Magyar összefogás – fejlődő Besztercebánya megye
Tömegközlekedés, útjavítás, iskolaügy, szociális szféra. Ezek azok a területek, amelyek esetében Besztercebánya megye Losonci járásának magyar képviselői számos eredménnyel büszkélkedhetnek. Az előző ciklusban Agócs Attila és Csúsz Péter vitte a vállán a járás magyar ügyeit, az új ciklusban azonban szeretnék megduplázni a magyar képviselők számát. Emellett bíznak abban is, hogy továbbra is Ondrej Lunter elnöksége alatt tehetnek közösen a megye magyarlakta településeiért.
A megyei önkormányzat dönt több olyan kérdésről, amely befolyásolja mindennapi életünket. Itt dől el, melyik utat újítják fel, mennyi forrás jut a középiskoláinknak, a szociális intézményeinknek, és mekkora támogatást kapnak a helyi kulturális szervezetek. Egy több mint félmilliós lakosú, hatalmas kiterjedésű megyében a déli, magyarlakta régiók könnyen háttérbe szorulhatnának, ha nem lenne szószólójuk, aki kiharcolja az ide járó forrásokat. A magyarság szempontjából létfontosságú a masszív képviselet, hiszen a megyei testületben a számok döntenek. A korábbi ciklusok tapasztalata, hogy ha van erős magyar frakció, megkerülhetetlen tényezővé válik a magyarság. Ez az egyetlen garanciája annak, hogy ne csak az északi területek fejlődjenek.
Csúsz Péter 2001 óta vesz részt a megyei önkormányzat munkájában, vagyis már a hatodik választási ciklusban, jelenleg a Magyar Szövetség kilenctagú frakciójának vezetőjeként.
– jegyezte meg Csúsz Péter.
Az eredmények között említi, hogy sikerült egyensúlyba hozni a tömegközlekedés finanszírozását.
– A törvényből eredően a megyei önkormányzat a felelős a megyén belüli buszközlekedésért, ami nem könnyű feladat, mivel a buszvállaltok magánkézben vannak, de a megye fizeti e vállalatok veszteségét. Furcsa helyzet, de így van: valakinek fizetnie kell azt, hogy még a legtávolabbi községbe is elmenjenek a buszok, hogy az emberek munkába, iskolába, orvoshoz tudjanak menni, még akkor is, ha sok esetben a buszon alig ül néhány ember. Ezt a helyzetet 2002-ben „örököltük” az országtól, és már akkor is a ráfizetés több millió korona volt. Ez az összeg időközben felkúszott a hihetetlenül magas 60 millió euróra, de egy jól sikerült versenytárgyalással csökkentettük a veszteséget, racionalizáltuk a járatokat, sőt még új járatokat is tudunk fizetni például a határon túlra is.
Ebben a választási ciklusban több mint 700 km utat újítottak fel Besztercebánya megyében. A forrásokat arányosan osztották el az északi és a déli járások között.
– hangsúlyozta Csúsz Péter hozzáfűzve, hogy az előző kampány fontos ígéreteinek nagy részét sikerült megvalósítani.
– Nagy erőkkel dolgoztunk azon, hogy a Füleket is átszelő 571-es másodosztályú út nógrádi szakasza megújuljon. Egy uniós pályázatból majdnem 6 millió eurót sikerült beruházni a Fülek–Sőreg szakaszra. Ami jó hír egyébként, hogy ebben a ciklusban dolgozunk a folytatáson is, tehát a gömöri szakasz, ami Sőregtől felfelé vezet, következő eurómilliókat fog majd mozgósítani. Ez már benne van az előzetesen elkülönített csomagban. Az utóbbi időben azonban fontos téma, hogy mi lesz a másodosztályú utakon lévő hidakkal, amelyeket a megyék kezelnek. Nagyon sok híddal van probléma. Említhetem a panyidarócit, az ipolynyitrait, de ha megyünk Fülekről Losoncra, azt látjuk, hogy korlátozták a forgalmat a füleki úti hídon. Reméljük, hogy az utóbbi esetében már idén megindul a több százezer eurós felújítás – erről már Agócs Attila, Fülek polgármestere beszélt, aki kilenc éve segíti megyei képviselői munkájával a régiót.
Dolgoznak azon is, hogy kétnyelvű irányjelző táblák jelenjenek meg a magyarok által lakott településeken. Mostanra már a szükséges összeget is elkülönítették az első kétnyelvű jelzőtáblák kihelyezésére. Különösen látványos a Nógrád megyével való együttműködés. Az előző időszakban Besztercebánya megye már tett gesztusértékű lépéseket a határon átnyúló közlekedés terén, amikor télen síbuszokat indított a Salgótarján–Fülek–Losonc útvonalon a közeli síterepekre. Ennek lett egy fontos, nagyobb léptékű folytatása, hiszen megindult a határon átnyúló buszközlekedés, amit Besztercebánya megye finanszíroz a losonci buszvállalaton keresztül.
– hangsúlyozta Csúsz Péter megyei frakcióvezető. Képviselőtársa, a füleki polgármester megjegyzi, hogy ugyan a vasúti személyszállítás nem tartozik megyei hatáskörbe, de a nemzetközi vonatközlekedés újraindításának kérdése nagyon komolyan foglalkoztatja a megyét.
– Már az elnök is erőteljesen felvállalta ezt a kérdését. Azért harcolunk a magyarországi megyei vezetőkkel, illetve a lengyelországi megyei partnerekkel, hogy az egykori Polónia nógrádi vonalán újrainduljon a vonatközlekedés. Az erre vonatkozó kérésünket a Magyar Szövetség elnökén keresztül már az új magyar miniszterelnökhöz is eljuttattuk. Ez tényleg a megye lehetőségein messze túlmutató próbálkozás, ami valójában a három országot érintő diplomáciai egyeztetés és akarat kérdése is. Úgy érzem, ezen a területen is szép előrelépések történtek az elmúlt hónapokban, reméljük, hogy előbb-utóbb ez a törekvésünk is meghozza gyümölcsét – fogalmazott Agócs Attila.
A határon átnyúló együttműködés keretében újul meg az ajnácskői Ebeczky-kúria is, amelyben hamarosan kiépül az első komoly geoparki látogatóközpont az országban.
– Erre már megvan a mintegy kétmillió euró, INTERREG-es programból származó támogatási forrás. Az előkészítés utolsó fázisai zajlanak, hamarosan elkezdődik a közbeszerzés, és reméljük, hogy még idén elkezdődik az építkezés is. Ennek is nagyon szép a szimbolikája: a két szomszédos járásból a magyar képviselők képesek jól együttműködni – tette hozzá Agócs Attila.
– Az iskolaügyben soha nem látott mértékben hajtottunk végre felújításokat. Ma már elfogadott tény, hogy az iskola vonzóvá tétele nemcsak attól függ, hogy milyen kívülről, hanem attól is, modernek-e a felszerelései, van-e jövőképe, különben elveszik a konkurenciaharcban – hangsúlyozta Csúsz Péter.
Megtörtént a megyében is a középiskolák összevonása. Ez Füleken a gimnáziumot és a szakközépiskolát érintette, a két tanintézmény szimbolikusan egy tető alá került, de a két épület megmaradt.
– Azt gondolom, ma már mindenki látja ennek a jelentőségét, illetve azt, hogy tényleg ez a fennmaradás záloga. A korábban két külön intézmény több mint félmillió eurót kapott felújításokra. A gimnázium a tetőtér szigetelését és klimatizálását oldotta meg megyei forrásból. Most az akadálymentesítésre kap támogatást, és ez így összességében majdnem 300 ezer euró. A szakközépiskolában pedig a műhelyek felszerelését támogatta a megye 140 ezer euróval, illetve most kap még 100 ezer eurót a konyha felújítására. Ami kiemelten fontos a Gimnázium és Szakközépiskola modernizációjában, a drón- és tudományos központ kialakítása a gimnázium B épületében – emelte ki Agócs.
A gimnázium projektje a megyei integrált területfejlesztési stratégia keretében valósul meg, ahogyan további négy nagy füleki projekt is: a parki tó, a fellegvár, a II. Koháry István Alapiskola sportpályáinak, konyhájának és kazánházainak felújítása, illetve a városi művelődési központ külső szigetelése, valamint homlokzatának a felújítása.
– Eredetileg azt terveztük, hogy csatornázást, vagy árvízvédelmi intézkedést fogunk ötödik projektként megvalósítani. Ez további egymillió euró, az eddigi jóváhagyott 3,9 millió támogatás mellé, az említett négy projektre. De úgy tűnik, hogy ezeket különböző bürokratikus akadályok miatt nem lehet véghez vinni, így most azon gondolkozunk, hogy az alapiskoláinkban ún. vízmegtartó intézkedéseket próbálunk ebből megvalósítani. Szintén a területfejlesztési stratégián keresztül épül ki a szélesebb térségben Panyidaróc vízvezetéke több mint 2,5, valamint Ajnácskő csatornahálózata 6,5 millió euróból – sorolta Agócs Attila.
A megye integrált területfejlesztési stratégiáját illetően nagyon fontos az idősgondozó központ létrejötte. Elnöke Marcinkó Zoltán, a Magyar Szövetség megyei képviselőjelöltje, ahogy Szvorák Dávid, fesztiválszervező, pedagógus és Visnyai Attila, Fülek alpolgármestere, az FTC polgári társulás elnöke is jelöltként azt vallja, a szülőföldön való megmaradás alapja a gazdaságilag stabil, jól felszerelt, élhető régió.
– mondta Marcinkó Zoltán kiemelve, hogy náluk a többciklusos megyei rutin sikeresen ötvöződik a friss, dinamikus lendülettel.
– Legfőbb prioritásunk a másod- és harmadrendű megyei utak, valamint a rossz állapotban levő hidak felújításának folytatása. Megbízható közlekedési hálózat nélkül ugyanis nincs gazdasági fejlődés és munkahelyteremtés. Határozottan kiállunk a magyar tanítási nyelvű közép- és szakközépiskoláink megtartása és fejlesztése mellett. Célunk, hogy a megyei fenntartású intézmények korszerű felszerelést és energetikai felújítást kapjanak. Emellett szorgalmazzuk a megyei szociális intézmények kapacitásbővítését, és a szociális háló kibővítését, hogy az idősgondozás elérhetőbbé váljon a régióban. Meg akarjuk védeni és ki akarjuk bővíteni a megyei támogatási alapokat. Ezek a pályázati források jelentik a mentőövet a helyi civil szervezetek, önkéntes tűzoltók, hagyományőrző csoportok és közösségépítő rendezvények számára – sorolta Marcinkó Zoltán, a Magyar Szövetség Losonci járási elnöke, Béna község polgármestere.
– mondta Csúsz Péter.
– Ilyen például a kormány elképzelése a Málnapatak–Látka (Málinec–Látky) szivattyús tározós vízi erőmű kiépítéséről, ami jó lehet az energiaellátásra, de veszélyeztetheti a vezetékes ivóvízellátást – vette át a szót Agócs Attila és megemlítette az atomhulladék-lerakat építésére vonatkozó kormányzati elképzelést a szomszédos járás területén, ami ugyancsak indokolja a fokozott óvatosságot.
A választás tétje tehát óriási: haladni a kitaposott ösvényen, de kivédeni minden káros elképzelést.
Megjelent a Magyar7 2026/22.számában.
