Magyar Pozsony – történelmi utazás Pozsonyban
A Több mint szomszéd – Magyar Kulturális Hét rendezvénysorozat keddi napján a kiállításoké volt a főszerep. Délután a pozsonyi Sétatéren került sor a Magyar Pozsony pop-up kiállítás megnyitására a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás szervezésében.
Napjainkban egyre gyakrabban találkozhatunk hirtelen felbukkanó, majd rövidesen el is tűnő, úgynevezett pop-up létesítményekkel, amelyeknek az a céljuk, hogy egy adott helyen ideiglenesen kiszolgálják az arra járó vevők/látogatók/érdeklődők szükségleteit. Ahogy mind népszerűbbé válik ez a formátum, egyre több helyen jelennek meg a pop-up múzeumok, illetve kiállítások is, azaz az olyan közterületen felállított tárlatok, amelyek annak is felkeltik az érdeklődését, aki nem jut el a múzeumokba vagy a kiállítótermekbe.
A Pozsonyi Kifli Polgári társulásnak nem ez az első pop-up kiállítása, többször is jelentkezett már köztéri kiállítással Pozsony különböző helyszínein. Ez a mostani a Több mint szomszéd rendezvénysorozat keretében valósul meg. „Programsorozatunk egyik rendhagyó eleme a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás által megalkotott pop-up kiállítás, amely a magyar kultúrát nem a hagyományos értelemben, bizonyos távolságról mutatja be nekünk, hanem történelmi utazást tehetünk általa itt helyben” – fogalmazott köszöntő beszédében Venyercsan Pál, a Liszt Intézet igazgatója hozzáfűzbe, a Pozsonyi Kifli által felállított tablókon megelevenedik a többnyelvű város, amelynek mindig fontos részét képzették annak magyar lakói.
A pop-up kiállítás tablói közt Korpás Árpád, a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás alelnöke, helytörténés kalauzolta a résztvevőket. "A kiállítás 10 oszlopon és 30 panelen ad – a teljesség igénye nélkül – példákat felvillantó áttekintést arról, hogy milyen szerepet játszott egykor Pozsony a magyar királyság évszázadaiban, miért volt fontos a helyi és a szlovákiai magyarság számára és miért fontos mai is az országban élő magyarok és az összmagyarság szempontjából” – mondta Korpás Árpád a kiállítás megnyitóján.
Pozsony 1563-tól 1830-ig volt a magyar királyok koronázóvárosa, és 1848-ig számított a történelmi Magyarország fővárosának, pontosabban a legfőbb kormányzati szervek székhelyének. Bár a magyarság itt sohasem volt többségben, a sokáig domináns helyi német ajkú közösséget is hungarus patriotizmus jellemezte, vagyis Magyarországot annak ellenére, hogy nem magyar volt az anyanyelvük a hazájuknak tekintették. A város máig fontos szerepet játszik a magyar nemzeti és történelmi tudatban, művelődéstörténetben, olvasható a kiállítás nyitópaneljén.
Korpás Árpád a kiállítás megnyitóján röviden ismertette Pozsony magyar vonatkozásait, megemlítette például, hogy Pozsony III. Andrástól az utolsó Árpád házi uralkodótól kapta az első átfogó privilégiumlevelét 1291-ben. „A 19. század második felétől Pozsony az iparosodásban találta meg az új szerepkörét. A sokszor boldog békeidőként, „Belle Époque-ként” is emlegetett századfordulós időszak nemcsak az általános gyarapodás időszakaként, hanem a természetes magyarosodás és a mesterséges magyarosítás koraként is értelmezett a város történetében, más-más hangsúlyokkal a szlovák és a magyar történettudományban” – fogalmazott Korpás Árpád helytörténész.
Bár a magyarok 1910-es 41 százalékos arányszáma, a statisztikai adat hitelessége szintén vitatott, tény, hogy ekkor érte el a városbeli magyar közösség a lakosságon belüli legnagyobb hányadát.
„Éles váltást, törésvonalat nemcsak a város története, hanem egyben a pozsonyi népesség etnikai összetételének alakulása szempontjából is az 1918-19-es főhatalomváltás és az 1938 és 1948 közti etnikai-nemzetiségi tisztogatások időszaka jelentett, valamint természetesen a város 20-21. századi rohamos gyarapodása is” – mondta hozzáfűzve, nagyon fontos, hogy a történettudomány és a többi társadalomtudomány a korábbinál komplexebb módon közelítsen ezekhez a folyamatokhoz. „Az etnikai és nemzeti közösségek békés, toleráns együttélése a városban és az egész országban, a másik történelmének, kultúrájának és közösségi igényeinek a megértése a mai Pozsony szempontjából is kulcsfontosságúak. A megértés az egész város javát szolgálja” – zárta megnyitó beszédét Korpás Árpád.
A kiállítás megtisztelte jelenlétével Bukovszky László a szlovák kormány kisebbségi kormánybiztosa is.
A kiállítás 2022. június 12-ig tekinthető meg.
