Petőfi és Vörösmarty mellszobra - Pozsony, Védcölöp utca
A köztársasági elnöki palotától (Grassalkovich-kastély, Frigyes főherceg palotája) a pozsonyi vár felé tartó út a Védcölöp utca (Palisády). Nevét a város külső falainak védelmére készült cölöpsorról kapta, és a Nándorvárost választotta el az Újvárostól. Déli házsora a Nándorvároshoz, északi az Újvároshoz tartozott, írja Ortvay Tivadar.
Egyik északi irányba nyíló utcája az egykori Vörösmarty, ma Sládkovič utca. Számunkra most a Védcölöp és a Vörösmarty utcák sarkán álló szép épület az érdekes. A ma lakó- és irodaházként működő épületnek a Védcölöp utca felőli részén, az első és a második emeletek közti részen Petőfi Sándor, a másik oldalon Vörösmarty Mihály mellszobra található.
A Pozsony múltját ismerő Lehel Zsolt szerint a két mellszobrot Messmer Adolf díszítőszobrász, Rigele Alajos mestere készíthette.
A helytörténész évekkel ezelőtt a Hét szerkesztőségében fedezte fel a Védcölöp úti Petőfi-szobor mását. Kézbe véve a szobrot, meg is találta rajta a Messmer szignót. Az ismert pozsonyi helytörténész valószínűnek tartja, hogy a levéltárakban – egyelőre felfedezetlenül –ott lapulhat az építtetőre, a tervezőre, az építészre és az épület használati céljára vonatkozó válasz is.
Az épület külső jeleiből ítélve (különösen a babérkoszorús díszítés, a Védcölöp úti oldal korábbi vakablakai) alapján elképzelhető, hogy az építtető más, közhasznú feladatot is szánt az épületnek. Újrafotózva az épületet fedezték fel, hogy a saroktorony tetejét is babérkoszorú díszíti.
Kérdés, hogy az épületet egykor díszítő Vörösmarty-szoborról kapta-e a nevét hajdanán az utca, vagy a meglévő utca miatt került az épületre a költőóriás mellszobra. A Bratislavský topografický lexikon (Tatran, 1990) szerint az utca 1899-től 1921-ig viselte a Szózat szerzőjenek nevét.
Megjelent a Magyar7 2026/3. számában.
