Pozsony legendás temploma – a Kék templom
A templom a megnyugvás, elcsendesedés helye. Az elcsendesedésé, amelyre ilyenkor, karácsony tájt talán még inkább szükségük van. Hogy a mindennapok rohanásai után megálljunk egy pillanatra, és a lelkünket is ünneplőbe öltöztetve várjuk az ünnep csodáját. Ahogy Márai mondaná: „Ha az ünnep elérkezik az életedben, akkor ünnepelj egészen. Tisztálkodjál belülről és kívülről.” Mert a léleknek is szüksége van a megtisztulásra, hogy minden a helyére kerüljön bennünk, és megnyugvást nyerjünk.
Ha az ember akár turistaként belép egy templomba, legyen istenhívő vagy sem, akaratlanul is elcsendesedik. A templom falaiba ívódott történelem alázatra kényszerít bennünket, és szükségét érezzük annak, hogy valahol a hátsó padsorban csendben elmondjunk egy imát, vagy háborgó lelkünket a templom csöndjében megnyugtassuk. Mert a templomok – ha akarjuk, ha nem – hatnak ránk.
Pozsony egyik különlegesnek számító templomába, az Óváros városrészben található Kék templomba vagy hivatalos nevén Szent Erzsébet-templomba is sok turista ellátogat az év során. A mi szívünknek azért is nagyon kedves ez a kis templom, mert a világhírű magyar építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője, Lechner Ödön tervezte. A pozsonyi Szent Erzsébet-templom és plébánia Lechner élete utolsó évtizedének legjelentősebb megbízása volt. Egyházi jellegű megbízásai közül kiemelkedik még a méreteiben ugyan nagyobb kőbányai Szent László-plébániatemplom, amely 1893-ban épült fel, ám ez Barcza Elek építész korábbi terveinek felhasználásával épült, így a Kék templomtól eltérően nem tekinthető Lechner szuverén alkotásának.
Gerle János szerint, aki a Lechner Ödönről szóló ismert kötet szerzője, az építész nagyon megörült, amikor 1909-ben Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minisztertől megbízást kapott a pozsonyi templom megtervezésére. Akkoriban ugyanis már több éve nem kapott semmilyen állami megbízást, és a híresztelések szerint anyagilag sem állt valami jól, már kedvenc kávézójában is tartozásai voltak. Ám éppen akkor, amikor depresszióba esne emiatt, kezd kibontakozni művészi képessége, művészi akaratereje.
A Kép templomon, Lechner az akkori nagy épületekkel ellentétben nem alkalmazott nagy falsávokat, hanem egyedi kisebb sávokat, amivel magyarosabb falelrendezést hozott létre. Ezáltal a homlokzati falak sokkal élőbbek lettek, mint korábbi épületei. A Zsolnay gyárban készült kék kerámia, amelyet a tetőn és a falak kék sávjában mozaikként használtak, az oka annak, hogy a templomot kéknek nevezték.
Más források szerint Lechner célja az volt, hogy élete vége felé tökéleteset alkosson, így sem a határidő, sem a pénz nem érdekelte túlságosan. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy túllépték a kivitelezési határidőt. Hogy ennek pontosan mi volt az oka, nem tudni, az egyik télen ugyanis lefagyott a vakolat, nyáron meg a munkások léptek sztrájkba, de Lechner sem sietett a tervezéssel. A gondos és precíz tervezésnek azonban végül meglett az eredménye: a pozsonyi Kék templom a magyar szecesszió egyik legsikerültebb, legtisztább alkotása lett.
A templom alapkőletételére 1909-ben került sor, Árpád-házi Szent Erzsébet halálának hétszázadik évfordulóján, de Erzsébet királyné, a legendás Sissi szimbolikus mauzóleumaként építették. A templom felszentelésére Lechner halála előtt nem sokkal, 1913. október 11-én került sor, azaz jövőre ünnepeljük a templom felszentelésének 110. évfordulóját.
A templom megtervezésére kapott megbízás előtt három évvel a pozsonyiak felkérésére Lechner már elkészítette a Pozsonyi Katolikus Királyi Főgimnázium – a mai Grössling utcai gimnázium terveit is, és eredetileg ehhez a gimnáziumhoz szerettek volna egy kápolnát építtetni.
És van egy dombormű is, amit ugyan megerősíteni nem tudnak, de sokan úgy vélik, hogy Szapáry Pétert ábrázolja, Gabriella grófnő fiatalon elhunyt fiát, akinek a halála körül különböző mendemondák keringenek – mondta lapunknak Brogyányi Mihály helytörténész, idegenvezető hozzátéve, eredetileg csak egy kápolnát terveztek ide, amely a gimnázium kápolnája lett volna. – Szapáry Gabriella grófnő azonban elérte, hogy ne csak egy kápolna épüljön ott, hanem egy templom.
A szülők kérésére, hogy a tanulóknak legyen hol sportolniuk, az iskola udvarát meghagyták, és a város képviselő-testülete egy szomszédos telket adományozott azzal a feltétellel, hogy a felépülő templom a környező lakosságot is szolgálja. Lechner azonban az eredetileg javasolt telek helyett a sarkon lévő telket nézte ki a templomnak, mivel a templomot úgy kívánta kialakítani, hogy annak két bejárata legyen, egy az északi oldalon a diákok, a másik pedig, a keleti oldalon a lakosság számára. A templom ilyen elhelyezésével Lechner teljesen felborította a hagyományos elrendezést (főbejárat nyugatról, oldalbejárat délről). Ám ezt annak érdekében tette, hogy a templom jobban betölthesse funkcióját.
– A templom felépítése tulajdonképpen annak köszönhető, hogy a Duna utcán túl a Dunáig terjedő akkori egész negyed beépítetlen volt, mert ártéri terület volt. Amikor azonban megépült a Ferenc József híd, azaz a mai Öreg híd és hozzá a vasúti töltés, ez a terület ármentesítve lett. Addig a területet évente akár többször is elöntötte a Duna vize. Mivel azonban a vasúti töltés elvágta a víz útját, a belváros közelében egy elég kiterjedt értékes építkezési terület keletkezett, amely fokozatosan beépült és benépesült – mondta Brogyányi Mihály hozzátéve, így épült fel ott az új gimnázium is, miután a Klarissza kolostor épületét kinőtte az intézmény. – Az új templomnak Szapáry Gabriella volt a fő támogatója, aki igyekezett mindenkit, magánszemélyeket, intézményeket meggyőzni, hogy adakozzanak – tette még hozzá. A Kék templom 1934-ig volt gimnáziumi templom. 1934-től önálló plébániává alakították.
Árpád-házi Szent Erzsébet, akinek a Kék templomot szentelték, születési helye egyes források szerint Sárospatak, de vannak olyan források is, amelyek Pozsonyt említik születési helyéül. – Hogy hol született, nem lehet pontosan megmondani, mert ilyesmit akkoriban még nem jegyeztek fel, de Pozsony és Sárospatak nagyjából egyformán esélyes erre. Pozsonyban egyébként hatalmas Szent Erzsébet kultusz volt, két templomot is szenteltek neki, ezek egyike a Kék templom, de ugyanakkor jelképes temploma Erzsébet királynénak is – mondta a helytörténész hozzátéve, a templomban Sissi királynénak volt is egy nagyon szép fehérmárvány domborműve, amit Rigele Alajos készített, de mivel 1919 után nem nagyon szívlelték itt a Habsburg királyi család tagjait a hatóságok, a plébániába helyezték át azt, és azóta is ott található.
– A templomban több helyütt is felbukkan a magyar nemzeti tematika, a torony sisakja is úgy van kiképezve a torony tetején lévő kettős kereszttel, hogy ugyan erősen stilizált, de a magyar Szent Koronából indul ki, belül a templomban pedig az örökmécses a magyar címer stilizált átformálása – mondta Brogyányi. Az örökmécsest is maga Lechner tervezte, a láncait liliomos korona díszíti, a lámpa ezüstből és vörös üvegből készült. A vörös részeket az Árpád-ház címerével, oroszlánokkal és szívekkel, kettős kereszttel és négy folyó jelképével díszítette.
A főbejárat feletti olasz mozaik Szent Erzsébetet, a templom védőszentjét ábrázolja. A színes mozaikot egy legenda ihlette, amely szerint a Szent Erzsébet adományai a szegényeknek veszély esetén rózsává változtak, ennek megfelelően a rózsamotívum a mozaikon is megjelenik Erzsébet kötényében. A templom belső terének visszatérő motívumai a rózsák, csillagok, tulipánok, mézeskalács- és madárfejformák, a jellemző kék alapszínnel. A Szent Erzsébetet ábrázoló főoltáron kívül több szecessziós festmény is látható a falakon, például Szent Margitról, Szent Istvánról vagy Szent Imréről.
A Kék templom Lechner művészi képességének köszönhetően kultúránk egyik gyöngyszeme, ahogy Komor Marcell építészünk nevezte annak idején egyik írásában. A templom ma méltán Pozsony város büszkesége, sőt a brüsszeli Mini Európa szabadtéri makettparkban, ahol az Európai Unió nevezetes épületeinek miniatűr változatát tekinthetjük meg, Szlovákia szimbólumává vált.
Megjelent a Magyar7 hetilap 51-52. számában.
