Megfogyva bár, de törve nem
1980 óta először csökkent tízezer alá Fülek lakossága. A 2011-es népszámlálás adatai szerint még 10 817 lakos élt a nógrádi városban, 2021-re ez a szám 9861-re csökkent. De vajon milyen következményei lehetnek a népesség csökkenésének Fülek jövője szempontjából? Írásunkban ennek jártunk utána.
Füleken a 9861 lakosból a legtöbben, 62,88% magyar nemzetiségűnek, a lakosság 29,76%-a szlováknak, 137 füleki pedig roma nemzetiségűnek vallotta magát. Újdonság volt a népszámlálás során a második nemzetiség vállalásának a lehetősége, amellyel 1728 lakos élt. Ebből 985 füleki másodikként a roma, 322 a magyar és 261 a szlovák nemzetiséget jelölte meg.
A kérdőívek első, önkitöltéses szakaszába március végéig a lakosság csupán 69,88%-a kapcsolódott be. A önkormányzatnak ezt a lemaradást kellett júniusig „letornáznia”. Végül a korábbi lakosságszámhoz képest a fülekiek 93,58%-a vett részt a népszámláláson.
A felmerülő gondok mögött a polgármester, Agócs Attila a nagyfokú mobilitást, valamint az albérletekben élők magas számát és a „célzatos hontalanság” társadalmi jelenségét véli felfedezni.
Utóbbi esetben az emberek az adósságspirál miatt másra íratják vagy eladják ingatlanjaikat. Hajléktalanként a címük csak annyi, hogy „Fülek”, de a valóságban van hol lakniuk, nem igazi hontalanok és hajléktalanok. Viszont azokon a címeken a tulajdonos nem engedi meg, hogy állandó lakhelyet jelentsenek be.
Füleken, tízévnyi távlatban, az országos átlaghoz képest kedvezőbben alakult a magyar lakosság lélekszáma.
2011-hez képest több mint kilenc százalékpontnyi növekedést figyelhetünk meg az arányokat illetően, hiszen 53,55%-ról 62,88%-ra emelkedett a magyarok aránya. A magyarság azonban lélekszámát tekintve is gyarapodott, több mint 460 fővel. Ennél még többen vallják magukat magyar anyanyelvűnek. A mintegy hatszáz főnyi különbséget a magyar anyanyelvűek és magyar nemzetiségűek között feltehetően a magyar–szlovák vegyes házasságban élők teszik ki.
Az akkori népszámlálás alkalmával ugyanis a lakosság 64,46%-a vallotta magát magyarnak a városban. A roma közösségek atlasza néhány évvel ezelőtti terepkutatása szerint a város lakosságának 35%-a roma származású, döntő többségük magyar anyanyelvű.
A jelenlegi növekmény valószínűleg azzal is magyarázható, hogy míg 2011-ben több mint 1500 füleki esetében maradt kitöltetlen a nemzetiségre vonatkozó rubrika (csak feltételezhetjük, hogy a hivatal számlálási módszere miatt), ez az arány tavaly kilenc százalékponttal csökkent. A számok értelmezése arra enged következtetni, hogy a helyi roma közösség nagy része ismét megnevezte nemzetiségét, és magyarnak vallotta magát. Első nemzetiségként csak 137, második nemzetiségként 985 lakosunk jelölte be a romát – részletezte a polgármester.
– Eddig a 10 001 és 50 000 lakos közötti települések közé tartoztunk, mostantól viszont már csak az 5001 és a 10 000 lakosságszámú települések közé. Nagyságrendileg egyébként nekünk inkább az ilyen lélekszámú városok a partnereink, hiszen hasonló problémákkal küzdünk. A nagyobb városok már általában járási városok. Mi spórolunk, keressük a lehetőségeket, és igyekszünk megtartani minden szolgáltatást. Így Fülek esetében saját szemétgyűjtő cégünk van, a városi közterület-fenntartó vállalat, illetve meghagytuk 100%-os tulajdonban a lakáskezelő vállalatot. Igaz, nem túl rózsás a helyzet, de alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a kisebb városok közé tartozunk – magyarázta Agócs Attila polgármester. Hozzáfűzte továbbá, hogy a lakosok gyakran támasztanak irreális elvárásokat a városvezetéssel szemben.
De pont itt van a kutya elásva, hiszen egy-egy járási városnak ará-nyaiban nincs annyival több óvodája, nyugdíjas klubja vagy szeniorokra fordított kiadása, mint nekünk, viszont az ott lakók száma és a koefficiensek már annyival több részadó bevételt jelentenek, hogy sokkal magasabb szintű városi szolgáltatásokat tudnak nyújtani. Mi eddig sem voltunk jó helyzetben, hiszen a 10 ezer körüli már pont akkora város, ahol nagyok az elvárások, de kicsik a gazdasági lehetőségek. Most, hogy még kicsit visszaestünk, ezt még jobban meg fogjuk érezni – mondta.
A jelenlegi számítások szerint évi 245 ezer euró esik ki a városi kasszából, ami elsősorban a fejlesztési lehetőségekre lesz negatív hatással.
– Mindig az az érdekes, hogy miután a fűtést és a világítást megoldottuk, kifizettük a béreket, a járulékokat és egyebeket, mennyi marad a fejlesztésekre. Jó esetben ez egymillió fölötti összeg volt a korábbi években, most azonban nyilván nehezebb évek következnek. Ez a helyzet hatással lesz arra, hogy mit tudunk fejleszteni saját erőből, és mennyi pénzt tudunk uniós pályázatokból, hazai forrásokból, vagy határon átnyúló pályázatok révén megszerezni, illetve azokat a pályázatokat előkészíteni, menedzselni, a társfinanszírozást biztosítani. Ez utóbbi tételt ugyanis a kormány 5-ről 8%-ra emelte. Ilyen szempontból nehéz lesz a következő időszak, de ez a valóság – fűzte hozzá Agócs Attila.
Az a tény, hogy Fülek lakosainak a száma nem éri el a 10 ezret, nemcsak lélektani és gazdasági szempontból jelent fordulatot a város életében, hanem vízválasztó a képviselő-testület mérete szempontjából is. Eddig 15 városi képviselő volt a testületben, ezután legfeljebb 13 lehet. A három választókerület megmarad, de míg eddig minden választókerület azonos képviselettel, öt-öt képviselővel rendelkezett, addig az őszi önkormányzati választáson a második és a harmadik körzetben egy képviselővel kevesebbre szavazhatnak a lakosok. Az első választókerület képviselőinek létszáma változatlanul öt marad.
A munkát vélhetően nem fogja negatívan befolyásolni a változás. Az önkormányzat életét nemcsak a képviselő-testületi ülések, hanem a szakbizottságok munkája határozza meg alapvetően. Sokkal szélesebb tehát a társadalmi részvétel a városvezetésben annál, hogy 15 vagy 13 fő képviseli a lakosságot – mondta Agócs Attila polgármester.
Az alacsonyabb lélekszámú városok kategóriájába való átkerülés a városvezetés bérezésére is kihat majd. Eszerint a polgármester, az alpolgármester és a főellenőr fizetése 7-7,5%-kal csökken.
A természetes fogyáson kívül Füleket az elvándorlás is sújtja, hiszen ez a vidék az ország legelmaradottabb régiói közé tartozik.
Arról is szó van, milyen távolságban vannak olyan nagyvárosok, amelyek az itteninél sokkal nagyobb lehetőségeket kínálnak a fiataloknak a megélhetés és a karrier szempontjából. Fülek esetében meglehetősen távoliak ezek a városok, tehát nem lehet könnyen ingázni. És ez összefügg egy másik kérdéssel is, nevezetesen az egyén személyes élettörténetével. Hiszen aki elmegy egyetemre, ott partnert és munkát talál, már nagy valószínűséggel nem tér vissza. Mivel ezek a nagyvárosok legkevesebb 100-150 km-re vannak, óriási elszívó erővel bírnak nemcsak Fülekre, hanem az egész térségre nézve – jelölte meg a népességfogyás egyik fő okát a polgármester.
A csekély munkalehetőség és az alacsony bérezés szintén negatív hatással van az itteni érvényesülésre.
– Olyan vidéken élünk, ahol sajnos a nagyobb munkáltatók minimálbéren foglalkoztatják az embereket. Sokan nem is akarnak dolgozni ezért a kevés pénzért, ám ezzel párhuzamosan az utóbbi időben szűkült a munkalehetőségek száma is. Nemrég még 1800 körüli ipari munkahely volt a városban, ez a szám mostanra 1200 körülire apadt. Ha a statisztikákat nézzük, egy párhuzamot is felfedezhetünk: amennyivel csökkent az ipari munkahelyek száma az elmúlt hat évben, attól csak nagyon kevéssel több az a a szám, amennyivel csökkent a lakosság lélekszáma az elmúlt tíz évben.
– hangsúlyozta Agócs Attila.
A hónap végén tehát 13 képviselőt választanak a fülekiek a helyi önkormányzatba, akiknek pártszínektől függetlenül a lakosok érdekeit kell szolgálniuk, megfogyva bár, de törve nem!
Megjelent a Magyar7 2022/42. számában.
