Ne hagyják veszteni a kismácsédi templomot – szavazzon Ön is egy értékes freskó felújítására
Második helyen áll a Szlovákia Kincsei országos szavazásban a kismácsédi Antiochiai Szent Margit-templom 14. századi falifreskója. A VÚB alapítvány által kiírt versenyen 50.000 eurót lehet nyerni a kulturális műemlék-kincs megmentésére. Ha ön sem szeretné, hogy egy magyar eredetű kincs az enyészeté legyen, adja SMS-ben szavazatát az alig hatszáz lelket számláló mátyusföldi község templomának. Vasárnapi lehet szavazni - mutassuk meg a felvidéki erőt.

Kismácséd határában áll egy csodálatos templom. Úgy magaslik a szántóföld szélén, mint egy védőbástya. A 13. századi, román stílusban épített templomban egy rendkívül ritka, 14. századi freskó található. A VÚB alapítvány által meghirdetett „Szlovákia kincsei” online versenybe is benevezték ezt a freskót.
A cél: megmenteni az idő vasfogától a műkincset. Az alapítványtól az első helyen végzett műremek 50.000 eurót kap, hogy egy szakember restaurálja a nyertes kincset.
A fináléba jutó kilenc szlovákiai építményt, műremeket 150 jelölt közül választották ki. – Már ez a jelölés és versenybe jutás nagy megtiszteltetés a falunak, illetve annak keresztény közösségének – tudjuk meg Nagy Mónikától, Kismácséd polgármesterétől. Elárulta, ő mindenhol elmondja az utóbbi hetekben, hol és hogyan kell szavazni, sikerült is a második helyre felküzdeniük magukat.
Kismácséd település alig hatszáz főt számlál, így nagyon fontos számukra, hogy az egész mátyusföldi régió, sőt ha távolabbra is kitekintünk a felvidéki magyarság mögéjük álljon, és adjon egy szavazatot egy különleges, magyar eredetű freskóra.
Az első helyen az ótátrafüredi templomtorony áll jelenleg, több mint 6000 szavazattal. A kismácsédiak az egész verseny folyamán a második helyen állnak, így a fináléba fordulva szeretnék még „megnyomni” a szavazatok számát. Szavazni június 15-ig, 23:59-ig lehet, azaz vasárnap éjjelig.
Szavazni a kiváalsztott, tetsző műemlék megmentésére a https://www.nadaciavub.sk/poklady/ felületen kell. Minden Szlovákiában regisztrált telefonszámról csak egy szavazat mehet el. Az SMS kód, amelyet a szavazat érvényesítéséhez meg kell adni, ingyenesen érkezik meg a szavazó mobilkészülékére.
– magyarázza Nagy Mónika polgármester.
Kismácséd temploma a település délkeleti határában, a szántóföld szélén található. Védőszentje Antiochiai Szent Margit. Antióchiai szent Margit a folyók, vizek mellett épült templomok védőszentje. A 13. században a Magyar Királyság patrónája, de a terhes, várandós asszonyok, a szülő nők és a családok védelmezője is. Szent Margit ünnepét az egyház július 20-án ünnepli. Július 13-án van a kismácsédi búcsú. A búcsú értelmezése a bűntől való búcsúzás, vagyis a gyónás. Az első kismácsédi búcsút 1727-ben tartották.
Írott források híján a templom falai, építészeti részletei vallanak múltjáról. Téglány alaprajzú hajójának keleti oldalához négyzetes szentély kapcsolódik, egyszerű félkördiadalívvel. Az egész épület téglából készült a XIII. században. Déli oldalán láthatók a nemrég feltárt román stílusú ablaknyílások, a téglafal nyugati oldalán is folytatódik a farkasfogdíszítés, ami – a nyugati bejárattal együtt – azt bizonyítja, hogy a templom eredetileg torony nélküli volt. A szentélyt dongaboltozat, a hajót kétszakaszos álkeresztboltozat fedi – ez utóbbi, valamint a barokk sekrestye az 1600-as évekből származik. A szentély kicsiny, kőből faragott keresztelőmedencéje a román korból, a vékony lábakon nyugvó orgonakarzat 1909-ből származik.
A vaskos, lőréses falú, zömök nyugati torony gótikus formát és arányokat mutat. A templom XV. századi átalakításakor emelhették, ekkor készült kőkeretes, vállköves kapuja, vélhetően egy időben a déli oldal csúcsíves ablakpárjával és egy új, gótikus hajóboltozattal. Négy fiatornyos, hegyes gúlasisakja a Kisalföldre jellemző tájkép „tartozéka”.
A templom további érdekessége maga az épület elhelyezkedése-a szántóföld közepén, az egykori települések központjában, a legmagasabb földrajzi ponton. További érdekessége a templomot körülvevő téglafal, amely 1633-ban épült.
A toronyban látható hatágú csillag és félhold 1783 után, feltehetően 1880 és 1903 között került a helyére. Egyházi értelmezésük szerint a nap (a hatágú csillag) Jézus ragyogását, a félhold Szűz Máriát szimbolizálja. Az 1984-ig lengő lófarok eredete, jelentése ismeretlen.
Nagyobb renoválásokra 1729-ben és 1880-ban került sor, a most is tartó régészeti feltárás 2009-ben kezdődött.