Megújul a pozsonyi Karátsonyi-palota
Az egykori Stefánia, ma a Štefánik úton álló Karátsonyi-palota a számos látnivalót megmutató belváros egyik legreprezentatívabb épülete. Bizonyos értelemben jelenlegi funkciója is reprezentatívvá teszi, hiszen a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Szlovák Kormányhivatal adminisztrációjának ad otthont.
A reprezentatív funkció ellenére az épület rendkívül rossz műszaki állapotban van, de ennek véget vethet az eltervezett felújítás, amely után az épület hasznosítása is megváltozhat.
Az eredetileg Marczal utcának nevezett poros utca a Pozsonyban sokat vendégeskedő belga királyi hercegnőről, Stefániáról kapta a nevét. Az első Csehszlovák Köztársaság idején azonban a hangzásában ugyan hozzá hasonlatos, de teljesen más történelmi személyiségről, Milan Rastislav Štefánikról nevezték el az utcát. A szocializmus időszakában Békevédők útja volt, majd a rendszerváltás után, 1990-ben kapta vissza újra a Štefánik nevet.
Na, de vissza a Stefánia úthoz… „Pressburgban egyetlen utca sem változott meg és szépült meg annyira, mint a Stefánia” – írta 1905-ben az ismert történész, Ortvay Tivadar. Való igaz, az 1800-as évek végétől kiépülő Stefánia út, a ma is tekintélyt parancsoló villáival hamarosan a város egyik fő közlekedési útvonala lett. Ezen keresztül jutottak el a város központjába a Pozsonyba vonattal érkezők is. Ortvay a könyvében a Karátsonyi-palotát is említi, amely akkor még bérházként működött.
– mondta lapunknak Brogyányi Mihály helytörténész, idegenvezető. Az építtető, gróf Karátsonyi Quido országgyűlési képviselő, földbirtokos, a királyi udvar fontos személyisége, jótékonysági intézmények alapítója volt. A palotában működött például a Karátsonyi felesége, Izabella védnöksége alatt álló Izabella Háziipari Egylet is.
– mondta a helytörténész.
A totalitárius rendszer azonban – mint megannyi eredetileg teljesen más céllal épült épületet az országban –, a Karátsonyi-palotát sem kímélte.
– A szocializmus idején a hátsó épületeket átépítették, gyárszerű csarnokokat építettek hozzá, és különféle cégek lerakatai voltak ott, nagyon sokáig pedig az állami nyomtatványkiadó, az ún. ŠEVT székháza volt az épület – fűzte hozzá Brogyányi Mihály.
A kormányhivatal fotódokumentációval kiegészített jelentése a nyílászárók, a tető és a homlokzat jelentős leromlását tárja elénk, különösen a Grassalkovich-kert felőli hozzáépítések esetében. Az egykori terasz támfala katasztrofális állapotban van, a palota terasza és a kert közötti átjárás pedig jelenleg nem lehetséges. A Stefánia út felőli homlokzat is javításra szorul. Különösen problémás a kormányhivatal által használt épületrész, az „elnöki” részt korábban már részben felújították.
A kormány március közepén hagyta jóvá a nemzeti kulturális örökség részét képező Karátsonyi-palota felújításáról szóló határozatot. A tervek szerint helyreállítják a fűtési rendszert és szigetelik az épületet az energiaigény csökkentése érdekében. A kormányhivatal álláspontja szerint a projektet úgy kell elkészíteni, hogy az megfeleljen a helyreállítási tervből való forrásszerzés kritériumainak.
– nyilatkozta korábban a felújítás kapcsán Július Jakab, a kormányhivatal vezetője. Az óvoda az első és a második emeleten kapna helyet, és öt osztályban 132 gyermek befogadására lesz alkalmas. A harmadik emeleten megmaradnak az irodahelyiségek, amelyek többnyire az elnöki hivatalt szolgálják majd ki.
A palota helyreállításának becsült költsége 7,9 millió euró, várható időtartama 24-30 hónap.
A Grassalkovich-kert – vagy ahogyan ma nevezik, az Elnöki kert – a főváros egyik legreprezentatívabb közterülete, s a rendkívül rossz állagú épület – ami a kert felől nagyon szembetűnő – nem méltó sem a barokk francia kerthez, sem magához a köztársasági elnök székhelyéhez. Megérdemli tehát, hogy a sok hányattatás után rendbe hozzák végre, ezért aztán a kormány e lépése értékelendő. Az államigazgatást reprezentáló épületek, mint ahogyan ez is, sokszor rendkívül elhanyagoltak, ami nem jó üzenet magára az államra nézve sem.
Megjelent a Magyar7 2023/15. számában.
