Nagymegyeri diákok remeklése
A Tompa Mihály Országos Verseny idei érsekújvári döntője két sikert is hozott a nagymegyeri Bartók Béla Alapiskolának. Az érdem azonban leginkább a diákoké, Németh Dávidé és Czajlik Csongoré, illetve felkészítő tanáruké, Méry Máriáé.
Marika mindjárt az elején hangsúlyozta, hogy áldás ilyen gyerekekkel dolgozni, hiszen nemcsak magyar irodalomból remekelnek, hanem más tantárgyak versenyein is kiváló eredményeket érnek el.
– A két fiúnak már annyi egyese van, mint égen a csillag, így másképpen kell őket ösztönözni. A pozitív hozzáállás és a humor nagyon sok esetben segít, és az, hogy a diákok nyelvén tudjuk a gondjaikat megbeszélni, partnerként tudjuk kezelni őket. Az alapmotivációjuk azonban megvan, e nélkül nem is tudnánk ilyen szép eredményeket elérni. Viszont vannak olyan pillanatok, amikor a támogatás, a bátorítás elengedhetetlen, hiszen még a legjobbak is elbizonytalanodhatnak. Dáviddal például a járási verseny előtt ez történt, de aztán közösen át tudtunk rajta lendülni. Véleményem szerint jó, ha a különböző versenyekre az a szakos pedagógus készíti fel a diákokat, aki tanítja őket, hiszen ő ismeri a tanulók pozitív, negatív oldalát, ő tudja, hogy miben jók, mire lehet őket rávezetni.
A kilencedikes Németh Dávid Z. Németh István humoros prózájával, a Bélák pártjával aratott osztatlan sikert olyannyira, hogy abszolút győztesként, azaz arany sávos első helyezettként végzett Érsekújvárban a 3. kategória prózamondói között.
– vélekedett Dávid a szövegválasztásról.
Szerinte memorizálni könnyebb volt a művet, mint előadni, mert elég volt csak néhányszor papírról elolvasnia, s aztán már szinte nem is kellett segítség. Ráadásul a szöveget már többször előadta, például a Kulcsár Tibor Vers- és Prózamondó Versenyen is, ebben az esetben tehát egy teljesen „beérett” előadásról beszélhetünk. Dávid érdekesnek találta, hogy az egyes fordulókban szereplő zsűri tagjai egyazon dologgal kapcsolatban sokszor teljesen eltérő véleményeket fogalmaztak meg. Hiába, a vers- és prózamondás bírálata és elemzése szubjektív műfaj, sőt még olyan sportágak esetében sem egyértelmű a mérlegelés, ahol pontozóbírók vannak.
– A döntőben a zsűri csupán azt kifogásolta, hogy az egyik helyen a szöveg fokozása nem volt eléggé lépcsőzetes. Szerintük ugyanis nagyon hirtelen váltottam szintet. A verseny végén azonban, amikor a győztesek újra előadják a szövegeket, már ügyeltem erre is, és megcsináltam úgy, ahogy kérték, vagy legalábbis igyekeztem – mesélte Dávid.
– vélekedett a tanárnő, és ha már prózamondónk ezzel nem dicsekedett, azt is elárulta, hogy Dávid gyermekszínész is. A Győri Nemzeti Színházban a Valahol Európában és az Oliver! című musicalekben láthatta őt a közönség, az elsőben kiemelt gyermekszereplőként.
– Hárman vagyunk testvérek, a húgom és én afféle művészlelkek vagyunk, az öcsémet inkább a foci érdekli, de ő volt az, aki egyből bekerült a Puskás Öcsiről szóló musical gyerekszereplői közé, pedig mindhárman jelentkeztünk a válogatóra. Az Olivér! próbáira már nem tartottak nyilvános válogatót, a Puskás szereplői közül választottak és azt mondták, hogy megnéznék a gyermekszínészek testvéreit is. A húgommal természetesen nem hagytuk ki a lehetőséget, és vissza is hívtak bennünket, így kerültünk be a szereplők közé. A Valahol Európában való szereplésem meg innen jött tovább, abba a húgom már nem került be, csak én – mesélte Dávid, aki a musical utolsó előadását csak pár hete tudja maga mögött, tehát még abszolút frissek az élményei. Az iskola természetesen nemcsak tolerálja az előadások miatti hiányzásokat, hanem büszke is Dávid sikereire. Egyébként a harmadikos kishúg jelenleg a Komáromi Jókai Színház produkcióiban, a Tündér Lalában és a Hőbörgő János Mátyás Károlyban szerepel. Az meg már szinte „csak” ráadás, hogy Dávid nyolc éve zongorázik, továbbá a kémia- és matematikaversenyeken is kimagasló eredményeket szokott elérni, a monitor vizsga eredményei alapján pedig felvételi nélkül került be a komáromi Selye János Gimnáziumba.
Czajlik Csongor tavalyelőtt médiacsaládunk versmondó versenyén különdíjas lett, így tehát az sem volt véletlen, hogy a nyolcadikos fiatalember az idei Tompa Mihály Országos Versenyen döntőbe került, ahol ezüst sávval jutalmazták.
Ő is több versenybe kapcsolódott be idén. Szintén részt vett a Kulcsár Tibor Vers- és Prózamondó Versenyen, de a biológia és biblia olimpiára is jelentkezett, továbbá bekerült a Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny döntőjébe is, amelyet május 24-én és 25-én rendeznek Budapesten.
"Érsekújvárban Radnóti Miklóstól a Háborús naplót mondtam. A választás az enyém volt, de a tanárnő mindig ad lehetőségeket – szólalt meg Csongor, de Marika nevetve közbevágott:
– Az neki soha nem tetszik...
Ezen aztán mindenki jót kacagott. A javaslatok között azonban ez a szöveg is szerepelt. Csongor régóta foglalkozik a verciklussal, tavaly a Kaszás Attila Versmondó Fesztiválon lett vele bronz sávos, és nem akarta abbahagyni úgy, hogy nem ér el vele komolyabb eredményt.
Számára a vers kiválasztása a legnehezebb feladat és benne is megfogalmazódott a gondolat, hogy valójában passzol-e hozzá ez a vers, hitelesen tudja-e átadni a mondanivalóját, de végül meggyőzte magát. Véleménye szerint egy megfelelő vers kiválasztása attól is nagyobb kihívás, mint a költeményt úgy elmondani, hogy az megérintse az embereket.
– Csongor, ahogy kiállt a színpadra a döntőn, engem abszolút meggyőzött, mert teljes mértékben átjöttek azok a dolgok, amit Radnóti közölni szeretett volna, pedig ez egy nehéz vers. Nem egyszerű szöveg, és talán nem is ennek a korosztálynak való, viszont Csongor mindig is komolyabb, mélyebb mondanivalójú verseket választott. Valahogy ösztönösen rá tud érezni ezekre a dolgokra, nem is kell rávezetni – tette hozzá Marika, aki nemcsak pedagógusi, hanem a gellei Rózsa(Szín)Ház vezetőjeként némiképp színészi szemmel is tekint a diákokra, ami mindenképpen előnyös a tanulók felkészítése szempontjából.
– Fontos a mimika, a gesztus, a testbeszéd, meg az, hogy eközben is mennyire tud figyelni a gyerek a szövegre – hangsúlyozta Marika.
Csongor is a komáromi gimnáziumban folytatná tanulmányait, azonban a távolabbi jövőjét még nem tervezi, mert őt is sok minden érdekli.
Megjelent a Magyar7 2025/19.számában.
