Nógrád és Polyána-Hegyalja rejtett kincseinek nyomában
A minap volt szerencsém részt venni a Szlovák Turisztikai Képviselet által szervezett tanulmányúton. Bevallom, nógrádiként nekem is tartogatott újdonságokat a program, de igazából ez volt a hétvége célja, hogy ne csak a külföldieknek, hanem a belföldieknek is szolgáljanak új élményekkel.
A Nógrád és Polyána-Hegyalja Idegenforgalmi Szervezet a régió idegenforgalmát hivatott fejleszteni és támogatni. Igazgatója, Tomáš Krahulec és Soňa Jelínková, a Szlovák Turisztikai Képviselet vezetője mutatta be a térség szépségeit, rejtett kincseit.
Az alsósztregovai Madách-kastélyban korábban egy rendezvény kapcsán már jártam, de akkor nem volt időm részletesen megismerni a múzeumot. A mostani tárlatvezetéssel egybekötött látogatás viszont sok új ismeretet adott. Dana Veselovská kurátortól sok egyéb mellett megtudtam, hogy a kastély központi része a palotaterem, mely egykor közösségi alkalmak helyszíne volt. Ma például itt adják össze a házasulandó párokat is. A kastélyban berendezett irodalomtörténeti kiállítás tizenegy teremben állít emléket Madách Imre életének és világhírű művének, Az ember tragédiájának.
Az első egységben azt a tárgyi és szellemi világot mutatják be, amely a mű íróját körbevette. A kiállítás második egysége élményszerűen idézi fel Az ember tragédiája korszerű, ma is érvényes mondanivalóját.
Madách Imre leszármazottai 1935-ben hagyták el a kastélyt. Az eredeti bútorok elpusztultak, ezért a múzeum berendezésekor a történészek csak korabeli fényképekre és Madách unokaöccsének, Balog Károlynak a visszaemlékezéseire hagyatkozhattak. A múzeumban irodalom-órákat is lehet tartani. A diákok ugyanis különböző kosztümökben játszhatják el Az ember tragédiáját, belebújhatnak akár Ádám, Éva, az Úr, vagy Lucifer bőrébe is – mondta a kurátor.
A kastélyt körülölelő parkban pedig modern múzeumpedagógiai eszközökkel és információs táblákkal ellátott tematikus út található. A Madách-kastély egész évben látogatható, évente több mint hétezer vendéget vonz.
Innen a nagykürtösi borutat vettük célba, és a térség egyik borászatába, a bioborok készítésével több évtizede foglalkozó nyényei Domin&Kušický családi vállalathoz látogattunk el, amelynek borait meg is lehetett kóstolni. A sokéves szőlőtermesztési és borászati tapasztalattal rendelkező Ján Domin az 1990-es években kezdte el kamatoztatni tudását a családi borászatban. 2017-ig aktívan részt vett a borászat fejlesztésében, napjainkban lánya, Diana és férje, Tibor vezeti a céget, amelynek célja a terroir lélekkel teli borainak készítése. Mint elmondta, a szőlőtermesztésben és a borkészítésben a harmóniát és az eleganciát kereste. Számára a Bio és Organic szavak nem marketingfogásként szolgálnak, termékei előállításánál ezek a fő szempontjai. A borokról nem szeret sokat beszélni, hiszen azok magukért beszélnek. Aki arra jár, mindenképpen álljon meg egy kóstolóra.
Másnap délelőtt Gács felé vettük az irányt, ahol az egy éve nyílt Csontváry-emlékházat tekintettük meg. Az egykori óvodában életre hívott, kávéházzal kibővített múzeum interaktív módon eleveníti fel a Napút festőjének munkásságát és életét. A teljes kiállítás három nyelvű, szlovák, magyar és angol. A tárlat elkészítői az élményszerűségre törekedtek.
– Egy történeten keresztül mutatjuk be Csontváry életét. Az interaktív elemek segítségével – beleértve az érintőképernyőket, a Csontváry reprodukciókat, a vetítést, vagy a Csontváry életével kapcsolatos kvízt – megismerhetik azokat a helyeket, amelyek kapcsolódnak a festő életéhez – mondta Alexander Udvardy, a falu polgármestere, aki vállalta a tárlatvezetést.
A kiállítás egyes termeiben Gács történelme is megelevenedik, kiemelve a posztógyártást, amelynek a falu a hírnevét köszönheti. Bemutatják a térségre jellemző fazekasságot is, a látogatók például agyagedényt is készíthetnek anélkül, hogy bepiszkolnák a kezüket. Érdekes látnivaló a nagy terepasztal, amelyen Gács makettjét alkották meg.
Az 1853-ban Kisszebenben született Csontváry életének meghatározó helyszíne lett a nógrádi község. A gyógyszerésznek kitanult későbbi festőművész 1884 decemberében nyitotta meg patikáját a településen. Itt kezdett el festeni is. Napjainkban a Csontváry-életmű megközelítően 130 festményt számlál. Ezek mintegy harmadát a gácsi padláson fellelt művek teszik ki.
Az utunk Divény várába vezetett tovább, amely a közép-szlovákiai városok törökellenes rendszerében egykor jelentős szerepet töltött be. A vár maradványai között a Balassa és a Zichy család történetével is megismerkedhetünk. A község közepén magasló várromból pompás kilátás nyílik a rózsaszállási víztárolóra és a Tugári-karszt lankáira. A Zichy-kastélyként jegyzett és ma Divény község történeti múzeumának helyet adó épületet a helyi önkormányzat európai uniós forrásokból újíttatta fel, és gyönyörű kiállítást rendezett benne.
Az állandó kiállítás keretében a helyi Mindenszentek-templom és plébánia történetével, a környékbeli iparosok, céhek, manufaktúrák múltjával, a régió ásvány- és nemesérc kincseivel, valamint élővilágával is ismerkedhetünk. A magyar vendégeket magyar nyelven tájékoztató audioguide-ok fogadják.
Vasárnap délelőtt új kalandban volt részem. A vadregényes Ipolyon, életemben először, kipróbálhattam a raftingot, vagyis a vadvízi evezést, ami Rapptól Kalondáig tartott. Egy fiatalokból álló losonci csapat kezdeményezése ez, akik Nógrád turizmusát szeretnék fellendíteni, valamint megszerettetni az itt élőkkel a vízi turizmust. Azóta is rendszeresen szerveznek vízitúrákat, és mint mondják, egyre többen vágnak bele a kalandba, hiszen minden korosztály számára élménydús kikapcsolódás.
Egy csónakban hatan eveztünk. Voltak közöttünk szakavatottak és teljesen kezdők is. Jómagam az utóbbi csapatot erősítettem, és belőlünk volt több, így az első néhány száz méteren az evezéssel ismerkedtünk és próbáltuk irányban tartani a csónakot. Közben csodáltuk a táj szépségét és élveztük a csendet és a nyugalmat.
Az Ipoly folyót buja növényzet és szinte érintetlen partszakaszok jellemzik. A Rapptól Kalondáig vezető öt kilométeres vízitúrát mintegy másfél óra alatt lehet teljesíteni. Az idelátogatóknak csónak-, kajak- és kenukölcsönzést biztosít a Splavuj Ipeľ csapata, amely néhány évvel ezelőtt kitisztította a területet és mólókat építtetett. A folyó evezhető szakaszán a kihívást a benyúló fák alatti átbújások, illetve az összehangolt evezés jelenti. A raftingolást szinte minden korosztály élvezi, talán az egyik legjobb módja a kikapcsolódásnak a természet lágy ölén, felfedezve a környéket.
Rimakokava főleg a síelni vágyók körében ismert. Kevesen tudják, hogy a természet mellett a község is kincseket rejt. Egy régi parasztházban például a szövés, a Včelí kRaj méhészetben pedig a méhészkedés alapjait lehet elsajátítani. Keresztes Soňa, a Včelí kRaj (Méhrégió) polgári társulás alapítója Somorjáról költözött Rimakokavára. A párjával olyan helyet kerestek, amely természetközeli, amit itt találtak meg, és kezdetben nem is nagyon tudták, hogy mivel szeretnének foglalkozni.
A fiatal házaspár azt szeretné, ha a szolgáltatásaik egész évre kiterjednének. Nyáron fejezik be az apiházat, amelyben a méhek segítségével gyógyulhatnak, pihenhetnek az érdeklődők. A téli szezonban pedig mézkóstolóra és különféle kézműves-foglalkozásokra várják a látogatókat. Aki több napra maradna, annak az ekocentrumban szálláshelyet is tudnak kínálni.
Soňa Jelínková, a Szlovák Turisztikai Képviselet vezetője elmondta, egyre több utazási iroda foglalkozik Szlovákiával, melynek köszönhetően az ország egyre népszerűbb célponttá válik az utazók körében.
– Először vagyunk itt és nagyon sok újdonsággal találkoztunk. Vannak várak, kastélyok, gyönyörű természet, meleg víz, úgyhogy aktív és élményekkel teli hétvégét lehet itt eltölteni – hangsúlyozta a Szlovák Turisztikai Képviselet vezetője.
A Nógrád és Polyána-Hegyalja régió számos természeti látványossággal, erdőkkel, patakokkal és ásványi forrásokkal rendelkezik. Ezenfelül megőrizte egyedülálló és még mindig élő népi kultúráját is. A tanyasi rendezvények egyedi, érintetlen természettel, hagyományokkal való találkozást kínálnak a vidéki élet valódi varázsa mellett.
A Nógrád és Polyána-Hegyalja Turisztikai Desztinációs Menedzsment igazgatója, Tomáš Krahulec elmondta, a térségben 2012-ben jött létre a desztinációs marketing szervezet. Célja a fenntartható és versenyképes turizmus rendszerének kialakítása és fejlesztése. Ma már több mint 80 tagja van – köztük önkormányzatok, múzeumok, vállalkozások –, ezzel a legnépesebb TDM-szervezet Szlovákiában.
– A turisták a térség történelmi emlékeit – például a Mikszáth és Csontváry Kosztka Tivadar életéhez kötődő helyszíneket –, valamint a várakat és kastélyokat keresik fel előszeretettel, de a vízitúrázás is a népszerű tevékenységek közé tartozik. Aki fürdőélményekre vágyik, azt is megtalálja a térségben. A Losonc melletti Rappon a Novolandia termálfürdőben ráadásul sós termálvízben fürödhetünk. A medencéket a föld mélyéből feltörő reliktum tengervíz tölti meg, de Alsósztregován is van egy népszerű strand – nyilatkozta Krahulec hozzátéve, hogy a régió megismerését kifejezetten ajánlja családok számára, hiszen a térségben még nincs jelen a tömegturizmus, ezért garantált az élményszerű felfedezés és a kikapcsolódás lehetősége.
Megjelent a Magyar7 2025/21.számában.
