Milyen hatással lesz Pozsonyra a koronavírus? A város 3 forgatókönyvet hozott nyilvánosságra, a harmadik egyenesen rémisztő
A pozsonyi magisztrátus három forgatókönyvet dolgozott ki arra vonatkozóan, milyen hatással lesz a koronavírus-járvány a szlovák fővárosra. Ezek érthetően leírják és felsorolják a helyzet alakulásának lehetőségeit, a kockázati tényezőket. Ennek alapján szakértői csoport dolgozik konkrét terveken és intézkedéseken, amelyekre a város lehető legzökkenőmentesebb működése érdekében szükség van.
A dokumentumot a főpolgármester, Matúš Vallo védnöksége alatt egy szakértői csoport dolgozta ki, amelyet Miroslav Beblavý a főváros pénzügyi szekciójának igazgatójával, Matúš Luptákkal, a főváros adatpolitikai osztályának vezetőjével, Pavol Škápikkal és a magisztrátus igazgatójával, Ctibor Košťállal dolgozott ki.
Az első forgatókönyv a helyzet pozitívabb fejlődésével számol, e szerint a járványt sikerül megállítani anélkül, hogy a lakosság nagy többségét érintené. A 2. és 3. számú forgatókönyvek negatívabbak, abból indulnak ki, hogy a járványt nem sikerül megfékezni és az egyetlen kérdés lefolyásának gyorsasága és intenzitása lesz.
A forgatókönyvek az Egészségpolitikai Intézet modelljeiből indultak ki, de figyelembe vették a külföldi tapasztalatokat is.
Az 1. forgatókönyv – 50 százalékos valószínűséggel – enyhe lefolyású járványt jelez elő. Eszerint a szlovákiai járványhelyzetet áprilisban sikerülne stabilizálni és újraindulhatna a gazdasági és társadalmi aktivitás, a lakosság szabad mozgása májustól lenne várható. Fokozatosan kinyitnának az üzletek, az éttermek és más létesítmények, annak dacára, hogy több intézkedés még jóval hosszabb távon érvényben maradna. 2020-ban valószínűleg még több preventív intézkedést is bevezetnek a boltokban.
Pozsony számára ez azt jelentené, hogy napi legfeljebb 10 új fertőzött lenne, egyidejűleg 200 beteg lenne a városban, akik közül 15-en szorulnának kórházi kezelésre, ebből maximum 4-en intenzív ellátásra és legfeljebb 1 haláleset történne.
A város fokozatosan térne vissza a régi kerékvágásba, miközben a bruttó hazai termék (GDP) éves szinten 5-10 százalékkal esne vissza. A gazdasági növekedés csak a második és harmadik negyedév fordulóján következne be. A munkanélküliség rövid ideig emelkedne, de gyorsan stabilizálódna és enyhén csökkenni kezdene.
A 2. forgatókönyv – 40 százalékos valószínűséggel –a járvány kézben tartását vetíti előre. E szerint a helyzet sokáig súlyos lenne, mert nem lehet a járványgörbét visszafordítani, csak elnyújtani. Nyolc-tizenkét hónap alatt megfertőződne a szlovákiai lakosság 25-30 százaléka, ami 2-5 százalékot jelentene havonta (100-200 ezer fertőzött). Az állam és önkormányzatok legkritikusabb funkciói biztosíthatók lennének ugyan, de hosszú távú stressz árán. A közalkalmazottak egy része (25 százalékig) betegség, karantén vagy hozzátartozója ápolása miatt kiesne a munkából.
Pozsony számára ez a forgatókönyv azt jelentené, hogy havonta 1500 lakosa kerülne kórházba, akik közül 300 – 500 ember szorulna intenzív kezelésre és havi 150-200 ember halna bele a vírusfertőzésbe.
Ha ez az állapot 8 hónapig állna fenn, nagyjából 1 200 - 1 600 halna meg. A GDP éves szinten 10-20 százalékkal esne vissza. A gazdasági növekedés a negyedik negyedév során indulna be, vagy még később. Pozsony modernkori történetének legmélyebb recessziójába zuhanna.
A 3. forgatókönyv – 10 százalékos valószínűséggel – egy kezelhetetlen járvánnyal számol. Ez úgy csúcsosodna ki, hogy az állam képtelen lenne menedzselni, egyszerre sokan megfertőződnének, a súlyos esetek száma meghaladná az egészségügy kapacitásait, a közszolgáltatások összeomolnának.
Három-négy hónap alatt a lakosság 40-60 százaléka fertőződne meg, ami 15-20 százalékot (750-1000 ezer ember) jelentene havonta. A GDP 10-20 százalékkal esne vissza, a gazdasági növekedés 2020 negyedik negyedévében vagy később indulna be. Pozsony modernkori történetének legmélyebb recessziójába zuhanna.
