Ráday Pál sírja - Losonc
A Nógrád vármegyei köznemesi család sarja, Ráday Pál 1677-ben született Losoncon. Apja, Ráday Gáspár Pest vármegye alispánja volt. A 34 éves Ráday 1703-ban feleségül vette a 13 éves Kajaly Klárát. A menyasszony fiatal kora miatt a lakodalmat azonban csak két év múlva, 1705-ben tarthatták meg.
Erre Gács várában került sor. Gács volt az volt az a hely is, ahová Ráday a nógrádi nemesség egy részével együtt a Rákóczi-szabadságharc kitörésekor menekült az első kuruc csapatok elől. Ráday ugyanis tartott a Rákóczi mellé állt parasztok megmozdulásaitól. 1703 októberében Gács vára mégis megnyitotta kapuját a kuruc seregek előtt, és a mai napig nem tisztázott, milyen körülmények között csatlakozott Ráday Pál Rákóczihoz.
Tény azonban, hogy a fejedelem maga mellé vette, és megtette bizalmasává, személyi titkárává. Sőt egyre több bizalmi állást bízott rá, ő lett az Erdélyi Kancellária irányítója is és ő képviselte a fejedelmet több bizalmas tárgyaláson Rákóczi első számú diplomatájaként.
Részt vett a szatmári béke előkészítésében, bár néhányan azt tartják, hogy a béke feltételeinek kialakításában nem volt jelentős feladata. Abban viszont óriási szerepe volt, hogy a kurucok egységesen elfogadták a szatmári békét.
A szatmári békekötés után főként inkább az evangélikus egyház javára végzett érdemdús munkát, a főkurátori tisztségre jelölték. Ekkor alapozta meg mesze földön híres könyvtárát is. 1733. május 20-án halt meg Péczelen, de kívánságának megfelelően Losoncon, a református temetőben temették el.
Az özvegy, Kajali Klára által építtetett kripta falán elhelyezett hatalmas sírkő latin felirata: „ E kő alatt alszik Ráday Pál, ki e névnek dísze, virága vala. Kicsoda, mekkora volt Pannonia tudja, s a külföld népe is, elmondják művei, tettei mind.”
A sírboltot többször, 1898-ban, 1926-ban és 1977-ben is felújították. Az utolsó helyreállítást a reformáció 500. évfordulója évében, 2017-ben végezték el a síremléken.
Megjelent a Magyar7 2026/25. számában.
