Nehéz helyzetben a csallóközi fürdőturizmus
A nagymegyeri és a dunaszerdahelyi termálfürdőket ugyan a párkányi Vadassal ellentétben nem zárták be, a turisták azonban bizonytalanok, ami a látogatók számában is megmutatkozik. Arra voltunk kíváncsiak, hogy júliusban - tehát javában a főszezonban - miként alakul a turizmus a két csallóközi üdülővárosban.
Az elmúlt évek talán legnehezebb nyara előtt állnak a nagymegyeri és dunaszerdahelyi szállásadók. Nemrégiben számoltunk be arról, hogy az üdülési utalványok egyre nagyobb fejtörést okoznak a számukra, most pedig a megcsappant turistalétszámmal kell szembenézniük.
Még középiskolai és egyetemi éveim alatt a nyaraimat brigádosként a nagymegyeri termálfürdőben töltöttem, és tisztán emlékszem, hogy a július 5-i államünnep volt lényegében a nyár csúcspontja, volt olyan év, hogy ezen a napon több mint tízezren váltottak jegyet a fürdőbe.
Az idei évben teljesen másképp alakultak a számok, a jó idő ellenére alig pár ezren lehettek a fürdőben. A Vadas körüli hercehurca lavinát indított el, az emberek láthatóan sokkal óvatosabbak, ami a látogatók számában is visszaköszön. A szlovákiai sajtóban futótűzként kezdtek terjedni az agyevő amőbáról szóló hírek, és hiába nem találtak a Vadas medencéiben ilyen baktériumot, a turisták sorra mondták/mondják vissza a foglalásaikat.
A termálfürdők forgalmának visszaesése az egyik dolog, a másik, sokakat érintő probléma a szállásfoglalások drasztikus visszaesése. Dunaszerdahelyen és Nagymegyeren is egyre több az olyan család, akik kizárólag a “turistázásból” élnek, és egy ilyen nehéz időszak akár anyagi csődbe is sodorhatja őket.
Nagymegyeren több évtizedes hagyománya van a turistázásnak, sokan a teljes vagyonukat ebben fektették, így ők rendkívül nehéz időszakon mehetnek keresztül. Egy általunk megkérdezett szállásadó elmondta, hogy az apartmanjuk 30 személy befogadására alkalmas, korábban pedig még nem fordult elő olyan, hogy július második hetében az összes szobájuk üresen állna.
- panaszkodott egy helyi szállásadó.
Az említett két termálfürdő medencéiből egyébként rendszeresen vesznek mintát, illetve minden nap takarítják azokat, és ezidáig sosem mutattak ki veszélyes baktériumokat. Talán a sajtóban rosszul lett kezelve az egész téma, az agyevő amőbától nagyon ritkán betegszenek meg az emberek, az egész világon éves szinten nagyjából tíz ilyen eset fordul elő. Július elejére az is kiderült, hogy az elhunyt kisfiú sem a Vadasban fertőződött meg a halálos baktériummal, a párkányi fürdő vizéből vett minták ugyanis nem mutatták ki az amőba jelenlétét.
Az emberek azonban rendkívül óvatosak, ott motoszkál a fejükben a gondolat, hogy mi van akkor, ha épp a nagymegyeri vagy a dunaszerdahelyi fürdőben fertőződnek meg.
Ennek esélye szinte egyenlő a nullával, ennek ellenére továbbra is sorra mondják vissza a foglalásaikat elővigyázatosságból. Így viszont nem csupán a fürdők, de a helyi szállásadók is padlóra kerülhetnek, évtizedek munkája lehet oda egyik napról a másikra.
