Lázba borította a Zoboralját a híres lakodalmas - KÉPEKKEL
Vajon mit kell csinálni egy ifjú párnak a dunna alatt, és mi is az a télizöldkötés? Zoboralji folklórcsoportok idézték fel a híres zoboralji lakodalmast, annak bemutatójának 45-ik évfordulója alkalmából. Pompás színek, párták, kendők, gyönyörűen csengő dallamok hirdették Gímesen – folklórjában él a zoboralji magyar.
Október 19-én a Nyitrai járási Gímesen életre kelt a régi zoboralji lakodalmas szokása. A zoboralji közösségek ezúttal nem csak bemutatták, hanem aktívan újra is élték az évszázados szokásokat.
A rendezvényt a Nyitra Megyei Művelődési Központ és a Csemadok-alapszervezetek együttműködése hívta életre. Az előadás összeállításában közreműködött a néprajzkutató Jókai Mária is, aki immár mester-tanítvány párosként tekint a program létrehozóira, köztük az egyik főszervezőre, Bencz Margitra. A szervezők célja nem csupán a hagyomány felelevenítése volt, hanem annak átadása az ifjabb korosztálynak is.
Színültig megtelt szereplővel és nézővel a gímesi kultúrház a zoboralji lakodalmas felelevenítésére. Mosolyogva, izgulva várták a hagyomány színpadra kerülését a látogatók, de a fellépők is. Több szülő örömmel mesélte, az ő gyermeke is szerepel a színpadon. Csámpai Bernadett, alsóbodoki anyuka meghatottan árulta el, az ő Veronika lányuk játsza az alsóbodoki menyasszonyt, és nagyon örül annak, hogy a tizenhét éves nagylány még feláll a színpadra, és fontos számára a zoboralji hagyomány megőrzése.
Hatalmas taps és ováció fogadta a régió legendás tanító nénijét, néprajzosát, az eredeti zoboralji lakodalmas rendezőjét, Jókai Máriát. A szervezők virágcsokorral köszönték meg neki évtizedes munkáját a hagyományőrzés terén.
A 45. évforduló emlékére most újragondolták a Zoboralji lakodalmas előadást, így született meg a Párta, párta, búra való párta darab Bencz Margit rendezésében.
Számos zoboralji és zoborvidéki csoportot megszólítottak a szereplésre, végül több mint százan álltak színpadra Gímesen a régió hagyományőrző csoportjainak képviseletében. A rendezés során Kodály Zoltán gyűjtéseihez is visszanyúltak, így ez a jelenkori darab más oldaláról dolgozza fel az eredeti lakodalmas hagyományt. A színpadon a „nagy öregektől“ kezdve a középkorosztályon át a legfiatalabb hagyományőrzőkig minden generáció képviseltette magát, ahogy azt a mondás tartja, egy tűt sem lehetett volna leejteni a gímesi kultúrházban, akkora volt a forgatag.
A forgatókönyv első része a lakodalom előtti szokásokat mutatta be – a tollfosztást, az eljegyzést, a hívogatót a lakodalomba, valamint a télizöldkötést, az ajándékátadást és a dunnavivést.
- énekelték a dunnavivés során az asszonyok.
A lakodalom napján részben a menyasszony öltöztetésének folyamatát a principális urak és a keresztapa fogadása követte. A nézők láthatták azt is, hogyan kérték ki a menyasszonyt régen, hogyan búcsúztatták és miként tartott a menet a vőlegény házhoz. A záróéneket minden szereplő közös vigadalomban adta elő, bekapcsolva a lakodalmi vígságba a közönséget is.
