Piramisok meredeznek a Dunából, Komáromnál?! – KÉPEKKEL
Bár tájainkon még nem öltött túl nagy méretet az extrém szárazság és az aggasztóan alacsony vízszint okozta aszályturizmus, ám főleg a kora esti órákban többen szívesen időznek a vízhiánnyal küszködő folyó- és tómedreknél. Sőt, akadnak olyan sétálgatók, akik azok medrébe is bemerészkednek, s a múltat idéző „kincsekre“ vadásznak. Ez idő tájt a komáromi vasúti hídnál, a Dunából meredező „piramisokat“ is kíváncsian nézegetik, találgatva, hogy azok mik is lehetnek...
Gráfel Lajos, nyugalmazott műemlékvédő Komárom „titkainak“, történelmi, kulturális és építészeti emlékeinek jeles ismerője erre a kérdésre is tudja a választ, amit ezennel megosztok az olvasóinkkal.
„Valóban, a Duna vízszintjének túlzott csökkenése eddig rejtett történelmi leleteket is láthatóvá tesz. Marian Hatina komáromi vasúti hídról készített fotóján is jól látszódnak a vízből meredező, méretes, megmunkált kőtömbök. Feltételezem, hogy azok az eredeti vasúti híd szerkezeti elemeinek maradványai, melyet 1909-ben annak a Feketeházy János hídépítő mérnöknek (1842 – 1927, Vágsellye) a tervei alapján emeltek és adtak át ünnepélyes keretek között, akinek köszönhető a többi között a komáromi Erzsébet-híd (építés ideje: 1891 – 92), a Párkány és Esztergom közti Mária Valéria-híd (1893 – 95), valamint a hajdani budapesti Ferenc József-híd (mai Szabadság-híd, 1894 – 96) léte is. Sajnos, az itteni hidat a visszavonuló német csapatok 1945 márciusában felrobbantották“ – magyarázta az elismert szakember.
Hozzáfűzte: mivel az említett hiányt pótolni kellett, ezért közel egy évtizeddel a II. világháború befejezése után Magyarország és az akkori Csehszlovákia, vagyis Dél- és Észak-Komárom között új vasúti hidat építettek, melyet szintén ünnepélyes keretek között, 1954. december 28-án adtak át rendeltetésének. Örvendetes, hogy az még mindig használatban van, s e napokban az elődje maradványait is szemrevételezhetik az azt eddig még sosem látott érdeklődők.
