Negyven éve a magyar kultúra hangja: Galántára érkezik a 100 Tagú Cigányzenekar
A cigánymuzsika tette világhírűvé Galántát – a helyi legendák szerint a nagy zeneszerző, Kodály Zoltán is a galántai cigányokkal muzsikált gyerekkorában, az ő közegükben érezte a zene ritmikus, lüktető varázsát. A galántai cigányok a Monarchia ideje alatt a bécsi császári udvarba jártak muzsikálni. Most Galántára érkezik a hírneves 100 Tagú Cigányzenekar.
Galánta városa különleges zenei eseménynek ad otthont: Budapestről érkezik a világhírű 100 Tagú Cigányzenekar, a világ legnagyobb roma szimfonikus együttese. A „Magyar Örökség” díjas zenekar, amely a Guinness-rekordok könyvében is szerepel, felejthetetlen koncerttel készül a galántai közönségnek.
A monumentális előadáson Liszt, Brahms, Csajkovszkij és más klasszikus zeneszerzők művei csendülnek fel, különleges, szenvedéllyel teli, cigányzenei átiratban. A zenekar egyedi hangzása ötvözi a klasszikus zene mesterségbeli pontosságát a magyar cigányzene tüzes, sodró erejével.
A hírneves együttes Debrecenben a Főnix Arénában tartja karácsonyi nagykoncertjét, Horváth Tamás művész vendégszereplésével. Ezután, december 22-én a legendás együttes 50 taggal érkezik Galántára, hogy a felvidéki közönséget is megtartsa a virtuóz cigánymuzsika szeretetében.
Jegyek a www.domkulturyga.sk oldalon, valamint személyesen a galántai mozipénztárban és a Programirodán (1. emelet, 55-ös ajtó) vásárolhatók meg 39 euróért.
A Magyar Örökség-díjas 100 Tagú Cigányzenekar nevét, s eddigi teljesítményét méltán őrzi az Aranykönyv és a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeuma – olvasható a zenekar bemutatkozójában. Az idén éppen negyven esztendeje született világhírű társulat klasszikus szimfonikus zenekarként működő együttes, a világon egyedülálló zenei formáció. A 100 Tagú Cigányzenekar hagyományápoló művészeti tevékenysége felbecsülhetetlen érték, nincs párja a világon. Komolyzenei – többek között Liszt, Bartók, Kodály, Hubay, Erkel, Brahms, Csajkovszkij, Sarasate, Strauss – művek mellett tradicionális magyar cigánymuzsikát, magyar nótát és népdalt játszanak.
A zenekar létrejöttét, megalakulását 1985 áprilisában szomorú esemény inspirálta. Az akkori prímáskirály temetésére, a hagyományok szerint több száz zenész gyűlt össze az ország több városából. Régi cigány szokás szerint, muzsikával kísérték végső útjára a felejthetetlen zenészt és nótaszerzőt id. Járóka Sándort. A jelenlévők közül sokan úgy gondolták, nem csak ilyen fájdalmas eseménynek kellene összehoznia a kiváló muzsikusokat. Megfogalmazódott, hogy egy megszervezett nagy létszámú koncertképes zenekarra van szükség, mely betölti a több éve fennálló szellemi űrt.
Ezek után az alapítók – Berki László, Mészáros Tivadar, Boross Lajos, nekifogtak, hogy a tervet meg valósítsák. Több hónap eredményes előkészület után 1985. november 2-án megalakították hivatalos nevén a "Budapest Cigányzenekar Országos Kulturális Egyesületet", csak később lett a muzsikusok által "elkeresztelt", és az attól kezdve világhírű 100 Tagú Cigányzenekar.
A 100 Tagú Cigányzenekar 40 éve a magyar kultúra hangja, amelyet a világ minden táján hallanak.
