Orvosi konferencia Ipolyhídvégen
2021. július 16-án az ipolyhídvégi művelődési otthonban tartották a Covid–19 megbetegedés következményei és rehabilitációja, valamint a rákbetegség gyógyítása című szakmai konferenciát.
A szakmai tanácskozás védnöke Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere volt, akit az ünnepi rendezvény során a nagykürtösi járási Ipolyhídvég díszpolgárává avattak.
Budapest, Vas megye, Nyírmeggyes, Révfülöp, Sárvár és Nagypáli után Ipolyhídvég találta őt méltónak az ilyen jellegű címre. Míg Magyarországon a világjárvány káros hatásaival szembeni eredményes küzdelméért, addig Ipolyhídvégen a kiemelkedő orvosminiszteri tevékenységéért, valamint a határon túli kapcsolatok ápolásáért kapta a kitüntetést.
A köszönet után a miniszter, hangsúlyozva, hogy a közép-európai régiót millió szál köti össze, történelmi-társadalmi fejtegetésbe kezdett.
– Azt tapasztaljuk, hogy Európában, az euroatlanti világban mintha egyfajta köztes állapot, interregnum lenne, amikor az emberek nem tudnak, vagy nagyon sokszor nem is akarnak már úgy élni, ahogy tették. Ahogyan az őseik éltek. Látjuk, hogy Európa kezdi elveszíteni a gazdasági hatalmának a jelentős részét, politikai befolyása csökken. Nagyon sok jel mutat arra, hogy a liberalizmus a végnapjait éli. Felvállalhatatlan, hogy a migráció során olyan embertömegek kerüljenek ide, ebbe a térségbe, akiknek más a történelmük, az életszemléletük, az életmódjuk, mások a céljaik, és nem sikerül őket integrálni. Napkeletre tekintve három-, négy-, ötezer éves ősi kultúrák emelkednek fel, prosperálnak gazdaságilag és veszik át a gazdasági hatalmat. Nincs identitászavaruk, tudják, ők kik, tudják, mit csinálnak, illetve mit akarnak csinálni. Nincs demográfiai krízis, nincs ideológiai probléma.
A tárcavezető arra is válaszolni próbált, mit tehet Közép-Európa ebben a nem egyszerű helyzetben:
– A hagyományainkra, a közös történelmünkre, a közös kultúránkra lehet támaszkodni. Arra az életszemléletre, ahogyan a világot látjuk, és ami Közép-Európában, a Kárpát-medencében rendkívül hasonló. Ezer szálból épült fel a magyar kultúra, s a régió addig virágzott, amíg egységes volt.
Amióta szétdarabolták gazdaságilag, közlekedésben, ideológiákban, azóta a sorsunk megbicsaklott. Ha transzcendentálisan nézzük, a Szent Korona jogai soha nem szűnnek meg. Szünetelhetnek, mint ahogy szüneteltek a történelem során sokszor, de a jogokba való visszahelyezés mindig megtörtént. A jövő az én megközelítésemben az, hogy minden itt élő nemzet érezze ezt a régiót a saját hazájának.
A rendezvényt, amelyen az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi ügyekért felelős államtitkára, Lőrinczi Zoltán is jelen volt, a Magasmajtényi Hagyományőrző Népzenei Együttes és az ipolynyéki Palóc Népdalcsoport fellépése színesítette, a hangsúly azonban az orvosi témájú szakmai előadásokon volt. Mielőtt ezek elkezdődtek volna, Ipolyhídvég polgármestere, Lestyánszky Viktor egy-egy emlékplakettet átadva köszönetet mondott a helyi egészségügyi dolgozóknak a példás hozzáállásukért és a koronavírus-járvány ideje alatt elvégzett munkájukért.
A legidőszerűbb témájú kétségkívül az Országos Onkológiai Intézet klinikai főorvosának, Madurka Ildikó Eszternek az előadása volt. Mint kiderült, kollégáival együtt még 2019. december elején egy fiatal, Amszterdamból érkező férfit kezelt, aki magas lázzal, hasmenéssel, keringés- és vesefunkciók nélkül, zavart tudattal került hozzájuk az Országos Onkológiai Intézetbe. Életben tartását csak és kizárólag a műtüdő-kezeléssel lehetett végezni.
– Minden ismert kórokozót megpróbáltunk kimutatni, s minden eredmény negatív lett. Fogalmunk sem volt, mi baja a páciensnek. Ahogy később jöttek a hírek, egyre jobban megijedtünk, és egyre biztosabbak voltunk abban, hogy valójában ő volt az első koronavírusos beteg Magyarországon
– mesélte a szakember.
Majd elárulta, hogy a koronavírus-járvány egyes szakaszaiban a szakmája hozzávetőlegesen nyolc-, tízszeres terhelésnek volt kitéve. Normális békeidőben Magyarországon egyszerre mintegy kétszáz embert lélegeztetnek az intenzív osztályokon; ezzel szemben a koronavírus-járvány csúcsán, a harmadik hullámban csak a koronavírus miatt lélegeztetett betegek száma jócskán meghaladta az 1500-at.
Az orvostudományi előadások során teret kapott az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa, Polgár Csaba, akinek a nevéhez fűződik a gyorsított, részleges emlőbesugárzás klinikai gyakorlatba történő bevezetése. Előadott az Országos Onkológiai Intézet tüdőtranszplantátor professzora, Gieszer Balázs, valamint a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika főorvosa, Daróczi László szívsebész.
Az estig tartó konferencia a koronavírus-járvány áldozatainak emlékére megépült emlékmű megkoszorúzásával, valamint a remény fájának elültetésével zárult.
Mint Lestyánszky Viktor elmondta, az emlékmű egyben főhajtás is az egészségügyi dolgozók áldozatos és hősies munkája előtt a járvány megfékezésében.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/29. számában.
