály A gólyához című költeményének fent idézett sora hűen tükrözi, milyen volt a közhangulat a letiport Magyarországon 1849 őszén. Százhetvenkét esztendővel ezelőtt, 1849. október 6-án végezték ki a tizenhárom aradi vértanút és az első felelős magyar miniszterelnököt, ám a császári bosszú nem csak rájuk sújtott le.
Enni vagy nem enni? Szlovákiában a 2019-es iskolaévben bevezetett ,,ingyenes” étkeztetés az alapiskolákban sok család számára jelentett könnyebbséget.
Szinte minden gyerek jár ebédre. Az állam állta a költségek nagyobbik részét, a szülőnek pedig minimálisan kellett ehhez hozzájárulnia. Amint megszűnt az állami hozzájárulás, megcsappant az ebédre járó gyerekek száma is, olvasható Reczai Lilla csallóközi körképében.
Több más felvidéki településhez hasonlóan a pozsonypüspökiek is minden évben megemlékeznek a szülőföldjükről erőszakkal elszakított földijeikről.
Hagyományosan ezen a megemlékezésen adják át a „Pozsonypüspöki Magyarságának Megmaradásáért” Csemadok-díjat. Az elismerés ötlete, amint azt Jégh Izabella, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának elnöke lapunknak elmondta, a Pozsonypüspökiből kitelepített Szelepcsényi család leszármazottjától, Szelepcsényi Sándortól származik, aki a díjat meg is terveztette Nagy József helyi festőművésszel. Idén először kapta a díjat intézmény: a gazdag múlttal és hagyománnyal rendelkező Pozsonypüspöki Alapiskola és Óvoda, amely az újranyitás óta 71 esztendeje megszakítás nélkül működik.
A 10 éves Magyarság Háza Borsiban ünnepelte születésnapját. Csibi Krisztina, az intézmény igazgatója szerint a közelmúltban felújított ikonikus Rákóczi-kastély Borsiban szimbolikus jelentéstartalommal bír. Ezért tudatosan választották a kerek évforduló megünneplésének helyszínéül.
Húsz éve új élet indult a Mária Valéria hídon át. Felnőtt egy generáció, amely nem tudja, milyen volt az élet híd nélkül.
Hogy a kompra várva kellett sorban állni, vámvizsgálaton átesni, ahol néha egy farmernadrág miatt is szekálták az embert. Este meg nem is közlekedett. Csak olyanok tudtak moziba menni Esztergomba, vagy kulturális eseményen részt venni, akiknek rokonaik voltak odaát, vagy annyira elszántak voltak, hogy vállalták a Duna-parton való alvás kényelmetlenségét, olvasható Bokor Klára beszámolójában.
Elhanyagolt állapotban alussza álmát a mátyusföldi Diószeg központjában egy csodás kastély. Egykori tulajdonosait, a cukorbáróként is ismert Kuffnereket a huszadik század történelmi viharai sodorták el a kisvárosból felbecsülhetetlen műgyűjteményükkel együtt. Egyes darabjai azonban november végéig a Galántai Honismereti Múzeum tárlata részeként árulkodnak a dicső múltról. Szomolai Andrea írásában a családról és a gyűjteményről olvashatunk.
Szepsiben megnyitották a Trianon 1918–1920 – Az államfordulat eseményei a mai Dél-Szlovákia térségében című kiállítást.
A tárlat 2021. október 12-ig tekinthető meg a Csemadok Házban. Ez a rendezvény egyben az idei Fábry Zoltán Közéleti Napok nyitórendezvénye is, írja Fábián Gergely.
Régi képeslapok nyomán, városuk emlékeit kutatták fel a fülekiek, olvasható Agócs Szvorák Emese cikkében. A Palóc kalauz vlog vezetője, Mesiarik Marián második alkalommal szervezett városnéző sétát, amely során az érdeklődők tematikus útvonalakon haladva ismerkedtek meg a város történetével. Az érintett helyszínekről régi képeslapok is meséltek.
Hajójárat indul Kolozsnéma és Gönyű között. A II. világháború előtt nemzetközi kikötő működött Kolozsnémán.
Kényszerű felszámolása után a helyi és a gönyűi polgármester alkalmi hajójáratokkal erősítette a lakosok közti rokoni, baráti szálakat. Miután uniós támogatásból sikerült egy kishajót vásárolni, jövő tavasszal újraindulhat a testvértelepülések közti rendszeres vízi közlekedés, írja Nagy-Miskó Ildikó.
Virsinszky Tamás bemutatja Majoros Jácint páratlan gyűjteményét, amely az egykori lévárti katolikus iskola épületében kapott helyet. A több évtizede elhagyatottan álló, már szinte pusztulásra ítélt épületet önerőből vásárolta meg és újította fel televíziós kollégánk, aki felmenőihez hasonlóan méhészettel is foglalkozik. A gömöri kerámiát középpontba állító tárlat mellett tehát egy méhészeti skanzen és egy apiterápiás ház is létesült a telken, amely a jövőben a régi mesterségek iránt érdeklődők és a kikapcsolódni vágyók kedvelt célpontja lehet Gömörben.
Hatalmas parajdi sósziklákat építettek be a lévai sóbarlang falaiba, amely egyre népszerűbb a gyógyulni vágyók körében. Kaszmán Zoltán látogatott el a sóbarlangba.
Rajkovics György arra a kérdésre keresi a választ, hogy Van-e még esélye a továbbjutásra a magyar válogatottnak, Rajkovics Péter pedig azt kérdezi, hogy Mi mindannyian csak rasszisták lehetünk? A Sparta Praha és a Glasgow Rangers mérkőzésén ugyanis az UEFA büntetése miatt csak 6-14 éves gyerekek vehettek részt, akik pfujoltak, ha a feketebőrű Glen Kamara ért labdához. De nem a bőrszíne miatt. Szóval, az a játékos, aki az ősi ellenfél, a Slavia egyik játékosát rasszizmussal vádolta tavasszal, majd meg is támadta a stadionban, de míg ő négymeccses eltiltással megúszta, Ondřej Kúdela az EB-ről is lemaradt.
Hormontermelő mirigyek autoimmun betegségeiről ír a kutatóorvos, Domonkos Andor. Varga Róbert folytatja thaiföldi úti beszámolóját. Hobbi rovatunkban bemutatjuk a nem formális szőnyegkészítés rejtelmeit.
Vas Laura a brassói savanyúság és a szalontüdő receptjét közli, autós rovatunkban pedig a megismerhetik a Mazda MX-30 gépkocsit.
