Megkerülhetetlen a Szövetség Nyitra megyében
Látványos a siker az utóbbi években. Nyitra megye magyar képviselőinek a méltatlan, partvonalon kívüli helyzetből sikerült az utóbbi hét évben megbecsülést kivívniuk a szlovák térfélen is, és komoly befektetéseket hozniuk a déli régiókba. A megyei politika kiemelten fontos a magyar közösség számára, hiszen megyei hatáskörben vannak a II. és III. osztályú közutak, a középiskolák, a szociális, kulturális és egészségügyi intézmények jelentős része, továbbá a megyei területrendezés és a határon átnyúló együttműködés kérdése is. Farkas Ivánnal, a Szövetség Nyitra megyei frakcióvezetőjével beszélgettünk építkezésről, megerősödésről, célokról és eredményekről.
Korábban, a második és harmadik választási időszakban az MKP megtűrt frakció volt a megyei önkormányzatban. Mikor jött a fordulópont?
A 2013-as megyei választás utáni időszakban, vagyis a negyedik választási időszak közepén széthullott a tíz éve regnáló szlovák koalíció, amellyel szemben politizáltunk. Ezután kaptunk felkérést, hogy lépjünk be a koalícióba, de ezt politikai okok miatt elutasítottuk. Azt mondtuk azonban, próbáljunk meg pragmatikus elvek alapján együttműködni. Létrejött az informális koalíció, s innentől elkezdődött egy új időszak, amely máig tart. Ennek az első kézzelfogható jele 2015-ben mutatkozott meg, amikor a megyei hivatal beterjesztette a szakközépiskolák szakoktatásának felújítására szánt uniós IROP pályázatokat. Ebben a megye tizenegy középiskolája szerepelt, közülük a legdélebbi, egy surányi középiskola volt. Megyei képviselőcsoportunk nevében javasoltam, a listát egészítsük ki a megye két legnagyobb ipariskolájával, az érsekújvári és a komáromi ipariskolával. Ekkor tört meg a jég, az említett két ipariskola a támogatásra szánt iskolák listájára került. Úgy hozta a sors, hogy pont kettőjüké lett a legnagyobb pályázat. A komáromiak 1,8 millió eurót nyertek egy teljesen új szakoktatási részleg megépítésére, s ez már el is készült, az újváriak 2,3 millió eurós pályázata most érik be. A két befektetés a szakoktatás színvonalnövekedésével jár, a robotika, a számítógépes vezérlés és egyebek terén. Így már nem maradnak le a hasonló pozsonyi iskolák színvonalától. Ebben az időszakban választottak meg képviselőtársaim megyei frakcióvezetővé. Elkezdődött tehát az együttműködés. Javaslatunkra a megyei utak teljes felújítása is a tervbe került. Nyitra megyének 2050 kilométer hosszúságban vannak másod- és harmadosztályú közútjai. Ebből az utolsó, a 2017–2022 közötti választási időszakban 630 kilométernyi utat teljesen felújítottunk, amiből 360 kilométer, vagyis a felújított szakaszok 57 százaléka található a megye déli járásaiban. Emellett látványos beruházások valósultak meg az egészségügy terén, a többi között a vágsellyei és a párkányi rendelőintézetben, a komáromi és a lévai kórházban, de a szociális intézmények szinte mindegyikében voltak nagy beruházások. A megyei épületek és az infrastruktúra felújítása alaposan fellendült. Ezt a látványos munkát értékelték a választók, s olyan eredményt sikerült elérnünk, amelynek alapján elmondhatom, az immár hatodik választási időszakban az eddigieknél is erősebb a befolyásunk a megyei önkormányzatban, hiszen formálisan is a megyei koalíció részévé váltunk. Mindez persze a választók akarata nélkül nem valósulhatott volna meg.
Milyen téren tapasztalható az erősödés? Milyen eszközeik vannak a döntések befolyásolására?
Az utóbbi hét évben komoly megbecsülést vívtunk ki a szlovák térfélen is, a frakció hozzáállásával és korrektségével, kiszámítható, bölcs politikájával. Kiegyenlítettük a beruházási térképet, sőt nem egyszer több jutott a megye déli járásaiba. Az 54 tagú megyei testületben 18 képviselővel a legerősebb frakciót alkotjuk, és a megyei koalíció legerősebb láncszeme lettünk, amely komoly politikai tőkét jelent. Bölcsen szeretnénk ezzel gazdálkodni a következőkben is régiónk, szülőföldünk javára.
Végre megválasztották a megyei alelnököket is.
Az alelnökök megválasztása késett, mivel a megye elnöke a koalíciós szerződés aláírásához kötötte. Március 20-án két megyei alelnököt, Csenger Tibort (Szövetség) és Martina Holečkovát (Demokratikus Koalíció) sikerült megválasztanunk. Ezzel párhuzamosan azonban olyan határozati javaslatot is jóváhagyott a testület, hogy a megyei koalíció harmadik képviselőcsoportját is megilleti az alelnöki tisztség. A harmadik alelnök személyéről a képviselőcsoportnak a megye elnökével kell megállapodnia. Ellentétben a helyi önkormányzatokkal, ahol a polgármester önmaga dönt az alpolgármester személyéről, itt a megye elnöke javasolja (csakis ő) az alelnököt, a megyei testület pedig dönt.
A tíz szakbizottságból négynek az elnöke a soraikból került ki…
A pénzügyi és költségvetési bizottság elnöke Köpöncei Péter, az egészségügyi bizottság élén folytatja munkáját Viola Miklós, az idegenforgalmi bizottságot összevontuk a kulturális bizottsággal, amelynek Orosz Örs lett az elnöke, és javaslatunkra létrejött egy új bizottság, a nemzeti közösségek és marginális csoportok bizottsága, amelynek elnöke Csenger Tibor lett.
Milyen feladatokkal bízták meg a Partnerség Tanácsának is nevezett Megyei Fejlesztési Tanácsot?
Következő eszközünk a döntések befolyásolására, a regionális fejlesztésre szánt uniós források elosztására létrejött Megyei Fejlesztési Tanács. Ezentúl nem Pozsonyban, a minisztériumban fognak eldőlni a megyei fejlesztésre szánt pályázatok, hanem helyben. A megyei önkormányzat mellett létrejött ugyanis egy új önkormányzati testület, a Megyei Fejlesztési Tanács (MFT). Ebbe az egyes önkormányzati szintekről, szakterületekről és az államigazgatásból delegáltak tagokat, összesen 45 főt. E testület fog dönteni a megyébe áramló uniós támogatásokról. A tanácsnak különböző kamarái vannak, az első, a regio-nális önkormányzat kamarája, amelynek Nyitrán 13 tagja van: a megye elnöke és a tizenkét megyei képviselőből négy a Szövetség delegáltja. Ezáltal közvetlenül bele tudunk szólni a régiófejlesztésre szánt források elosztásába. Egyelőre úgy tűnik, hogy a további hét megyében ennek a kamarának csupán egy tagja lesz, maga a megye elnöke. Joggal kérdeztük Nyitra megyében, milyen kamara az, amelynek csupán egy tagja van? Így lett a mi esetünkben a regionális önkormányzat kamarája 13 tagú. A MFT-nak további kamarái: a helyi önkormányzatok kamarája, a szakmai társulások, egyetemek, egyházak, közületek és civil társulások kamarája, végül az államigazgatás kamarája, amelyben a három érintett minisztérium szakértői foglalnak helyet.
Pozíciókat szereztek a megyei hivatalban is.
A koalíciót alkotó három megyei frakció védnökséget, felelősséget vállalt az egyes megyei főosztályok felett. Mi, magyarok a közlekedési (eddig ez az egy volt), az oktatási, a szociális, valamint az EU-támogatások felhasználását koordináló főosztályok működése felett őrködünk. Nagyon fontos eszköz ez a döntések előkészítése szempontjából, hiszen a későbbi fázisban a szakmai bizottságok, a megyei tanács és a megyei testület már a szakmailag előkészített anyagot vitatják meg. Úgy tudom, ez is egyedülálló, csupán Nyitra megyében működik ez így. Megerősödtünk tehát pozíciókban is, ezáltal még több beruházást, fejlesztést szeretnénk régióinkba, szülőföldünkre juttatni, hiszen ezért lettünk megválasztva.
A Szövetség számára melyek a következő időszak prioritásai Nyitra megyében?
Folytatni a fejlesztéseket és beruházásokat a megye déli járásaiban, mint ahogy ezt eddig is tettük, de magasabb nívón, szélesebb körben. Emellett a mai sanyarú időkben méltó keretet biztosítani a megyei intézmények fenntartására. A következő cél, hogy erősítsük közösségi jogaink átültetését és gyakorlását a megyei hivatalban, illetve a megyei intézményekben és a megye déli járásaiban. Beiktattuk a megyei kormányprogramba a megye és intézményeinek teljes kétnyelvűsítését ott, ahol ezt a törvények szavatolják. A megye területén található kék közlekedési irányjelző táblák is hamarosan kétnyelvűek lesznek csakúgy, mint a barna idegenforgalmi jelzőtáblák. A nemzeti kisebbségek és marginális csoportok szakbizottságának a feladata, hogy ezt előkészítse, megvitassa és a megyei testület elé terjessze jóváhagyásra.
A környezetvédelem napjaink kiemelkedő kérdésköre. Ez hogyan érinti Nyitra megye fejlesztési terveit?
A környezetvédelem nem megyei hatáskör. Ennek ellenére – érzékelve a kor kihívásait – környezetvédelmi és energetikai szakbizottságot is kialakítottunk, emellett a megyei hivatalban is létrejött a környezetvédelmi főosztály. Nyitra megyében e téren van tennivaló bőven. A jövőben elkerülhetetlen lesz, hogy a megyék is tartalmas hatáskörökkel, jogkörökkel rendelkezzenek a környezetvédelem terén. Végül, de nem utolsósorban azt szeretném kiemelni, hogy míg 2015 előtt szinte semmire sem volt erőnk, ez az elmúlt hét évben megfordult. Sok pozitív változásnak mi voltunk a javaslattevői és a stratégia kidolgozói. Ma már élenjárónak számít a magyar frakció. Küldetésünk, hogy a megye déli öt járására fókuszáljunk. Rendszeresen kommunikálunk a településvezetőkkel, jómagam frakcióelnökként rendszeresen számot adok az elvégzett munkáról, döntésekről, eredményeinkről a sajtóban, a hírportálokon és a közösségi médiában. Így van ez rendjén, hiszen ma a tárgyszerű, igényes, precíz tájékoztatás korparancs.
Megjelent a Magyar7 2023/14.számában.
