A teremtő akarat, a megnyíló mennyország és a húsvéti asztal – megjelent a MAGYAR7 14. száma

A falvak elnéptelenedése fájdalmas velejárója modernizálódó világunknak. Az emberek eltűnésével párhozamosan eltűnik az a hagyományos paraszti kultúra, amely bizony minden bajra tudott egy jó receptet… Vannak azonban helyek, ahol ezt nem fogják olyan automatizmusként, amibe bele kell törődni. Ilyen a magyarországi Kiscsősz, amit a Hagyományok Háza jóvoltából a helyi Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület huszadik születésnapján büszkén mutattak meg a falubeliek a New Yersey-től Brassón és Lendván át Pozsonyig verbuválódott újságírócsapatnak, köztük lapunk főszerkesztőjének, Molnár Juditnak. Tapasztalatairól olvashatnak a vezércikkben.  

Mikorra és kikkel áll föl a Szövetség listája?

A kérdést Kolek Zsolt tette fel Közélet rovatunkban. A tervek szerint a Szövetség május közepéig szeretné véglegesíteni a jelöltlistáját az őszi parlamenti választásokra, több kérdés azonban még nyitott maradt. Tartható-e a menetrend, elérhető-e, hogy aki a felvidéki politikában számít, és erre hajlandóságot mutat, helyet kapjon a listán? És minél hamarabb meglegyen az a lista, mert aki időt nyer életet nyerhet, hiszen hamarabb fordulhat rá a kampányra.

Megint történt egy szörnyű és értelmetlen tragédia az Egyesült Államokban, amelynek kapcsán persze új erőre kapott az amerikai fegyverellenes lobbi, a jelek szerint egyébként teljesen jogosan. A két tanár és két iskolás gyerek halálát okozó elkövető úgy tarthatott otthon legálisan fegyvert, hogy közben hónapok óta hivatalosan is szülői gondozás alatt állt, miután egy barátja halálát követően összeroppant. De emiatt írt az esetről külpolitikai jegyzetében Pomichal Krisztián, hanem amiatt, hogy a mértékadó sajtó igyekezett elhallgatni az elkövető nemi identitását és nem hozták nyilvánosságra a manifesztumát sem.

Vállalni kell a küldetést, a hitet is erősíteni kell, de oda kell figyelni a magyar közösség építésére is. Ez a fő üzenete Zsidó Jánosnak, a népszerű és nagy tudású katolikus lelkipásztornak, akit állomáshelyén, a csallóközi Nyékvárkonyban keresett fel Somogyi Szilárd, hogy a nemrégiben kapott magyar állami kitüntetés mellett a húsvéti csodáról, a magyar történelemről, a közösségünk állapotáról is beszélgessen vele.

A húsvéti ünnepek előtt szükség van egy nagyobb bevásárlásra.

Hogy mi minden kerül a kosárba, attól függ, mit enged meg a pénztárcánk. Vajon segít-e néhány eurót megspórolni, hogy két héttel ezelőtt a kormány a nagy üzletláncokkal együtt árplafont jelentett be több száz termékre? Rajkovics Péter ennek járt utána a boltokban.

Mi kerüljön a húsvéti asztalra? Ezekben a napokban valószínűleg a legtöbb családban felmerül ez a kérdés. A húsfélék beszerzése során valószínűleg mindenki szembesült már az árak ugrásszerű emelkedésével. A szakértő szerint azonban további drágulás várható, így már a stagnálásnak is örülhetünk. Ez abból a beszélgetésből derül ki, amelyet Kocur László folytatott a húságazat vezetőjével.

Tőzsér Árpád Magyar Örökség díjas lett. Ennek kapcsán írja lapunk főmunkatársa, hogy „nehéz az értékelés, ha olyan szerteágazó költői életművet próbálunk méltatni, mint amilyen a Tőzsér Árpádé. Aki a saját alkotásán túl generációkra volt hatással, s akkor még nem szóltunk az esszéíróról, a folyóirat- és könyvszerkesztőről, a műfordítóról, a tanárról és sok alteregóról, akik a terjedelem szűkössége miatt értelemszerűen a háttérbe szorulnak. Felvidéki irodalmi Kossuth-díjasunk portréja ugyanis annyira sokrétű, hogy vázlatos felskiccelése is lehetetlen vállalkozásnak tűnik…

„Évek óta arra játszanak, mintha nem volnának az országban kisebbségek – holott a Szlovák Köztársaság az EU azon országa, ahol százalékarányban a legmagasabb a nemzeti-etnikai kisebbségek aránya, több mint 20 százalék.

S van kisebbségi törvény Magyarországon, Szerbiában, Romániában, Horvátországban, Szlovéniában, Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban, csak éppen ott nincs, ahol a legnagyobb szükség lenne rá: Szlovákiában, írja Csáky Pál, akinek a közelmúltban egy érdekes könyv került a kezébe: A svájci Jura kanton példája. A svájciak küzdelme példa lehetne számunkra is, mutat rá Csáky Pál.

Virágvasárnappal megkezdődik a nagyhét, Jézus halálának és dicsőséges feltámadásának a hete. Ezen belül is különösen a három szent nap – nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat – bírt nagy jelentőséggel eleink életében. Rengeteg hiedelem és népszokás kötődött ezekhez a napokhoz. Hogy melyek, kiderül B. Vida Júlia és Méry Margit néprajzkutató beszélgetéséből, amelynek címe: „Kígyók, békák távozzatok, megszólaltak a harangok…”

Tavaly volt száz esztendeje, hogy az Aranyosmaróton született Gragger Róbert (1887–1926) irodalomtörténész és kultúrdiplomata felfedezte a latin nyelvű Leuveni kódexben az első magyar nyelven írt verset, az Ómagyar Mária-siralom című költeményt. A rendkívül értékes kézirat azonban csak hatvan évvel később, 1982-ben került a magyar állam tulajdonába. Erről is olvashatnak Lacza Tihamér rovatában, a Leporolt históriákban. 

1909 novemberében megrepedt a füleki templom harangja, ezért Kapás Arnold zárdafőnök adakozásra kérte fel a híveket. Felszólítását pusztába kiáltott szóhoz hasonlította, mely süket fülekre talált… Aztán jött a háború és a sok megpróbáltatás, és már Csehszlovákiához tartozott a város, amikor sikerült pótolni a harangokat, hatalmas népünnepéllyel. A történetet Baucsek csaba dolgozta fel és a Múltunk rovatunkban olvashatják.

Látványos a siker az utóbbi években. Nyitra megye magyar képviselőinek a méltatlan, partvonalon kívüli helyzetből sikerült az utóbbi hét évben megbecsülést kivívniuk a szlovák térfélen is, és komoly befektetéseket hozniuk a déli régiókba.

Megkerülhetetlen a Szövetség Nyitra megyében címmel olvashatják Bokor Klára interjúját, amelyet a magyar párt Nyitra megyei frakcióvezetőjével készített.

Kétnyelvű feliratokat helyeztek el a lévai kórházban. Az államnyelv mellett immár magyar nyelvű feliratok is tájékoztatják a lévai kórházba betérőket. Ez Nyitra megye egyik legnagyobb kórháza, amelynek vonzáskörzetébe több mint 160 ezer lakos tartozik. A követendő gyakorlatról Kaszmán Zoltán számol be.

Az idei nagyhét során érdemes kilátogatni egy sétára a kisgéresi Köves-hegyre, ahol láthatjuk Jézus szenvedéstörténetének új és egyedülálló megjelenítését. Az elmélyültebb átéléshez Bibliát is vihetünk magunkkal, írja Molnár Gabriella. A Köves-hegyen látható ugyanis Blanár Gabriella lelkésznő által 12 stációban megfestett passiója. Az írás címe: Győzelmet vettél, ó Feltámadott!

Fábián Gergely régmúlt húsvétokról beszélgetett Korintus Lászlóné Nagy Erzsébettel, Bözsi nénivel, aki 1930-ban született Várhosszúréten, és ott él a mai napig. Meglepőket mond, azt például, hogy náluk például a tojásfestés nem volt jellemző, de az ünnepi asztalról ott sem hiányzott a tojás.

Augusztus végéig a komáromi Duna Menti Múzeum Zichy-palotabeli részlegén látható a Mosolygó mákvirágok, illatos tulipánok című vándorkiállítás sajátos időutazást kínáló, csodaszép anyaga.

A kiállítás anyaga azért is különösen érdekes, mert a 17–19. században élt komáromi asztalosmesterek festett templomkazettáit mutatja be, amelyek aztán vándorútra kelnek, hogy más városokban is megcsodálhassák őket, írja Nagy-Miskó Ildikó.

A Fülekpüspökiben élő Illés Veronika, kézművesbonbon-készítő idén mert nagyot álmodni, és elkészítette a dísztojások ehető változatát, méghozzá csokiból. A négygyermekes fiatal családanya hobbija már csak abból fakadóan is ámulatba ejtő, hogy a gyermeknevelés mellett (a legkisebb még csak négy hónapos lesz) is jut ideje az alkotásra. Annál is inkább, mert a Fabergé-tojások mintájára készített csokoládétojásokat! Agócs Szvorák Emese megnézte, lefényképezte és meg is kóstolta őket.

A tavasz eljövetelével egyre inkább vágyunk a színek pompájára, írja Szomolai Andrea és igazat adhatunk neki. A kérdés azonban, hogy mi áll jól? Érdemes azt a színt keresni, hiszen önazonosságunkat, a színek játékát és hangulatunkat is szépen tudjuk tükrözni az öltözködésünkkel. Elment tehát a Felvidék egyetlen színelemzőjéhez, Pukkai Judithoz és próbálgatták a színeket…

„Csak még egyszer előre” – mondta határozott hangon Márkosfalvi Sipos Gyula ezredparancsnok az első világháborúban hősies küzdelmet vívó fehérvári 17-es magyar királyi honvéd gyalogezred elcsigázott katonáinak. Akkor, amikor sokadszor is az esélytelen harcba küldte őket a Doberdó-fennsíkon. Erről, illetve a katonákról készült egy film, amelyet Dunajszky Éva is megnézett a Liszt Intézetben. Élményeit a Kinek nincs múltja, nem lehet jelene s jövője sem cím alatt foglalta össze.

Még a nyári turistaszezon kezdete előtt elkészülhet az a tanösvény, amelyet a Rimaszombathoz tartozó kurinci erdőben található természetvédelmi területen létesítenek. A tanösvény kiépítését a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Igazgatósága javasolta, mivel egyedülálló, ötös fokozatú természetvédelmi helyszínről van szó, és senki sem szeretné, ha a turisták csak úgy bóklásznának a több száz éves fák között, írja Virsinszky Tamás.

Akit a norvég hajó füstje megcsapott nem más, mint a dunaszedahelyi Molnár Aladár, akit mindenki Alinak ismer, hiszen már a hatvanas évektől népszerű muzsikusnak számít Dunaszerdahelyen.

Már alapiskolás korában zenekarokban játszott, hogy aztán később a norvég és svájci szórakozóhelyeket bejárva szlovák sztárfellépők mellett billentyűzzön. Lacza Gergely kereste fel a zenészt, aki örömmel mesélt a szocializmusból a kapitalizmusba kiránduló muzsikusok kalandos életéről.

Kávézó rovatunkat ezúttal Asztalos Kele Orsolya gyermekorvos cikkével kezdjük, amelyben a szakember azt állítja, nem kell rögtön lázcsillapítóval tömni a gyereket, ha egy kicsit megemelkedik a testhőmérséklete.

A Gyergyói-havasok csodaszép tájaira barangolhatunk a Hazajáró stábjával, majd az Íz-lelőben elkészíthetik a kaszinótojást, a húsmentes fogást mondjuk nagypéntekre, de megsüthetik a Ekler, avagy a „villámfánkot” Szabó B. Csilla leírása alapján.

Vas Gyula egy nagyon drága járgányt tesztelt, a BMW 230e Active Tourert, amelyről állítja, több mint 300 családi lóerő.

A Merkantil Bank Liga második helyén álló MTK rutinos, támadó szellemű játékossal erősítette a keretét a vágsellyei születésű Nikolas Špalek személyében. A szlovák korosztályos válogatott labdarúgó a Serie A-ban is megfordult, és nagyon fiatalon szlovák bajnok lett. A 26 esztendős futballistát pályafutásának kezdeteiről, a zsolnai évekről, Adrian Guľárol, a Serie A-ról, és persze az új kihívásról is kérdezte Ondík Gábor.

Női jégkorong-vb magyar részvétellel címmel azt írja Rajkovics György, hogy a harmadik világbajnokság vár az elit mezőnyben a magyar női jégkorong-válogatottra. A 2023-as tornának a kanadai Brampton ad otthont április 5-e és 16-a között. A magyarok számára a cél egyértelmű, bennmaradni a legjobbak között.

A MAGYAR7 hátlapján Petőfi pozsonyi cimborájának, Kolmár Józsefnek a síremléke látható. Lapunkban ezúttal is megtalálják a műsort és a keresztrejtvényt. Legyen a rendszeres olvasónk!