Porladó szavak vagy élő közösségek?
A Lévai járás településein a kultúra legfontosabb bástyái sokszor szerény, névtelen helyiségekben rejtőzködnek. A könyvtárak polcai között sétálva nemcsak az irodalom, hanem egy közösség megmaradásának története is kirajzolódik. De a régiót tekintve vajon mi történik a színfalak mögött? A könyvtárak valódi szellemi központok, vagy csak poros helyiségek, amelyeket a kötelező adminisztráció tart életben? Valódi kulturális ütőerek-e még, vagy csupán csendes raktárak, ahol az idő lassú munkával emészti fel a múltunkat és a jövőnket?
A Nyitra megye által fenntartott lévai Barsi Könyvtár jóvoltából rálátásunk van a Lévai járás nyilvános könyvtáraira. A tavalyi esztendő adatainak összesítése még folyamatban van, s egyelőre még csak a 2024-es év statisztikai áttekintését hozták nyilvánosságra, némi képet így is kapunk a nevezett intézmények működéséről. A regionális Barsi Könyvtár mellett három városi könyvtár működik: Garamtolmácson, Ipolyságon és Zselízen; további hat településen professzionális alkalmazottakkal, vagyis szakképesítéssel rendelkező könyvtárosokkal várják az olvasókat, és ugyan néhány község szintén működtet könyvtárat, de rendszertelenül, nem hivatásos alkalmazottakkal. Ha mindezt összevetjük, a járás 89 településéből valamilyen módon 34 helyen működik könyvtár, de közülük mindössze 10 településen szakképesítéssel rendelkező könyvtárosokkal.
Az elmúlt években több településen is bezárt a könyvtár: 2010-ben Töhölön, 2011-ben Kisölveden és Nemesorosziban, 2012-ben Boriban és Hontbagonyán, 2020-ban Lülén, 2023-ban Oroszkán, 2024-ben pedig Ényen és Nagytúron.
Amint azt a nagysallói könyvtárostól, Németh Katalintól megtudtuk, a helyi intézmény már évek óta stagnált, egyre inkább elmaradoztak az olvasók.
Kérdésünkre Szarka Katalin, palásti könyvtáros elárulta, hogy a helyi könyvtár tavaly óta már nem professzionális, s pillanatnyilag nem is működik, mivel a kultúrház, amelynek épületében található, teljes, hosszú távú rekonstrukció alatt áll.
A közel 111 ezer lakosú járásban már évek óta 8 és 9 ezer fő között mozog a könyvtárba rendszeresen látogatók száma. Ennyien válogathatnak a térség közel 380 ezer kötetéből. A régió könyvtáraiban a felnőtt szépirodalom 47 százalékban, a felnőtt szakirodalom és a gyermekeket megszólító szépirodalom 24 százalékban, a gyermekeknek szóló szakirodalom pedig 5 százalékban van jelen. A könyvtárosok arról számolnak be, hogy a magyar olvasók körében továbbra is a krimik, a romantikus regények és a történelmi témájú könyvek a legnépszerűbbek, emellett az életrajzi művek, a helytörténeti kiadványok, valamint a szakirodalom – különösen a pedagógiai és a pszichológiai témájú könyvek – folyamatosan keresettek, szinte állandó forgásban vannak.
Az elmúlt években érzékelhető változás, hogy a klasszikus irodalom iránti érdeklődés valamelyest csökkent, főként a fiatalabb korosztály körében. Ugyanakkor az olvasók egyre inkább a könnyebben befogadható, élményközpontú és aktuális témákat feldolgozó műveket részesítik előnyben. Egyre inkább téma a könyvek és azok filmváltozatai közötti kapcsolat; az adaptációk megtekintését követően sokan érdeklődnek a regény iránt is.
A regionális és a városi könyvtárakat nem számítva mindössze hat településen tevékenykedik hivatásos alkalmazott. A községek közül kizárólag Érsekkéty az, amely ide sorolható, s nagy többségben magyarok által lakott.
– foglalta össze Tankó Gábor, az érsekkétyi Duray Miklós Könyvtár könyvtárosa. Mint mondta, az intézmény igazi közösségi összefogással fejlődik; állományukat nagyrészt nagylelkű adományokból és támogatásokból frissítik.
– Nemcsak gyűjtjük a könyveket, hanem aktívan figyeljük az olvasóink igényeit is, s célzottan törekszünk arra, hogy a kért újdonságokat mielőbb beszerezzük számukra.
Az elmúlt időszakban több alkalommal szerveztek társasjátéknapokat, kicsiknek és nagyoknak egyaránt; vendégül látták Berecz Attilát, Zolcer Jánost, továbbá a Buda & Pest regényíró csapat öt tagját is.
Ipolyságon 635 regisztrált olvasót tartanak számon, közülük 322 fő 15 évnél idősebb. Zselízen, ebben a 6700 lakosú városban a 889 regisztrált olvasó közül csupán 178 fő tartozik ebbe a korcsoportba. Ipolyságon 50 415 kötettel rendelkeznek, ennek 66,7 százaléka magyar nyelvű. A zselízi városi könyvtárnak 29 043 kölcsönözhető könyvpéldánya van, s annak közel 45 százaléka magyar. Ide tartozik, hogy míg Ipolyságon a helyi Honti Lapok mellett az Új Nő és a Nők Lapja című lapokat előfizetés-szerűen járatják, Zselízen ilyen módon csupán a városi lapot, vagyis a Zselízi Hírmondót, valamint a MyTýždeň na Pohroní és a Slovenská Brána című szlovák nyelvű lapokat fizetik elő.
Az Ipoly-parti városban három alkalmazott dolgozik teljes munkaidőben, napi 8 órában, így folyamatos nyitva tartást és állandó szakmai jelenlétet tudnak biztosítani az olvasók számára. A zselízi intézmény két munkatársa heti 37,5 órás munkaidőben dolgozik. Mivel a gyermek- és felnőtt részleg két külön szinten helyezkedik el, a nyitva tartás hetente összesen 23,5 óra, amelyet felváltva biztosítanak.
Az ezt követő időszakban egyéb feladatokat is ellátnak, legyen szó óvodai és iskolai csoportok fogadásáról, adminisztratív teendőkről, a honlap szerkesztéséről és a városi hangszóró rendszerének üzemeltetéséről.
A könyvtári állomány frissítése mindkét városban komoly logisztikai és pénzügyi „sakkozást” igényel, ám míg Ipolyságon a fenntartó önkormányzat egy stabil, évi 3000 eurós „injekcióval” biztosítja a működés alapjait, addig Zselízen a városi hozzájárulás mértéke jóval szerényebb, 2025-ben például mindössze 400 euró volt. Legyen szó akár a Kisebbségi Kulturális Alapról (KultMinor), akár a Szlovák Művészeti Alapról (FPU), mindkét helyszínen fontos szerepet játszanak a szlovákiai állami támogatások, amelyek összege évről évre változó. Tavaly a ságiak a KultMinortól 1000, a zselíziek 1500 eurót kaptak. A magyarországi források – különösen a Nemzeti Kulturális Alap Márai-programja – azonban mindkét városban azonos súllyal esnek latba, hiszen 2025-ben mindkét könyvtár közel 850 ezer forintban részesült.
– magyarázta az ipolysági városi könyvtár könyvtárosa, Pleva Beáta, aki a programjaikkal, rendezvényeikkel kapcsolatban kiemelte, hogy a gyermekek számára rendszeresen szerveznek író-olvasó találkozókat, könyvtárlátogatási órákat – ezekből 2025-ben 44 volt –, továbbá megszervezik az elsősök ünnepélyes olvasóvá avatását, valamint a nyári családi napot.
– Minden hónapban legalább egy programmal várjuk olvasóinkat, így éves szinten több mint tíz különböző rendezvényt kínálunk. A felnőtt közönségnek elsősorban író-olvasó találkozókat és előadásokat szervezünk. Tavaly hat magyar nyelvű rendezvény valósult meg, idén márciusban magyar nyelvű előadást szervezünk az iskolaérettségről, kötetlen beszélgetésre várjuk az érdeklődőket Csáky Károly helytörténésszel, valamint Fábián Janka és Bauer Barbara után vendégünk lesz 2026. március 20-án Karády Anna, a Zserbó című kötet szerzője is. Júniusban közös programot valósítunk meg a Madách Imre Városi Könyvtár munkatársaival. Célunk, hogy programjaink változatosak, értékesek és minden korosztály számára vonzóak legyenek, erősítve ezzel a közösségi életet és az olvasás szeretetét – fűzte hozzá Pleva Beáta.
A zselízi városi könyvtárban is író-olvasó találkozókkal, könyvbemutatókkal, ünnepekhez, népszokásokhoz kapcsolódó foglalkozásokkal és különböző kiállításokkal várják a látogatókat.
Az előző években a Kalandos városi kincskeresés elnevezésű rendezvénnyel próbáltuk felkelteni fiataljaink érdeklődését városunk történelme, nevezetességei és természeti szépségei iránt, különös hangsúllyal a környezetvédelmi nevelésre. Tematikus Kalandos utazásokat is szerveztünk, akár az ókori egyiptomiak, az indiánok vagy a kalózok nyomában – sorolja Plizga Sylvia zselízi könyvtáros.
A zselízi városi könyvtár pályázat útján nyert 7500 eurót, amelyből megkezdték a felnőtt részleg szépirodalmi szekciójának és olvasótermének a felújítását.
– Lecseréltük a régi, több mint 40 éves polcokat, a padlóburkolatot, valamint új ülőbútorokat szereztünk be. Közben kiselejteztünk több mint 3500 könyvpéldányt, s jelenleg az egész állomány revíziója folyik, amit az év végéig be is fejezünk – részletezte Plizga Sylvia.
Az ipolysági és a zselízi városi könyvtár egyaránt saját, korszerű honlappal rendelkezik, amelynek főoldalán közvetlenül is elérhető az online katalógusuk. Az olvasók egyetlen kattintással beléphetnek a rendszerbe, ahol kényelmesen böngészhetnek a teljes könyvállományban, könyveket foglalhatnak le, előjegyezhetnek, valamint meghosszabbíthatják kölcsönzéseiket. Céljuk, hogy a digitális lehetőségek révén még gyorsabbá, kényelmesebbé és még inkább olvasóbaráttá tegyék a könyvtár használatát minden korosztály számára. Az idősek vagy mozgásukban korlátozott személyek számára mindkét városi intézmény házhoz szállítást is tud biztosítani.
Pleva Beáta és munkatársai arra törekednek, hogy a fiatalok számára a könyvtár ne csupán kölcsönzőhely, hanem barátságos, inspiráló közösségi tér legyen. Ennek érdekében gyorsan beszerzik a legújabb, fiataloknak szóló könyveket is. Nagy hangsúlyt helyeznek a tér megújítására is: modernizálták az olvasótermet, kényelmesebb és világosabb környezetet alakítottak ki. Az emeleten létrehoztak egy részleget, ahol a diákok nyugodt körülmények között készülhetnek a vizsgáikra. Ez a lehetőség különösen népszerű, sokan rendszeresen visszajárnak ide tanulni.
A Lévai járás működő könyvtárai a változó olvasási szokások és az anyagi kihívások ellenére is igyekeznek valódi közösségi terekké válni, ahol a digitalizáció és a személyre szabott szolgáltatások segítik a megmaradást. Míg egyes településeken a stagnálás az intézmények bezárásához vezet, addig az olyan pozitív példák, mint Érsekkéty, vagy az ipolysági és zselízi fejlesztések, azt mutatják, hogy a szakmai elhivatottság és az összefogás képes életben tartani a kulturális ütőereket.
Végső soron a könyvtárak jövője nem csupán a polcokon lévő kötetek számától, hanem a közösségépítő erejüktől és a folyamatos megújulásra való képességüktől függ. Ezért alapvető fontosságú, hogy a fenntartók és a pályázati források stabil hátteret biztosítsanak ahhoz, hogy ezek a helyszínek ne csupán poros raktárak, hanem élő szellemi központok maradhassanak.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2026/11. számában.
