Megkezdődött a csetneki templom felújítása - KÉPEKKEL
Megkezdődtek a 13. századi, értékes freskóiról is ismert evangélikus templom felújítási munkálatai Csetneken. A gótikus műemlék helyreállítása, amely egy kisebb kiállítás létrehozásával is számol, várhatóan mintegy három évig tart majd.
A csetneki gótikus templomot a nyitrai Pamarch nevű vállalat újítja fel, amely jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a kulturális örökség helyreállítása terén. „Már felállították az állványokat, a munkát a tetőszerkezettel kezdik” – mondta Jana Hrivniaková csetneki evangélikus lelkész, hozzátéve, reményeik szerint az idén sikerül befejezni a tető felújítását.
A templom a rekonstrukció ideje alatt zárva lesz a nyilvánosság előtt, a munkálatok körülbelül három évig tartanak. „Lehet, hogy a nyári szezon alatt valamennyire még tudunk látogatókat fogadni, mivel egyelőre csak a külső munkák zajlanak” – tette hozzá a lelkésznő.
A felújítás fő célja a templom tetőszerkezetének helyreállítása, valamint a nedvesedéssel kapcsolatos problémák kezelése, amelyek komoly károkat okoznak a műemléképületben. Felújításra kerül a sekrestye is, amely jelenleg nem látogatható. A felújítást követően itt egy kisebb kiállítás kap helyet, ahol az egyházközség templomi- és berendezései tárgyait mutatják be.
A csetneki evangélikus templom teljes körű felújításának becsült költsége több mint 900 ezer euró. Az egyházközség 550 ezer eurós támogatást nyert el a kulturális minisztériumtól, illetve a munkálatok finanszírozásához hozzájárul a VÚB Alapítvány forrásainak köszönhetően a Gótikus Út Polgári Társulás is.
A templom története a 13. századig nyúlik vissza. Az eredeti, kis méretű templomot a Csetneki család, a pelsőci Bebek család egyik ága, a 14. század második felében háromhajós bazilikává építtette át, vélhetően a pelsőci templom mintájára. Időközben azonban a templom az evangélikusoké lett, a középkori freskókat lemeszelték, amelyeket 1908–1909 között tárt fel Gróh István, a budapesti Iparművészeti Főiskola tanára és Divald Kornél művészettörténész, műemlék-topográfus. A templom falfelületeit teljesen beborították a freskók, amelyek különböző időszakokban, a 14. század második felétől a 16. század elejéig készültek. Nemcsak a belső térben, az épület külső falain is találtak freskómaradványokat.
A templom berendezése is értékes, külön említésre méltó az 1454-ben készült öntött keresztelőmedence, vagy a 16. század elején készült későgótikus stallum. A többi berendezési tárgy a 17–18. századra datálható, például a festett karzat kazettái a csetneki céhek emblémái, a festett padok, az 1636-ban készült háromszintes főoltár vagy a fából készült epitáfiumok és halotti címerek. Itt található az ország legrégebbi, máig működő orgonája, amely 1492-ben épült.
