Megújul az egykori lévai zsidó iskola épülete

Amint az a járási székhely magyar nyelven is elérhető hivatalos honlapján olvasható, függetlenül attól, hogy a zsidók tömeges betelepítése csak az 1830-as években történt meg, Léván az izraelitákról szóló első írásos említés 1713-ra tehető. Az első egyházközséget és a zsidó iskolát 1840-ben alapították. Két évvel később már azzal a kéréssel fordultak a hivatalokhoz, hogy jelöljenek ki helyet a temetőjüknek. Romantikus-klasszicista stílusban épült zsinagógájuk – a helyi zsidó közösség adományaiból – 1853-ban épült. Az eleinte magánintézményként működő iskolát ennek a közvetlen közelében hozták létre.

„1848-ban Léván 100 zsidó lakos élt. A 19. és a 20. század fordulóján a zsidók Léva lakosságának kb. a 15%-át alkották. A zsidóknak közel a fele a kereskedelemben dolgozott, egyötödük iparos és kézműves volt, a többiek kiváló ügyvédek, hivatalnokok, bankárok, orvosok, tanítók, művészek voltak. (…) 1854-ben az iskola is új, korszerű épületet kapott, és a lévai zsidóknak rituális fürdőt (mikve) is építettek. Abban az időben a zsinagóga homlokzatán két kis obeliszk és hagymakupolás tornyocskák voltak. Később az obeliszkeket eltávolították” – informál Léva város honlapja.

A 19. század végére az ezret közelítette meg a lévai zsidók száma. Mivel ezzel együtt az egyházközség tagjainak száma is egyre növekedett, kinőtték a zsinagógát. Szükségessé vált annak átépítése és kibővítése. Az új, négyszáz ülőhellyel ellátott imahely alapkövét 1883. április 24-én tették le. Ekkor helyezték el egy gyógyszeres üvegbe az alapító oklevelet, valamint egy ezüst tízgarasost és egy Körmöcbányán vert huszonkét karátos aranyérmét, amelyet I. Ferenc József trónra lépésének 35. évfordulója alkalmából adtak ki. A zsinagógát ugyan Czibulka Rudolf lévai építész közbenjárásával 1902-ben felújították, az időkapszula mégis csak a 2011-ben zajló renoválás során került elő, egy 1939-es, magyar és héber nyelvű zsebnaptárral egyetemben. A homlokzat alsó részének felújítása során meglelt dokumentumokból tudjuk, hogy a hitközség rabbija 1883-ban Kohn Ambróz, az elöljáró Pólya József, az épület tervezője és kivitelezője pedig a nagykálnai építész, Sisák Gusztáv volt.

1934-ben Jacques Oblatt tervei alapján a zsinagóga melletti iskolát is átépítették. A lévai zsidó fiatalok azonban nem sokáig tanulhattak itt, ugyanis tíz esztendővel később – a helyi kaszárnya és a dohánygyár raktára mellett – éppen az oktatási intézmény volt az, ahol gettóba zárva várták sorsuk alakulását.

Az 1941-es népszámlálási adatok szerint összesen 1271 zsidó élt Léván, a város lakosságának tíz százaléka. 1944 júniusában indult velük a vonat Auschwitz és más koncentrációs táborok felé, ahonnan a második világháború befejezte után alig két-háromszázan tértek csak haza, de ők is jobbnak látták, ha az újonnan megalapított Izraelben telepednek le. Léván csupán maroknyian maradtak.

Amint az a város hivatalos honlapjáról kiderül, a zsidók egykori oktatási intézményének ingatlanát 1945 után tanonciskola, 1949-től a Második Nyolcéves Középiskola, 1967-től pedig a Közgazdasági Középiskola használta. Az iskolaépület és a zsinagóga állapota az évek során egyre romlott. Az imahely, miután 1967-ben a csehszlovák állam lett a tulajdonosa, bútorraktárként funkcionált egészen a rendszerváltozásig.

Miután a város tulajdonába került, többször felmerült a renoválása, amire végül csak 2011-ben kerülhetett sor. A lévai önkormányzat az Építési és Vidékfejlesztési Minisztérium jóvoltából 1,5 millió eurónyi uniós forráshoz jutott, így a felújítási munkálatok után az objektum ma már különböző kulturális rendezvényeknek, koncerteknek és kiállításoknak a színhelye.

Hasonló szerepet szánnak az egykori zsidó oktatási intézménynek is, amelyet a Műemlékvédelmi Hivatal 2015-ben vett fel a nemzeti kulturális műemlékek listájára. Az önkormányzat ebből kifolyólag nagyobb eséllyel pályázhatott az épület felújítására. A beruházási és régiófejlesztési minisztérium égisze alatt futó projekt végül sikeresnek bizonyult, így hamarosan 900 ezer euróból renoválhatják az emeletes, udvarral is rendelkező épületet. Ennélfogva a lévai városközpontban egy olyan komplexum jöhet létre, amely akár galériát, színháztermet és kávézót is magába foglalva valóban kulturális-alkotói központként működhet.

Az iskola rekonstruált helyiségeiben egy állandó kiállítást is kialakítanának a városhoz és a régióhoz kötődő zsidók történelméről. A tervek szerint a legújabb technológiák segítségével a látogatók előtt lehetőség nyílna a 2016 januárjában alakult Szeredi Holokauszt-múzeum virtuális meglátogatására is.

Az egykori zsidó iskola rendkívüli történelmi és kulturális értékkel bír, a lévaiak ezért is örülnek annak, hogy lépéseket tehetnek egy újabb városközponti ingatlan renoválása felé, hozzájárulva kulturális örökségük revitalizációjához.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2021/4. számában)