2024. április 26., 18:33

Ősi kinccsel gazdagodnak a mai rovásírók

Örvendetes, hogy sok felvidéki alapiskolában a magyarórákon legalább érintőlegesen foglalkoznak a rovásírással, amelynek több időt a szakköri tevékenység keretében szentelnek. A Palóc Társaság bő két évtizeden át volt a felvidéki rovásírás vetélkedő fő szervezője. A Covid miatti kényszerszünet után azonban már két tettre kész pedagógus, Salgó Gabriella és Vörös Hajnalka irányításával rendezték meg az Ősi Tudás – Kistérségi Rovásírás-vetélkedőt tavaly Érsekújvárban, idén pedig Komáromban.

 

Verseny
Fotó: A szerző felvétele

A szakma által leginkább támogatott nézet szerint az arámi eredetű türk írás egyik családjához tartozik a magyar rovásírás, amelyet őseink az 5–6. század táján sajátítottak el. Egy másik elgondolás szerint az ómagyar írás közeli kapcsolatban van több más ókori, így a föníciai, az egyiptomi és a sumér írással, s ekképp azt a mintegy 35 ezer évvel ezelőtt egész Eurázsiában elterjedt írásrendszer részének, vagyis az emberiség legősibb kulturális kincsének tartja.

Szép számmal kerültek elő főként középkori rovásírásos emlékek, s nem túlzás azt állítani, hogy az újjáéledt rovásírás főként a magyar őstörténet szkíta–hun–avar–magyar kapcsolat hívei körében éli reneszánszát. Ezt az értéket egyre többen használják a nemzeti önazonosság kifejezésére és erősítésére, rovásírással írt könyvek jelennek meg, tanfolyamok telnek meg érdeklődőkkel.

Kistérségi rovásírás-vetélkedő Komáromban

A komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpontban 11 oktatási intézmény, illetve szervezet 51 versenyzője mérte össze tudását, sőt, a viadalt egyedi rajzverseny is színesítette. Egy iskolából ugyanabban a kategóriában legfeljebb hárman versenyezhettek. A felvidékiek mellett Vácról és Szobról is érkeztek fiatalok.

A köztudatba lassacskán bekerülő, a 18 év felettiek D kategóriájába közép- és főiskolások, valamint dolgozó fiatalok is jelentkezhettek, akár a Felvidéki Rovók oldalon keresztül is. 

A vetélkedő elején Vörös Hajnalka fő szervező tolmácsolta Z. Urbán Aladárnak, a Palóc Társaság elnökének az üdvözletét, a Palóc Társaság által Komáromba küldött vándoroszlopra pedig Juhász Tímea, a Marianum igazgatóhelyettese tette fel a nap emlékszalagját.

Verseny
Fotó:  A szerző felvétele

 

A verseny az írásbeli feladatok megoldásával kezdődött, 45 perc alatt kellett rovás jelekre átírni a kapott latin szöveget. Ezután rovásírással írt szöveget kellett felolvasni. A legkisebbeknek Jókai Mór meséi alapján állították össze a feladatokat, a nagyobbak feladataihoz Forrai Sándor írásaiból merítettek.

Akár titkosírásként is használható?   

– Másodikos koromtól, három éven át az iskolai szakkörben tanultam a rovásírást. Mindig érdekelt, hiszen ez által kis időutazást teszünk az őseink korába, többet megtudunk róluk. Írni és olvasni is szeretek, de nekem az írás tűnik nehezebbnek az olvasásnál – mondta Fördős Viktória, a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont ötödikes tanulója. Viccesen hozzátette, a rovásírás titkosírásként is használható, mert ha a tanítási órákon írogatnak egymásnak, s eközben „lebuknak”, a szöveget nem minden tanítójuk tudja elolvasni.

Gyarmati Pál Gergely, a váci Karolina Katolikus Általános Iskola, Székesegyházi Kórusiskola és Alapfokú Művészeti Iskola 10. osztályos diákja immár hat éve foglalkozik a rovásírással.

Már kiskoromtól történésznek készülök, két kedvencem az ókori Egyiptom és a magyar történelem. Köztudott, hogy az ókori Egyiptomban hieroglifákkal írtak, s mikor szembesültem azzal, hogy az elődeink is rótták a betűket, az ősmagyar rovásírás nagyon felkeltette az érdeklődésemet. Ötödikben kértem egy rovásírás-ábécét a rovásírás szakkört vezető történelemtanáromtól. Nagyon gyorsan megtanultam, gyorsabban, mint egyben elolvasni egy szót vagy egy mondatot"

Három éve foglalkozik a rovásírással Németh Viktória, a dunaszerdahelyi Szabó Gyula Alapiskola kilencedikes tanulója. 

– Azért kezdtem önszántamból foglalkozni az ősi magyar írásmóddal, mert nagyon érdekel. Írni gyorsan megtanultam, a mai írásbeli feladat sem okozott nehézséget, az elolvasandó szöveg azonban nehezebbnek tűnt, de azzal is megbirkóztam. Büszkék lehetünk arra, hogy a magyarság ilyen érdekes írásmóddal rendelkezett, s nem szabad hagyni, hogy az feledésbe merüljön.

 

Nem csak az arany sávosok nyertek...

A rovásírás versenyen nincsenek győztesek és vesztesek, csak arany, ezüst és bronz sávos versenyzők vannak. 

Az aranysávosok:

A kategória: Szajbert Boglárka, Surányi Brigitta, Viglas Bálint, Sztarovics Dóra, Farkas Krisztina Réka, Kvarda Abigél, Lantos Johanna, Kocur Anna, Göndör Orsolya; 

B kategória: Zoljánszky Mária, Sztarovics Anna, Kontár Noémi; 

C kategória: Gyarmati Pál Gergely, Antal Tímea, Matuška Margaréta, Urban Emma, Asztalos Emma, Hegedűs Hanna, Nyári Dávid Gergő; 

D kategória: Száz Balázs. 

 

A rovásírás megihletett több fiatal alkotót, a meghirdetett rajzpályázat legjobb műveit Vas „Bodzsi” Katalin és Németh Csilla marianumi képzőművész-tanár választotta ki, illetve értékelte. Öt rovásírással ékesített alkotás kapott arany, nyolc pedig ezüst sávos besorolást.

A szervezők, Vörös Hajnalka és Salgó Gabriella szerint sok versenyző mesteri szinten, gyöngybetűvel írt, olvasás közben is alig hibázott, s a versenyláz tovább él bennük, így remélhetően jövőre is lesz egy iskola, ahol megtarthatják az Ősi Tudás – Kistérségi Rovásírás-vetélkedőt.

Megjelent a Magyar7 2024/17. számában.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.