Megyei támogatásból újul-szépül meg a Selye János Gimnázium épülete
Túlzás nélkül állítható, hogy hamarosan az elmúlt száz év legnagyobb beruházása fejeződik be a Selye János Gimnáziumban. A Nyitra megye több mint 1,7 millió eurós támogatásából megvalósuló munkálatok részét képezi az épület homlokzatának felújítása, a fűtésrendszer és a világítástechnika korszerűsítése, a nyílászárók cseréje, a tornaterem külső hőszigetelése és a díszítőelemek restaurálása. A patinás épület ismét a belváros egyik ékévé válik.
„Már 2008-ban és 2009-ben szerettük volna felújítani a 112 éves, mutatós épületünket, s e célból a Regionális Operatív Programból próbáltuk megszerezni a szükséges összeget. Bár Nyitra megye már akkor is támogatta a beadványunkat, azt az illetékes tárca az anyagiak hiánya miatt nem fogadta el. Majd 2017 őszén a Nyitra Megyei Önkormányzat megszavazta, hogy a több mint 1,7 millió eurót kaphatunk a célra. A közbeszerzést 2019-ben Nyitra megye a Graphite kft., azaz Bartal Zoltán mérnök tervei alapján hirdette meg, s a területet május 29-én adtuk át a kivitelezőnek, a győztes Darton Kft-nek. Az elvégzendő munkálatok műszaki felügyelője Szegi Dénes mérnök, iskolánk volt diákja lett.”
- magyarázta Andruskó Imre gimnáziumigazgató.
Hozzátette: e beruházás a főépületük külső homlokzatának a felújítását, a díszítőelemek és a nyílászárók cseréjét, továbbá a világítástechnika és a fűtésrendszer korszerűsítését tartalmazza.
„A műemlékvédők az épület patinájának megóvása érdekében, annak hőszigetelését nem engedélyezték, mert bár nem műemlék-épületről van szó, de műemléki zónában helyezkedik el. Ahelyett a falakra olyan termovakolat került, amely növeli a hőszigetelés mértékét. Az 1943-ban emelt tornatermünk külső hőszigetelésére azonban sor kerülhetett, s annak a fűtésrendszerét szintén modernizálták, a nyílászáróit pedig kicseréltettük”.
Kérdésünkre, hogy a felújítás során mi bizonyult a legigényesebb feladatnak, a direktor így válaszolt:
„A vírusjárvány miatt ugyanis ideiglenesen leállt az árucsereforgalom, s a távolabbi magyarországi szakemberek nem tudtak átjönni dolgozni. Az a lényeg, hogy a belső munkálatok a tanévkezdésig befejeződtek, kitakaríttattuk az épületet, s beindulhatott az oktatás“.
Hátra van még a hátsó homlokzat felújítása és a díszítőelemek visszahelyezése.
„E munkálatok még két-három hétig tartanak, de egyáltalán nem zavarják az oktatás menetét. A tegnapi igazgatói szabadnap és a mai ünnepnap után az intézmény 4 megyéből, 8 járásból, 45 településről származó 520 diákja szeptember 16-tól folytatja az ismeretgyarapítását, s abban zökkenőket esetleg „csak“ a koronavírus-járvány okozhat...“ - szögezte le.
Az igazgató hangsúlyozta: Nyitra megye támogatását azzal érdemelték ki, hogy az SJG 96 iskola közül az elmúlt években mindig az 1. helyen végzett a tanulmányi versenyeken, a sporteredményei alapján pedig folyamatosan a 2. vagy 3. helyet szerezte meg.
Végül elárulta: „Az épületfelújítás 1. fázisával az energetikai takarékoskodás elérésére összpontosítottunk. Az akadálymentesítésre koncentráló 2. szakaszban pedig liftet akarunk beszereltetni a lépcsőházba, s a mellékhelyiségeket is akadálymentesítenénk. Sajnos, a járvány miatt a további terveink megvalósulását későbbre kell halasztanunk. Meg kell várnunk, hogy miként alakul a megyei költségvetés, de az ígéretet már megkaptuk a további támogatásra. A tervdokumentáció elkészülhetett, mert arra korábban megérkezett a pénz. Még megemlíteném, hogy egy további 12 ezer eurós megyei támogatásból pedig beszereltettük az aula klímarendszerét, ami már működőképes“.
Az iskolát mint érseki katolikus gimnáziumot 1649-ben alapították a Komáromban 14 évvel korábban letelepedett jezsuiták. 1749-ben építették fel első gimnáziumépületüket a Szent András-templommal szemben, a mai Duna Menti Múzeum helyén. 1773-ban a jezsuita rend feloszlatása után a pannonhalmi irányítású Benedek-rend kezébe került az iskola. II. József a bencés rendet is feloszlatta, és csak 1802-ben kapta vissza a gimnáziumát. A napóleoni háborúk alatt (ekkor a Nádor utcai épületet hadikórházként használták) és 1848-1849-ben is szünetelt a tanítás, majd 1850-ben az osztrák önkényuralom négyosztályos algimnáziummá fokozta le az intézményt. Az 1848-as tűzvészben leégett Nádor utcai iskolaépületet 1861-re állították helyre.
1908-ban az iskola újra főgimnáziummá alakult, és a mai épületébe költözött. A bencés algimnázium főgimnáziummá emelésekor az egykor itt állt női kórház épületét választotta ki a város az új iskolaépület helyéül. Építését közadakozásból, városi és közoktatási minisztériumi hozzájárulásból 1907 szeptemberében kezdték meg Herczeg Zsigmond építész tervei alapján, és 1908. szeptember 8-án tartották ünnepélyes átadását. Az első világháború alatt (1914-1916 között) az épületben katonai kórház működött, de az oktatás a város más részein továbbra is folyt. 1938-ban 16 osztályos gimnáziummá alakult át. 1945-ben államosították az iskolát, és 5 éven keresztül csak szlovák nyelvű oktatás folyt az épületben. E középiskola - a magyarok közül elsőként az országban – az 1950/1951-es tanévben nyílt meg újra. Egy ideig óvónőképző is működött az épületben, 1970-től pedig gimnáziumként folytatja tevékenységét.
