Nógrád közművelői
A magyar kultúra napja alkalmából rendezett Újévi Operettgála keretében Füleken átadták a Nógrád Közművelődéséért Díjat, amelyet a Csemadok Nógrádi Területi Választmánya és alapszervezetei, valamint a régió magyar polgármesterei alapítottak. Ezúttal öt egyéni díjazottat és egy csoportot tüntettek ki, akik nem csupán a Losonci járásban, hanem országos szinten is ismertek, illetve a régió kulturális és művészeti életében pótolhatatlan munkát végeznek.
Agócs Sándor
A nógrádi régió egyik legismertebb tárogatóművésze már hatéves korában megismerkedett a hangszerrel, és azóta sem tette le. Tanítómesterei a nagyapja és az édesapja voltak, akik maguk is tárogatóztak, sőt készítették a hangszereket. Kitűnő zenei érzékének köszönhetően szinte mindent el tud játszani hallás után. Kiskorában a tárogató még nehéznek bizonyult, ezért a szék karjára támasztotta, hogy muzsikálni tudjon, majd édesapja egy speciális állványt készített neki. Első komolyabb szereplése nagyközönség előtt 1993-ban, 11 évesen Füleken, a II. Palóc Napokon volt. Azóta megszámlálhatatlan fellépéssel büszkélkedhet a szűkebb régiónkban, sokat szerepelt a Csemadok rendezvényein, fesztiválokon, de Magyarországon is.
Mihalovics Zsófia
A 17 éves lányt a néphagyomány, a néptánc, valamint a népdal szeretete már hatéves korában megérintette. Akkor lett tagja a Rakonca Néptáncegyüttesnek. Aktívan foglalkozik a népdalénekléssel is. Hétéves korában arany sávos minősítést kapott a Hallottad-e hírét népdalversenyen, valamint nemzetközi versenyeken is sikeresen szerepelt és elnyerte a Seszták Julianna-díjat. Tavaly Budapesten a Vass Lajos Népzenei Versenyen Vass Lajos Nagydíjban részesült, valamint az Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny többszörös arany sávos előadója. Pályáját, illetve útját Varga Lia egyengeti, aki mind az éneklés, mind a mesemondás területén mentorálja, de mint mondja, sokat köszönhet szüleinek is. Fiatal korához képest aktív közösségi ember, a versmondás és a színjátszás területén is sikereket ért el.
Tóth Zsolt
A Csemadok ragyolci alapszervezetének a vezetőségi tagja igazi közösségi ember. A nyolcvanas évek közepén megújult Ragyolci Nógrád Tánccsoporttal a több mint 30 év során bejárta, „betáncolta” Nógrád falvait, városait és sok külföldi színpadon is fellépett. Amellett, hogy mindig jókedvre hangolja társait, elhivatott hagyományőrző, hiszen a ragyolci farsang és a hétfői asszonybál több évtizedes résztvevője, szereplője. Igazi palóc házigazda, aki a Csemadok-rendezvények, a gulyásfőző versenyek elsőrangú szakácsaként, a történelmi megemlékezések szervezőjeként, valamint az összetartozás napjának éltetőjeként ismert. A ragyolci közösség összefogása, éltetése számára hitvallás.
Takácsné Édes Katalin
A Salgótarjánban élő nyugalmazott történelem–ének–zene szakos tanárnő több mint négy évtizedes pedagógusi és kórusvezetői munkájával generációkat vezetett be a zene világába. 1978-ban kezdett tanítani, pályafutása során nagy odaadással irányított számos iskolai és városi kórust. 2010 őszétől a fülekpüspöki Pro Musica Női Kar szakmai vezetője, a kórus életének meghatározó alakja. Teljes odaadással, szakmai igényességgel és hatalmas szeretettel építi a közösséget. Vezetésével a Pro Musica Női Kar nemcsak megerősödött, hanem számos rangos fellépést és szakmai elismerést is elnyert, köztük népzenei minősítéseket és a Nógrád Közművelődéséért Díjat. Takácsné Édes Katalin munkássága hidat képez Nógrád vármegye és a felvidéki magyarság között.
Makainé Simon Katalin
A füleki Melódia Női Kar karnagya a Salgótarjáni Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskola magánének tanszakának tanára. Karnagyként küldetésének tekinti a míves éneklés tanítását és a kórus-éneklés népszerűsítését. Hisz az ének közösségformáló erejében és fontosnak tartja a hazai és a határon átnyúló együttműködés ápolását. A füleki kórus karnagyaként 2008-tól tevékenykedik, vezetése alatt az énekkar Fülek város kulturális életének meghatározó szereplőjévé vált. Vezényelte az énekkart a budapesti Parlamentben, a trogiri Szent Lőrinc-székesegyházban, a Prágai Adventi Kórustalálkozón, a parajdi sóbányában, valamint a Jesolói Nemzetközi Zene- és Táncfesztiválon. Vezetésével a kórus arany és ezüst sávos minősitést ért el a Kodály Napokon és a Közép-szlovákiai Megyei Egyházzenei Kórusversenyen (Chrámová Pieseň). Makainé Simon Katalin munkássága elismeréséül korábban Polgármester-díjban és Fülek Város Díjában részesült.
Pro Kultúra Füleki Férfikar
Az 1920-ban megalakult Magyar Énekkör, a későbbi Munkásdalárda, a Csemadok és a Kovosmalt Üzemi Klub mellett működő Munkás Énekkar, a Füleki Férfikar mind ugyanazt a csoportot jelenti, a jelenleg is működő Pro Kultúra Férfikart, amelynek az évek során csak a neve és a tagjai változtak. A kóruséneklés szeretete, a magyarság kultúrájának szolgálata továbbra is mindnyájuk szívügye. A szakmai elismerések és sikerek leginkább Fehér Miklós karnagynak köszönhetők, hiszen a kórust csaknem profi szintre emelte, így a galántai Kodály Napok sokszoros aranykoszorús elismerésére találták érdemesnek. A Szlovák Köztársaság Arany Érdemérmét századik évfordulója alkalmából kapta a kórus. A legrangosabb szereplések között meg kell említeni a Pesti Vigadó-beli, a Budapesten a Magyar Kultúra Alapítvány székházában rendezett koncertet, a zeneakadémiai hangversenyt, illetve a Debreceni Református Nagytempolmban adott koncertet. Felvidék egyedüli férfikórusának jelenlegi női karmestere Sósik Réka, illetve férje Sósik Szilárd, a kóruselnök Mag Attila.
A díjazottaknak ezúton is gratulálunk! Értékteremtő munkájukhoz a továbbiakban is sok erőt kívánunk!
