Kullancsinvázió a Komáromi járásban: érdemes résen lenni, folytatódik a feltérképezésük
A Komáromi Területi Közegészségügyi Hivatal szakemberei május óta járásszerte rendszeresen ellenőrzik a kullancsok jelenlétét és aktivitását. A megfigyeléseik elsődleges célja a veszélyes Lyme-kórt, vagyis borreliózist és a kullancs-encefalitist okozó egyedek kiszűrése, elterjedésük határainak megállapítása.
"A kullancsok rendszeres monitorozásába idén májusban fogtunk bele. E célból a Komáromi járás bizonyos részein egyenletesen kijelöltük előbb azt a 11, majd 17 térséget, ahol – az időjárástól függően – havi rendszerességgel begyűjtjük a kullancsokat. A megfigyeléseinket folytatjuk.“ – tájékoztatta kérdéseink alapján portálunkat a Komáromi Területi Közegészségügyi Hivatal (TKH – RÚVZ) illetékes osztályvezetője, Martin Sojka doktor.
Hozzátette: a kullancsok aktivitását aszerint nyilvánítják alacsonynak (0-4 egyed), közepesnek (5-9 egyed) vagy magasnak (10 vagy több egyed), hogy a 20 percig tartó megfigyelésük során az adott területen hányat találnak. Azután a begyűjtött kullancsokban mindig ún. PCR módszerrel vizsgálják ki a Lyme-kórt, más néven borreliózist okozó baktériumok jelenlétét, mostantól pedig a kullancs-encefalitist (agyvelőgyulladást) terjesztő vírus jelenlétének vizsgálatára is kitérnek. Az így szerzett információikat egy táblázatba foglalják, amelyben piros színnel jelölik a kullancsinvázió szempontjából legveszélyesebb, sárgával a közepesen veszélyes és zöld színnel az alig veszélyes térségeket. Eddig a legnagyobb kullancsaktivitás Komárom Kava városrészében (max. 47 egyed !), a csicsói folyóparton (max. 28), a gútai Dropie központ környékén (max. 21), a dunamocsi erdőben (max. 21), Keszegfalva-Konkolyon (max. 21), a martosi üdülőövezetben (max. 14) és a búcsi tóparton (max. 12) volt észlelhető. Közepes aktivitás mutatkozott a marcelházi kavicsbányánál és a nagyléli szigeten. Alacsony aktivitást mértek az izsai Leányvárnál, a virti Zsitva-parton, Ógyalla-Bagotán, a komáromi Apáliban, a gútai vízimalomnál, a dunaradványi folyóparton, a madari temetőben és a naszvadi gátnál.
Sojka doktor leszögezte, júniushoz képest júliusban már több helyen csökkent a kullancsok aktivitása, ami a túl magas hőmérséklettel indokolható, azt ugyanis a kullancsok nem szeretik. Kivételt 5 olyan térség képezett, ahol a kánikula ellenére továbbra is nagyon vagy közepesen magas volt az aktivitásuk. „Az olvasók figyelmét arra a sajnálatos tényre is felhívom, hogy ha valahol a megfigyeléseink során egyetlen kullancsra sem bukkantunk, az alapján teljes mértékben mégsem zárható ki a jelenlétük az adott helyszínen, hiszen azok ott később is felbukkanhatnak“ – fogalmazott.
A Komáromi TKH szakemberei azt tanácsolják, a kockázatos, elsősorban a magas fűvel borított vagy alacsony cserjékkel teli területeken, illetve a mezei és erdei ösvényeken a testünket fedjük ruházattal, szandál helyett inkább magasszárú bakancsot viseljünk, és használjunk rovarirtót, amely a kullancsokat is elriaszthatja.
„A bőrünkbe befészkelődött egyedet pedig mielőbb el kell távolítani. Ha valaki nem ismeri a szakszerű módszert, akkor inkább vegyen igénybe orvosi segítséget, mert azt minél később teszi, annál nagyobb valószínűséggel van kitéve a borreliózis-veszélynek“ – hangsúlyozta.
Az elsőként Amerikában leírt Lyme-kór a Borrelia burgdorferi nevű spirochéta (spirál formájú baktérium) okozta tünetegyüttes, amit a kullancs csípése terjeszt. Nevét egy amerikai kisvárosról kapta, ahol gyanús arthritis- (ízületi-gyulladás-) járványt észleltek. Ma Közép-Európa a világ egyik legfertőzöttebb területe. A fertőzés okozta tünetek néha spontán gyógyulnak, s a szervezetnek sikerül legyőznie a kórokozót. Valószínűbb azonban, hogy a betegség kezelés nélkül kifejlődne. Az egyre súlyosbodó tüneteket okozó kórt csak idejében megkezdett antibiotikumos kezeléssel lehet megállítani és gyógyítani. A legelső tünet általában a csípés körül megjelenő, legalább 5 cm-esre megnövő, többnyire ovális alakú bőrpír. Lappangási ideje 1 naptól 3 hónapig terjed. Többnyire alig viszket, nem fájdalmas. A folt legalább egy hétig, néha azonban egy évig is látható. Bár előbb-utóbb magától is elmúlik, megszűnése nem okvetlenül jelenti a kórokozó pusztulását. Az ugyanis a vérárammal szóródik, majd a bőrben több gócban indul szaporodásnak...
