Ocskay László kivégzésének helye - Érsekújvár
A Rákóczi-szabadságharc idején mindvégig fontos szerep jutott Érsekújvárnak, a vár épületeinek, a prímáspalotának és a ferences kolostornak. (A prímáspalotában szállt meg egy éjszakára Zrínyi Ilona két gyermekével, amikor Munkácsról Bécsbe hurcolták.)
Érsekújvár 1704. november 16-án került Bottyán János vezetésével a kurucok kezére. Ettől kezdve a kuruc mozgalom nyugati központja lett, és az év végén a fejedelem is megjelent Érsekújváron, mert ott tartott haditanácsot. Bercsényi 1704 és 1708 között nagyon gyakran tartózkodott Érsekújváron, ilyenkor mindig a ferencesek kolostorában szállt meg. A kolostor falán ma is megtalálható az emléktábla Bercsényi nevével.
II. Rákóczi Ferenc 1706-ban hosszabb ideig tartózkodott Érsekújváron, ahol fegyverszüneti tárgyalásokat folytatott, és az 1708-as trencséni vereség után a kuruc állam egyetlen nyugati erőssége Érsekújvár maradt.
A város még egy alkalommal játszott – igaz, nem dicső – szerepet a szabadságharc idején, mégpedig akkor, amikor a kuruc hadsereg legendás és kalandos életű brigadérosa, Ocskay László áruló lett. Ocskay kalandos előélete során már szolgált Pálffy János császári tábornok huszárezredében, így került vele újból kapcsolatba, s amikor az számára mentelmet ígért, huszárezredével átállt a császáriak oldalára. Egyik tisztje, Jávorka Ádám hadnagy azonban regénybe illő körülmények között elfogta. Érsekújvárra szállították, s itt a hadbíróság döntésére kivégezték. Ocskay kivégzésének helyét a mai Fő téren a tér burkolatában egy bronzból készült tábla jelzi: OL – 1710.
Egyébként a Fő tér meghatározó épülete a Szent Kereszt Felmagasztalása-templom, amely a 16. század második felében épült. Előtte áll tájaink egyik legszebb barokk Szentháromság-szobra – ismeretlen olasz mesterek munkája –, amelyet az 1740-es pestisjárvány után, 1749-ben állítottak.
Megjelent a Magyar7 2024/16.számában.
