Mély merítés az életműből
Felvidéki közösségünk kiemelkedő képzőművésze, a Munkácsy-díjas szobrász, Lipcsey György idén januárban töltötte be 70. életévét. Megkerülhetetlen munkásságának ékes bizonyítéka, hogy ebben az évben már második életmű-kiállítását nyitották meg Dunaszerdahelyen.
A Kortárs Galériában megrendezett Mítosz–Hit–História című kiállítást követően november 13-án a profán megnevezésű, de nagyszabású Lipcsey életmű című tárlatot tekinthették meg az érdeklődők.
Alkotásaiban a modernséget és az ősiséget gyúrta egyedi formába. A művész anyaghasználatában a fa mellett a kő, a vas és a bronz is hangsúlyos szerepet kap, mondta a művész életútjának ismertetője, az est háziasszonya, Bíró Éva. Lipcsey György 14 éves korában kezdett el faragni, parasztfigurákat, balladahősöket mintázott meg fából.
Bár művészeti előtanulmányokat nem folytatott, kitartóan dolgozott, és 1987-ben tagja lett a Szlovák Képzőművészeti Uniónak. Dolgozott művelődési házban, rajztanárként, a ’90-es évektől pedig megrendeléseket kapott köztéri szobrok, emlékművek elkészítésére, amelyek közül mára számos alkotás ikonikussá vált.
Tevékenysége szervezőként és a kulturális élet aktív szereplőjeként is fontos. Volt a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának elnöke, a Kortárs Magyar Galéria Alapítványának vezetője és magángalériát is létrehozott Dunaszerdahelyen Art-Ma néven, amely felvidéki, magyarországi és szlovák művészek munkáit mutatta be. 2000-ben tagja lett a Magyar Szobrász Társaságnak, 2012-ben tagjává választotta a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, 2014-től pedig a Magyar Alkotóművészek Szlovákiai Egyesülete.
Amint azt a múzeumigazgató, Nagy Iván elmondta, az alkotó most látta elérkezettnek az időt arra, hogy eleget tegyen korábbi felkérésének.
– Amikor eljött a jubileum, Lipcsey György maga jelentkezett, és tényleg nagy gonddal készült. Önök is láthatják, hogy itt nem akármilyen kiállítás született, sőt, azt is ki merem jelenteni, hogy ez az év kiállítása.
Nagyszombat megye alelnöke, Berényi József kifejtette, lehetőségeik szerint a megye folyamatosan támogatja a felvidéki képzőművészeket, s reményei szerint megtalálják a módját annak is, hogy ezt a kiváló életművet a megfelelő szinten értékeljék. Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere azt emelte ki, hogy erre a kiállításra nem csak azok jöttek el, akik számára ez úgymond „kötelező”.
– mondta a polgármester.
Az alkotót és munkásságát Lóska Lajos művészettörténész méltatta, továbbá röviden bemutatta a róla szóló Szoborba zárt mítoszok című kismonográfiát, amely a kortárs magyar képzőművészet értékeit prezentáló sorozat részeként jelenik meg hamarosan a HUNGART Egyesület kiadásában. Lóska kronologikusan mutatta be Lipcsey művészetének állomásait, útkeresését, majd kiteljesedését a népi fafaragó hagyományokat idéző szobraitól kezdve a hetvenes évek végi társadalomkritikus alkotásain, további, egy évtizeddel később születő geometrikus motívumokat megjelenítő szobrain keresztül a lecsupaszított, mondhatni minimalista vázszerkezetekig.
– Miután körüljárta a témát, ismét matériát és méretet váltott. A korábban mindenekelőtt kővel és fával dolgozó művésznek szárnyakat adott az új matéria, ugyanis bronzöntéssel összetettebb és finomabb alakzatokat tudott létrehozni – mondta a művészettörténész, aki beszélt Lipcsey György legismertebb köztéri alkotásairól is. Kiemelkedő például a dunaszerdahelyi 1848–49-es szabadságharc emlékműve, vagy a somorjai kitelepítési emlékmű, amely emblematikus bőröndjeivel a szülőföldjükről elűzöttek tragédiájának elgondolkoztató dokumentuma.
Lipcsey György életmű-kiállítása december 12-ig tekinthető meg Dunaszerdahelyen, a Sárga kastélyban.
Megjelent a Magyar7 2025/47.számában.