Mérlegvonás egy választási cikluszáró, komáromi sajtótájékoztatón – KÉPEKKEL
A nyári szabadságidény utáni első és az aktuális választási időszak utolsó ilyen formájú sajtótájékoztatóját tartotta szeptember 2-án a Komáromban Andruskó Imre és Orosz Örs, a Magyar Szövetség két Nyitra megyei és komáromi városi képviselője, akik mérleget vontak az elmúlt négyéves munkájukról, és időszerű fejlesztésekről is beszámoltak. Hangsúlyozták: pártjuk a választási kampány során nem a vetélytársait akarja támadni és rágalmazni, hanem az elmúlt időszak eredményeit kívánja bemutatni.
Orosz Örs emlékeztetett arra, hogy a rendszeres havi sajtótájékoztatóikat azért indították be, hogy folyamatosan tájékoztassák a nyilvánosságot a Nyitra megyét és Komáromot érintő ügyekről. Bejelentette: a jelöltlisták véglegesítése után, vagyis az október 24-i választások előtt azonban majd a teljes csapatuk közösen mutatja be a következő választási ciklusra vonatkozó programját, miután részletesen ismerteti az elmúlt négy évben elért közös eredményeit.
„Nagyon örülök annak, hogy a havi sajtótájékoztatóinkon sosem fordult elő az, hogy ne tudtunk volna beszámolni valamilyen aktuális invesztícióról, pozitív fejleményről, amely a városunkban található megyei intézményeket vagy a régiót más vonalon érintették. Nemcsak a megyei költségvetés alakulásáról és a megyei beruházásokról tájékoztattunk, hanem a megyéhez tartozó, másféle források elosztásáról is. A Magyar Szövetség erős csapata – a választóknak is köszönhetően - száz millió euró feletti összeget tudott hozni térségünkbe. Elsősorban az Újjáépítési Alap forrásaiból, amikkel kapcsolatban a vonatkozó döntések megyei szinten, a Partnerség Tanácsában születtek meg. Ugyancsak megyénk is részt vesz az interreges projektek pontozásában, s ebben a portfólióban (tematikus kiírások) is több tízmillió eurós keretről, vagyis összesen több mint 130 millió eurós fejlesztési forrásról beszélhetünk, ami a déli, magyarlakta járásokba került. Nyitra megye e pályázatok során is nagyon jól teljesített” – fejtette ki Orosz Örs.
Majd a hónapokkal ezelőtt elkezdődött, 1,5 millió eurós, izsai beruházásról beszélt, „amely az illetékes irányító hatóságtól végül kivételt kapott, mivel adminisztratív akadályai voltak annak, hogy az UNESCO világörökségi helyszín részét képező Leányvár Látogatóközpontjának építése elkezdődjön. Ugyanis az érintett felek: Nyitra megye, a Duna Menti Múzeum, a Szlovák Tudományos Akadémia (SZTA) Nyitrai Régészeti Intézete korábban nem tudták feltárni azt, hogy kinek a tulajdonában van az ott álló provizorikus építmény”. Nemrég beigazolódott, hogy az épület a múzeum tulajdonát képezi, és végre sikerült megszerezni az eltávolításához szükséges bontási engedélyt.
„A szakemberek az üressé váló területen, Schmidt Tamás építészmérnök tervei alapján a jövőben vandál- és lopásbiztos, széleskörű tájékoztatórendszert alakítanak ki, ami a már meglevő információs panelekhez képest bővebben, érdekeseben tájékoztatja majd a Leányvárhoz érkezőket. Továbbá az SZTA munkatársai, akik a Nagyszombati Egyetemmel együtt, minden évben egy hónapon át régészeti feltárásokat végeznek a helyszínen, amely ezentúl is a bázisuk marad. Mindezzel teljesül az az előző választási ígéretünk, hogy ezt az izsai helyszínt fejleszteni fogjuk. Kiemelném Domin István, Izsa polgármestere szerepét, aki pályázati partnere volt ennek a jelentős beruházásnak, ami nélküle nem valósulhatott volna meg” – magyarázta a továbbiakban.
A továbbiakban az érdeklődők figyelmét felhívta arra, hogy az INTERREG irányító hatósága tegnap megnyitotta a Kisprojekt Alapot, amelytől ún. soft projektek megvalósítására hozzávetőleg 40 ezer eurós támogatást igényelhetnek az önkormányzatok, intézmények, civil egyesületek. Érdemes élni ezzel a lehetőséggel! Hozzáfűzte: régebben a határon átnyúló kisprojektek esetében a határ mindkét oldalán levő partnernek nagyjából azonos mértékben kellett részesülnie a kapott anyagi támogatásból, ehhez azonban mindkét oldalon egyforma aktivitást is kellett felmutatni. „A legutóbbi kiírás óta azonban ez úgy is mehet, hogy csak az egyik partner dolgoz ki költségvetést, a másiknak nem kell, elég, ha besegít a szervezésbe, vagy például egy konferencia esetében előadókat küld a rendezvényre.”
Azt is megemlítette, hogy a Bauer Ildikó képviselőtársuk nevéhez fűződő, menstruációs szegénység enyhítését célzó megyei programra 20 ezer eurót különítettek el, és annak előkészítése már a megvalósítás szakaszába lépett.
Majd Andruskó Imre a komáromi kórház F pavilonjának tervezett felújításáról is beszélt. Hangsúlyozta, hogy a megye által biztosított több mint 720 ezer euró nem a későbbi uniós projekt önrésze, mint azt egyesek híresztelik, hanem az F pavilon alagsori részének rendbehozatalát szolgálja. Ennek megvalósítása után válik lehetővé az, hogy a kórház később pályázhasson a mintegy 11-12 millió eurós teljes körű rekonstrukcióra. A fejlesztéshez szükséges engedélyek elintézése és a közbeszerzés lefolytatása, illetve a kivitelező kiválasztása után megkezdődhet az alagsori munkálatok első szakasza, ami a becslések szerint fél-egy évet vehet igénybe.
Mivel arról sokan kérdezgetik őt, ezért a komáromi Vág-híd régóta várt felújítása kapcsán leszögezte: az első osztályú út részét képező híd nem Nyitra megye kezelésében van, így annak felújítása nem a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozik. Hozzátette: a beruházás előkészítése azonban továbbra is húzódik, ezért úgy véli, hogy a felújítást idén nem fogják elkezdeni. Nos, erről nemrég Keszegh Béla, Komárom polgármestere optimistábban nyilatkozott, őszi kezdetet emlegetve...
Azután a Selye János Gimnázium igazgatója azt sem titkolta, hogy aggályai vannak a hazai magyar iskolahálózat jövőjét illetően, amit az oktatási törvény készülő módosításával indokolt. Úgy véli, hogy a tervezett minimális osztálylétszámok súlyos következményekkel járhatnak az iskolahálózatunkra nézve. Főleg a kisebb létszámú magyar iskolák kerülhetnek veszélybe, ha a szabályozást a jelenlegi formájában fogadja el a parlament. Félelemre ad okot „a kisebbségi nyelvet is oktató iskolatípus” léte is, ami a jövőben lehetőséget teremthet magyar és szlovák iskolák olyan összevonására, ami végül háttérbe szoríthatja a magyar tannyelvű oktatást. Bár a romló demográfiai helyzet miatt elkerülhetetlennek tartja az iskolahálózat átalakítását, ám azt elfogadhatatlannak tartja, hogy pár éven belül drasztikus mértékben csökkenjen a magyar tannyelvű oktatási intézményeink száma.
Végül Orosz Örs egy négy évig tartott ügy sikeres lezárásáról is beszámolt. Mint mondta, 2022 augusztusában kezdődött a komáromi kikötő daruinak bontása. Akkor azt ígérte, megpróbálja elérni, hogy a megmaradt négy darut műemlékké nyilvánítsák, és sikerrel járt. Az azért is örvendetes, mert bár azok a 20. század második felének ipari emlékei, mégis Komárom megszokott látképéhez tartoznak. Az egyik, már használaton kívüli daru időközben díszkivilágítást is kapott.
Az alacsony dunai vízállás kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy amiatt most régészeti leletek is előkerülhetnek a folyó medréből és partjairól. Az alkalmi „kincskeresőket” arra kérte, hogy a megtalált tárgyakat ne vigyék haza (nem is szabad!), hanem azok létét jelentsék a múzeumnak vagy a műemlékvédelmi hivatalnak. Azért is megéri ezt tenniük, mert a jelenlegi szabályozás szerint az állam százszázalékos megtalálói díjat fizet a leadott leletek után.
