2025. október 17., 15:18

Laborfalvi Róza elbájolta a felsőszelieket

Jól mulattak és szerettek Felsőszeliben a Jókai 200 bicentenárium alkalmából előadott színdarab során a nézők. A mátyusföldi faluba a Csemadok helyi alapszervezetének köszönhetően érkezett meg Klemen Terézia, a darab írója, valamint Kékkovács Mara színésznő és Somlai Valéria zongoraművész, hogy Laborfalvi Róza személyiségén keresztül varázsolják oda a romantika és realizmus korának művszetét, társadalmát és irodalmát a színpadra.

Jókai 200 Klemen Terézia
Galéria
+3 kép a galériában
Fotó: Szomolai Andrea

Így mulattak, így szerettek Jókai és kortársai – ez volt a színdarab címe, amelyet a felsőszeli kultúrházban adtak elő a művészek. A kultúrotthon megtelt az érdeklődőkkel, a darabot Végh Piroska, a Csemadok helyi szervezetének elnöke hívta el vendégszerepelni a mátyusföldi faluba.

A nézőket a darab szerzője és rendezője, Klemen Terézia köszöntötte.

A színdarab során Laborfavy Róza mutatta be saját korát, annak örömeit, bánatait és izgalmas pletykáit. Kirajzolódott, milyen viszonyban lehetett a kor ünnepelt színésznője, Jókai Mór felesége a színpadi konkurenciával, illetve legendás férjének ismeretségi körével, tisztelőivel. Kékkovács Mara színészi játékát Somlai Valéria kísérte művészi zongorajátékával. A szövegben fontos szerepet kapnak a korabeli dalok, versek, népdalok, amelyek érzelmileg is elmélyítik az elhangzottakat.

Klemen Teréziával már a zenés irodalmi játék kezdése előtt jót beszélgettünk. A magyar nyelv és irodalom, történelem, illetve pszichológia szakos nyugalmazott tanárnő elárulta, nyugdíjba vonulásának idején jött rá arra, hogy most már lesz ideje alkotni, írni, rendezni, azt csinálni, aminek szívből tud hódolni. Azóta létrehozta a Lehár fesztivált, és emberek ezreihez juttatja el a magas színvonalú kultúrát az opera és az operett világán keresztül.

Színdarabjainak, munkáinak mindig magas szintű kutatás a megelőzője. A színészekkel együtt élik bele magukat abba a korba, amelynek zenei és irodalmi kultúráját a színpadra kívánják vinni. Laborfalvi Róza kosztümje is magas szakmai színvonalon készült el, az őt játszó színésznő parókáját is profi színházi mesterfodrászok fésülték be, hogy Kékkovács Mara színpadi alakítása, kinézete a lehető legrealisztikusabb legyen.

Ez a produkció nemcsak tisztelgés Jókai Mór előtt, hanem zenés, irodalmi időutazás Laborfalvi Róza szemszögéből. Petőfi Sándor, Arany János és Liszt Ferenc is megelevenedik ebben az érzelmekkel, zenével és humorral átszőtt előadásban. Szerettük volna feltárni azokat a kevésbé ismert történeteket és titkokat, amelyek érdekesek és tanulságosak lehetnek a mai közönség számára is”

– mondta Klemen Terézia, a Lehár Ferenc Polgári Társulás elnöke. A darab egy különleges nő szemszögéből mutatja be Jókai Mór emberi oldalát, szerethető gyengeségeit, szenvedélyeit, és a kor társadalmi elvárásait. A mű egyúttal tisztelgés a múlt nagyjai, a magyar irodalom és zene előtt, miközben elgondolkodtat a mai világ és a régmúlt hasonlóságain.

„Az utóbbi évem úgy alakult, hogy több ilyen feladatom is volt. Laborfalvi Rózát is játszom, és egy másik darabban egy ebből a korból származó, de kitalált színésznőt is.Én nagyon örülök annak, hogy a Teri sok ilyen dologban gondolkodik. Mert egy dolog eljátszani valakit, aki kitalált. De hogyha valamiféle valóságalap is van, tehát egy húsvér embert kell játszani, az ő szavait, az ő feljegyzéseit viszi színre egy darab, az valahogy mégis könnyebben rezonál az ember lelkére. Eltelt majdnem 200 év, és voltak akkor is olyan dolgok, amiket ma is ugyanúgy gondolunk. Voltak akkor is olyan nők, akik olyanok, mint mi ma - nők. Ugyanazokkal a problémákkal, ugyanazokkal a helyzetekkel” – magyarázza a darab után Kékkovács Mara.

A zenei játék Somlai Valériának köszönhetően sikerül mindig szépre, az ő lelke dalból és zenéből van.

Azt gondolom, hogy a zene mindig egy olyan szerepet tölt be az emberek életében, amikor a szavak elfogynak, illetve a szavakon túl valamilyen más rezonációt akar az ember létrehozni, és erre nagyon alkalmas a zene. Az egy nagyon szerencsés gondolat és szerkesztési mód, mikor a zene segíti a szöveget, tehát sokszor lehet ebben a műsorban tapasztalni azt, hogy kiegészíti, illetve szolisztikus szerepet is kap. Ez egy kicsit segít a kor hangulatát feldolgozni, illetve tovább is gondolni, tovább érezni, mert a zene érzéseket is szabadít fel az ember lelkéből. Ami számomra külön öröm, hogy nagyon sokféle típusú, ennek a kornak sokféle arcát mutató zenét van szerencsém ebben a műben játszani. Nemcsak a nagy romantikus zeneszerzőknek a művéből - Chopin, Liszt művekből vannak igényes betétek és részletek, de elhangoznak népdalok, népdalrészletek, illetve műdalok is. Minden arcát megmutatja ez a korszak. A zene minden pillanatban hozzá tud tenni a szöveghez, és anélkül is megállja a helyét”

– mondta a zongoraművész.

Jókai 200 Klemen Terézia
Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás