Ráborul az éj homálya?
A Szlovák Nemzeti Múzeum közölte, elkezdődtek a krasznahorkai várban az előkészítő munkák, amelyek a rekonstrukció harmadik, a felső várat érintő szakaszát előzik meg. A vár helyreállításán csaknem tíz éven át dolgozó szakértők csapata szerint azonban a múzeum jelenlegi vezetése és a kulturális tárca lépései anyagi és eszmei károkat okoznak, illetve súlyosan veszélyeztetik a vár felújítását.
A közel 760 ezer euró összértékű előkészítő munkálatok kivitelezője, a W GLASS vállalat már átvette az építési területet. A szerződés szerint a feladata a törmelék, az ideiglenes és a nem megfelelő segédszerkezetek, valamint a spontán növényzet eltávolítása. A tervek szerint mindez öt hónapig tart majd.
Az SNM korábban, szeptemberben felmondta az alsó vár, a középső vár egy részének és a vár alatti terület infrastruktúrájának helyreállítására, illetve kiépítésére szóló szerződést az MBM-Group társasággal, arra hivatkozva, hogy az nem jelentette be a projekten dolgozó alvállalkozókat. A 2022 augusztusában indult munkálatoknak az eredeti szerződés szerint ez év augusztusáig kellett volna befejeződniük, de nem sikerült tartani a határidőt.
A zivotpodhradom.sk helyi hírportál mutatott rá, hogy a munkákat a felső várban valójában ezúttal sem a kivitelező, a W GLASS fogja végezni, hanem egy rozsnyói és egy krasznahorkaváraljai székhelyű cég. Előbbi „bizonyos feladatok elvégzésére, valamint gépek és berendezések bérbeadására” kapott felkérést, egyebek mellett konténerekről, törmelékcsúszdákról, állványzatokról és gépekről van szó, amit a törmelék eltávolításához használnak majd. A kivitelező mindezt a munkaerővel együtt veszi bérbe. A másik, helyi alvállalkozó – amely korábban a távozó MBM-Grouppal is együtt dogozott – szintén embereket biztosít a munkához a kivitelezőnek. A hírportál, az SNM-hez közeli forrásra hivatkozva, azt írja, a W GLASS nemcsak az egyetlen érdeklődő volt a közbeszerzés iránt, hanem az ahhoz kapcsolódó dokumentáció, pályázati kiírás előkészítésében is részt vett.
Más dolgok is akadnak, amelyek kérdéseket vetnek fel, főleg a mostani vezetés hozzáértésével kapcsolatban. Ezek közé tartozik például a törmelék eltávolítása a felső várból. Predajňová szerint ezt el kell távolítani, hogy megkezdődhessen a felújítás harmadik szakasza. Azt viszont nem vette figyelembe, hogy valójában nem pusztán hulladékról van szó. A törmelék középkori építőanyagot, eredeti köveket is tartalmaz. Ha elszállítják őket, nem lehet pótolni, legfeljebb nem korhű anyaggal.
A krasznahorkai vár helyreállításán csaknem tíz éven át dolgozó szakértők csapata sajtótájékoztatót tartott, amelyen hangot adtak azon álláspontjuknak, hogy Andrea Predajňová, illetve a kulturális tárca jelenlegi lépései súlyosan veszélyeztetik a vár felújítását. Mint kifejtették, az komplex műemléki felújításként volt megtervezve, a rekonstrukció mellett a kiállítások anyagának újragondolásával és -rendezésével, a vár környezetének revitalizációjával és a szükséges infrastruktúra kiépítésével együtt.
A projekten az SNM tervezői és a betléri múzeum munkatársainak vezetése alatt szakemberek tucatjai dolgoztak. Mára azonban ezeket az embereket kizárták a folyamatból, a felújítás jövője pedig rendkívül bizonytalan – mutattak rá, hozzátéve, az SNM és a kulturális minisztérium lépései nemcsak jelentős anyagi károkat okoztak, hanem felbecsülhetetlen veszteséget emberi erőforrások terén, illetve abban a szimbolikus tőkében is, ami ezt az intézményt jellemezte.
Felidézték, a tűzvész után három hónappal, 2012 júniusában a műemlékvédelmi hivatal olyan lépéseket rendelt el, amelyek – logikusan – a vár komplex felújításának irányába mutattak. A tűz ugyanis az egész várat érintette, minden része megsérült. Több épületrész már a tűz előtt is életveszélyes állapotban volt, a vár nem lehetett sem biztonságos múzeum a látogatók, sem biztonságos munkahely az ott dolgozók számára.
A szakértők szerint Andrea Predajňová és Martina Šimkovičová kulturális miniszter azon állítása, miszerint a felújítás hibás és rendszertelen, mert nem „fentről lefelé” halad, populista kijelentés, logikátlan, sem az építmény jellege, sem a rendelkezésre álló lehetőségek nem támasztják alá.
Róbert Sekula, a felújítás korábbi építésze arra mutatott rá, hogy kétszáz évvel ezelőtt is leégett a 2012-ben legtöbb kárt elszenvedő felső vár, és akkor is jóval később javították meg, mint az épület többi részét.
A részletes régészeti, levéltári, művészettörténeti, dendrológiai és más kutatások után a tervezőcsapat olyan módszertant állított össze, amely a várat abba az állapotába állítja vissza, mint a 19–20. század fordulóján volt, amikor már múzeumként működött.
– Krasznahorkán már volt egy nagyon alapos kutatás, így a felújítás tervezésekor takarékossági szempontokat is figyelembe vehettünk, különösen a hagyományos eljárások és technológiák alkalmazása kapcsán. Az a megállapodás született, hogy a régészeti feltárások során kitermelt anyag a várban marad, mivel ez eredeti építőanyag, amit vissza kell építeni. Tehát nem hulladékról van szó – mondta Erika Šmelková, a felújítás volt projektmenedzsere. Hozzátette, ha a felső várból elszállítják a törmeléket, elveszik az eredeti kőanyag, amit új, drága, nem eredeti anyagokkal kell majd pótolni. Rámutatott, a projekt, amelyet az SNM jelenlegi vezetése figyelmen kívül hagy, azzal számol, hogy mindezt visszaépítik.
Egyúttal cáfolta a múzeum vezetésének azon állítását is, miszerint a felső vár projektdokumentációja 2025 tavaszán készült volna el, ugyanis már 2024 őszén megkapták az építési engedélyt a felújításra.
Krasznahorka vára az első múzeum a mai Szlovákia területén, már 1857-ben létezett, 1867 óta látogatható. Az volt a terv, hogy az alsó és középső várban rekonstruálják az eredeti kiállítási anyagot a levéltári kutatások alapján, míg a felső várban a mai múzeumi módszereknek megfelelő tárlatot alakítanak ki, amely tiszteletben tartja az épület történetiségét és nagy hangsúlyt helyez a bemutatott tárgyak kiválasztására.
– Ehhez igazodik maga a felújítás is, a belső környezet kialakítása, a biztonsági elemek, a működési rend mind ehhez lett tervezve – fejtette ki Barczi Gyula. Hozzátette, az építési munkákkal is hasonló a helyzet.
– Nem értjük, miért érzi szükségét Predajňová asszony annak, hogy ezeket a munkákat ismét kiadja. Arra is kíváncsiak vagyunk, ki végzi majd el, hisz ő maga bocsátotta el a várat és ezt a gyűjteményt legjobban ismerő szakembereket. Jogi káosz alakul ki, és fennáll a veszélye annak, hogy a bírósági perek miatt Krasznahorka helyreállítása ismét hosszú évekre leáll. Pedig az ütemterv szerint a várban már most ott kellene lenniük a tárlatoknak, és 2026-ban meg kellene nyitni a látogatók előtt – mondta.
Kíváncsian várjuk, a kulturális tárcának hogyan sikerül teljesíteni, amit a kormány szeptember végi, Borsiban tartott ülésén tűzött ki célul számára: a krasznahorkai vár felújításának jelentős felgyorsítását, valamint az ottani munkálatok és a betléri kastélypark revitalizációjának 2027 végéig történő befejezését. Egyelőre úgy tűnik, erre nem sok esély van.
Így is lehet őrizni az Andrássyak örökségét. Meg úgy is, ahogy Várhosszúréten teszik, ahol Andrássy Dénes születésének 190. évfordulójára emlékezve a napokban adták át a gróf szülőházának felújított pincéjét. Maga a kastély mára az enyészeté lett, egyetlen megmaradt melléképületében jelenleg iskola működik, az alatta található pince pedig ezután Andrássy-pince néven közösségi térként szolgál majd.
Elég eltérő hozzáállás mutatkozik, ha az Andrássyak emlékének őrzése kapcsán Várhosszúrétre, illetve napjainkban a krasznahorkai várra vagy a betléri kastélyra nézünk. Lehet így is, meg úgy se.
