2023. szeptember 21., 18:18

Pozitív diszkriminációt a régióinknak!

Az elmúlt néhány év történései és a kormány hozzáállása következtében rendkívül nehéz anyagi helyzetben vannak a kistelepülések, különösen a keleti országrészben. Gergely Papp Adrianna, Debrőd polgármestere szerint pozitív diszkriminációra van szükség, s ezért is fontos, hogy közösségünknek legyen parlamenti képviselete.

Gergely Papp Adrianna
Gergely Papp Adrianna
Fotó: Sváb Tamás

A polgármester szerint a koronavírus-járvány előtt még viszonylag jó volt a kistelepülések anyagi helyzete, az igazi nehézségek azonban már a járvány idején kezdődtek. A vállalkozások bezárása az önkormányzatokra is visszahatott, mégpedig az elmaradt bérleti díjak és a kisebb adóbevételek formájában. Ehhez jöttek még a kötelező tesztelések, amit szintén az ő nyakukba varrt a kormány, s mint később kiderült, a kiadásokra meghatározott összeg nem fedte a valós költségeket. Amikor ebből kezdtek kilábalni, jött az ukrajnai háború, a menekültek, az áremelkedés, főként az energiaárak terén, befutottak a rendkívül magas villany- és gázszámlák. Debrőd esetében a gázszámla a korábbi összeg ötszörösére, a villanyszámla pedig tízszeresére ugrott.

Mostanra oda jutottunk, hogy már felhasználtuk az összes tartalékunkat. Ez többé-kevésbé minden községre jellemző. Kiürült a tartalékalap, az elérhető gyorskölcsönöket is általában mindenki kimerítette. A számok egyszerűen nem engednek, az önkormányzatok havi kiadásai jóval magasabbak a bevételeknél.

Ebben a keserves helyzetben nemhogy növelték volna a falvak állami támogatását, hanem még nehezebb helyzetbe hozták a településeket, itt csapódott le ugyanis a magánszemélyek adójának csökkenése is, mert kevesebb bevételünk lett a visszajuttatott adókból" – mutatott rá a polgármester.

Búcsú az uniós pénzektől

Manapság sokat hallani arról, hogy hatékonyabban kell kihasználni az uniós forrásokat, milliárdos nagyságrendű összegek maradnak felhasználatlanul. A 2014–2020-as programozási időszak uniós keretösszegének 77 százalékát hívta csak le Szlovákia, a meghosszabbított határidőig, 2024 áprilisáig még 4,18 milliárd euró marad. Ha ennek egy részét megkaphatnák a rendkívül rossz anyagi helyzetben lévő kistelepülések, jelentős fejlesztéseket vihetnének végbe, számos igencsak szükséges beruházás valósulhatna meg.

Van azonban egy bökkenő: a pénzhiánnyal küzdő települések nem tudnak pályázni. A pályázás ugyanis úgy kezdődik, hogy a pályázó a teljes összeg 10-15 százalékát „beleteszi” a pályázat megírásába, a projektdokumentációba és egyéb kiadásokra fordítja, mutat rá Gergely Papp Adrianna.

Véleménye szerint egyszerűen elképzelhetetlen, hogy a falvak – amelyek jelenleg mínuszban vannak, s amelyeknek dönteniük kell a között, hogy az energiaszámlákat fizetik-e ki vagy az alkalmazottak bérét – elő tudják teremteni a pályázatok előkészítéséhez szükséges pénzt. Mint mondja, a következő kormánynak alapvető, radikális változtatásokat kell véghez vinnie, hogy lehívhatóvá váljanak ezek az összegek, mert a jelenlegi rendszer ezt nem teszi lehetővé a kisközségek számára.

Esetleg azoknak a településeknek fognak kedvezni a kiírások, amelyek eleve megengedhetik maguknak, hogy invesztáljanak, tehát tovább mélyül a szakadék a szegények és a gazdagok, a kistelepülések és a városok között. Pont azoknak nincs rá pénzük, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.

Ezért is harcolok azért, hogy a hátrányos régiókban levő települések pozitív diszkriminációban részesüljenek. Az ott élők ugyanúgy adófizetői az országnak, mint bárki más, csak ragaszkodnak településükhöz, vidékükhöz, nem mentek a nagyvárosba."

Mint mondta Gergely Pap Adrianna, bízik benne, a helyzet változni fog. Ehhez a legfontosabb lépésnek azt tartja, hogy olyan emberek kerüljenek a kormányba és a felelős posztokra, akik mögött tapasztalat és gyakorlat áll, akik tudják, a való életben hogyan működnek ezek a rendszerek és hogyan lehet megjavítani őket.

Mi segíthet a falvaknak? 

Debrőd polgármestere, Gergely Papp Adrianna szerint több lehetséges megoldás is van a községek kisegítésére nehéz anyagi helyzetükből. Az egyszeri támogatás csak akkor lenne hatékony, ha nagy összegű lenne. Egy Debrődhöz hasonló, 400 lelkes falunak legalább félmilliós nagyságrendű összegre lenne szüksége ahhoz, hogy kihúzza addig, amíg rendszerszintű változás áll be. Véleménye szerint ugyanis valójában erre van szükség. 

Ha belegondolok, hogy mennyi pluszkiadásunk volt az elmúlt évben, csoda, hogy még létezünk. Ennek a káosznak az elkerüléséhez fontos, hogy közösségünknek, régióinknak legyen parlamenti képviselete. Egyedül a Szövetségben vannak olyan politikusok, szakemberek, akik globálisan értik a problémát.

A párton belül megvan az igyekezet a regionalitásra, minden magyarlakta térségből vannak jelöltjeink, olyanok, akik erősek a saját régiójukban. Az önkormányzati választásokat követően a polgármesterek számának terén a Szövetség a második legerősebb párt. A megyei képviselők számát illetően pedig Kassa megyében a legerősebb frakcióval rendelkezik. A törvényhozásban is ott kell lennünk! Mert amíg olyanok alkotják a törvényeket, akik nem tudják, miről beszélnek, illetve Brüsszelből veszik a példát, tőlünk idegen rendszereket hoznak át ide, azok sosem fogják tudni hatékonyan kezelni a mi problémáinkat" – hangsúlyozta Debrőd polgármestere.

Megjelent a MAGYAR7 37. számában.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.