„Legyen béke, szabadság és egyetértés”- Aradi vértanúk emléknapja Füleken
A Csemadok Füleki Alapszervezete minden évben megemlékezik az 1848/-49-es szabadságharcban kivégzett tábornokokról. Idén is a Hősök terén gyűltek össze az emlékezők, hogy a nemzeti gyásznapon leróják tiszteletüket az aradi vértanúk előtt.
Az egybegyűlteket Ádám Boglárka, a Csemadok vezetőségi tagja köszöntötte. Emlékeztetett, október 6-a a magyar nemzet egyik legfájdalmasabb történelmi emléknapja. 1849-ben ezen a napon végezték ki Aradon a szabadságharc tizenhárom honvédtisztjét, Pesten pedig Magyarország első felelős miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost.
„A tizenhárom aradi vértanú és Batthyány Lajos emberfeletti bátorsággal nézett szembe a halállal. Áldozatuk azóta is a hazaszeretet, a szabadság és a nemzeti függetlenség iránti hűség jelképe“ – emelte ki.
Hozzátette, a szabadságharc bukását követő megtorlás éveiben a vértanúkról nyilvánosan még megemlékezni sem lehetett. Emlékük azonban tovább élt az emberekben. A magyarság hősies helytállása és katonai teljesítménye Európa-szerte, sőt Amerikában is rokonszenvet és elismerést váltott ki. Mindez tovább táplálta a nemzet reményét, hogy egyszer elérkezik az idő, amikor Magyarország kivívhatja szabadságát és függetlenségét.
Mi pedig ma azért gyűltünk össze, hogy fejet hajtsunk azok előtt, akik életüket adták ezért a szabadságért. „Legyen béke, szabadság és egyetértés.” Petőfi Sándor szavai ma is arra emlékeztetnek bennünket, hogy a szabadság öröksége nem csupán történelmünk része, hanem közös felelősségünk is“
– hangsúlyozta beszédében.
A műsor további részében Szepesi Emília, a Füleki Gimnázium harmadik évfolyamos tanulója mondott verset, majd Agócs Attila, Fülek város polgármestere osztotta meg ünnepi gondolatait.
A kegyelet és a tisztelet jeléül az intézmények és a szervezetek képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit. Az aradi vértanúk emlékezete arra figyelmeztet bennünket, hogy vannak értékek, amelyek nemzedékeket kötnek össze: a szabadság, a hűség, a hazaszeretet és a közösség iránt érzett felelősség.
