Pázmány Péter síremléke Pozsonyban
A nagyváradi születésű protestáns Pázmány Péter még fiatal korában áttért a katolikus vallásra és belépett a jezsuita rendbe. Bécsben, majd Rómában tanult és Forgách Ferenc esztergomi érsek mellett tevékenykedett, végül a katolikus megújulás vezető alakja lett.
Papnevelő intézeteket, Nagyszombatban egyetemet, Pozsonyban jezsuita kollégiumot alapított. Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros fő műve az Isteni igazságra vezérlő kalauz, a katolikus hitvédelem nagyszabású rendszerezése. 1637. március 19-én halt meg és végakarata szerint a pozsonyi dómban temették el 1637. április 3-án.
A gyászszertartást Telegdi János kalocsai érsek celebrálta. Latin gyászbeszédet Szelepcsényi György esztergomi kanonok, szenci plébános mondott, a szertartáson magyarul Forró György nagyszombati rektor beszélt.
Pázmány Péter sírja után már 1859-ben Knauz Nándor történész is kutatott, ekkor tervezték el síremléke felállítását is. Végül Komlóssy Ferenc pozsonyi prépost kezdeményezése vezetett oda, hogy 1914-ben megvalósulhatott a terv, felavatták Rigele Alajosnak a dóm szentélyében elhelyezett szobrát. Pázmány kezében fő művét, az Isteni igazságra vezérlő kalauzt tartja.
Az ellenreformáció diadalmas képviselőjének tehát egy híján 300 évvel fő művének 1613-as megjelenése után állítottak emléket a pozsonyi dómban.
Pázmány Péter sírja pontos helyének a felkutatása minden korban felmerült. A Szlovák Püspökkari Konferencia 2010-ben jelentette be, hogy a pozsonyi Szent Márton-dómban megtalálták Pázmány Péter földi maradványait. A feltárás folyamatáról 2013-ban Pozsonyban dr. Haľko József, a pozsonyi magyarok akkori lelkipásztora, egyháztörténész számolt be.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2025/4. számában.
